A brit kormányhoz fordult két, Bahreinben bebörtönzött és állításuk szerint megkínzott nő, amiért hiába kértek segítséget az F1-től, még válaszra sem méltatták őket.
Két, állítólag megkínzott bahreini nő jogi panaszt nyújtott be a Forma-1 jogtulajdonosa ellen, mondván nem állt ki az emberi jogok mellett, miközben ennek az ellenkezőjét ígérte. Najah Ahmed Yusuf, Hajer Mansoor és az Egyesült Királyságban székelő Bahreini Jogok és Demokrácia Intézete (Bird) által benyújtott panasz azt tartalmazza, hogy az F1 elmulasztotta elvégezni a Bahreini Királyság emberi jogi átvilágítását, mielőtt az idén februárban 2036 végéig (!) meghosszabbította az F1-es futam szerződését, ezzel a sportág történetének legnagyobb szerződéshosszabbítását írva alá.
Yusufot állítólag három évre bebörtönözték, kínozták, kihallgatása során pedig szexuálisan is bántalmazták, amiért a közösségi médiában kritizálta a Forma-1-et. Az október 27-én, csütörtökön kiadott közleményében azt mondta, „megszakadt a szívem” az F1 tétlenségét látva. „Örökre megváltoztatta az életemet ez a verseny. Megszakadt a szívem, amikor azt láttam, hogy az F1 ignorálja a leveleimet. Szükségem van a segítségükre az igazságszolgáltatáshoz, de úgy tűnik, hogy csak a profit érdekli őket.”
Az F1 2018-ban ritka kivételt tett azzal, hogy kifejezte aggodalmát Yusuf bebörtönzése ellen, de kézzelfogható lépéseket azóta sem sikerült végrehajtaniuk, és évről évre megrendezik a bahreini futamot. Azt a futamot, amely 2004 óta szerepel a versenynaptárban, és 2011-ben egyszer már elmaradt az országban tartott emberi jogi tüntetések miatt, 2012-ben pedig úgy rendezték meg, hogy közben több ezer tüntető elfoglalt egy autópályát, miközben a verseny törlését követelte.
Yusuf és mások azt állítják, hogy a bahreini kormány a királyság megítélésének javítására használja az F1-es nagydíjat, miközben a verseny idején tartott tüntetések során minden évben megugranak a hatóságok által elkövetett emberi jogi visszaélések.
A panaszt szerdán nyújtották be az Egyesült Királyság nemzeti kapcsolattartó pontjához, amely az Egyesült Királyság nemzetközi kereskedelmi osztályának részét képezi, és a kormányközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet iránymutatásait megszegő brit cégek elleni vádakkal foglalkozik.
Természetesen alapvetően problémás, hogy a Forma-1 évek óta visszatér egy olyan országba, amelyben börtönnel és kínzással büntetik a szabad véleménynyilvánítást és korlátozzák a nők jogait, de annak fényében még inkább az, hogy 2015-ben a bahreini jogvédők lépései után elfogadott egy emberi jogi irányelvet. A most panaszt tevő nők állítása szerint ezt az irányelvet nem alkalmazza most a sportág, és még a megkeresésükre sem reagál.
Ezért kerültek börtönbe
Yusuf 2017-es Facebook-posztjában azt írta, hogy a Bahreini Nagydíj nem más, mint „egy mód az al-Khalifa családnak arra, hogy tisztára mossa az emberi jogok súlyos megsértését is tartalmazó bűnlajstromát.” Ezután a nő állítása szerint megtámadták, megkínozták és három évre bebörtönözték, a börtönből pedig nemzetközi nyomásra, királyi kegyelemmel szabadult 2019 augusztusában.
Mansoort, a másik panaszt tevő nőt hasonló bánásmódban részesítették tüntetéssel kapcsolatos tevékenység miatt, illetve azért, mert kamubombákat helyezett el. Őt 2020-ba engedték ki. A vádakat azonban végig tagadta, a támogatói szerint pedig csak veje miatt került börtönbe, aki a Bahreini Jogok és Demokrácia Intézetének igazgatója, és akinek sógora Mansoor fiával együtt 11 éves börtönbüntetését tölti. Előbbit 18 éves korában tartóztatták le, szintén kamubombák elhelyezésének vádjával, 2019-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének önkényes fogvatartásokkal foglalkozó munkacsoportja pedig megállapította, hogy önkényes módon tartóztatták le.
Kockázatot vállalnak a panasz benyújtásával
Ilyen előzmények után joggal merül fel, hogy nem tartanak-e retorziótól a mostani cselekedetük miatt. A válasz: de igen.
„A fiam jelenleg a koholt vádak alapján, önkényesen kiszabott börtönbüntetését tölti, amit részben megtorlásként kapott sógora emberi jogi munkájáért, ami a Forma-1-el kapcsolatos munkát is magában foglalta. Az, hogy most még csak tudomást sem vesznek a levelünkről, tetézi a sérelmeinket és az emberi jogok általuk történő figyelmen kívül hagyását” – nyilatkozta Mansoor.
Az Egyesült Királyság nemzeti kontaktpontja (UK NCP) most eldönti, hogy kivizsgálja-e a panaszba szereplő vádakat.
Az F1 és Bahrein londoni nagykövetsége nem reagált a cikket lehozó Middle East Eye megkeresésére.