Remek videó készült arról, hogy miért telik órákba előkészíteni még egy 24 éves F1-es autó beindítását, és miért van szükség hozzá egy régi laptopra, és azon futó Windows 95-re.
A fiatalabb generáció már vélhetően nem, de az 1990-es évek elején vagy azelőtt születettek még talán élénken emlékeznek a forradalmi, ám mégis a történelem legrosszabb Windows-ának tartott Windows 95-re, és alighanem a név említése hallatán előtörnek belőlük a folyton lefagyó, kilépő, összeomló, minden mentést törlő operációs rendszerrel folytatott harc emlékei.
Nos, bármennyire is volt rémálomszerű a Microsoft első, kifejezetten otthoni felhasználók számára készített operációs rendszere, egy Forma-1-es autót is be lehetett, és a mai napig be lehet indítani vele. Mutatjuk, hogyan:
A videó alapvetően annak a bemutatására készült, hogy elmagyarázza, mitől annyira hosszadalmas folyamat egy Forma-1-es autó beindítása. Persze a mai hibridek már merőben más rendszereket is tartalmaznak, mint a szemléltetéshez használt 1998-as Minardi M198-as, de azért sok dolog ugyanaz. Ennél pedig azóta csak bonyolódott a helyzet, hiszen a mai autók működtetéséhez kisebb hadsereg kell.
De a 24 évvel ezelőtt Esteban Tuero és Nakano Sindzsi által használt, a legjobb tízbe is csak három alkalommal bekerülő, pontot egyet sem szerző Minardi felélesztéséhez is több órás előkészületre volt és van szükség, és hát már akkor is kellett egy laptop ahhoz, hogy énekelni kezdjen a Ford V10-ese, amelynek nem mellesleg ILYEN hangja van.
„Az, hogy a pályára érkezéstől mennyi idő telik el a pályára lépésig, az autótól és a külső hőmérséklettől is függ – magyarázza a videóban a 98-as Minardi mellett több F1-es autót működtető Tour De Force Engineering technikai igazgatója. – Ha hidegebb a nap, akkor hosszabb időt vesz igénybe, és másfél órától két és fél óráig is terjedhet.”
Esteban Tuero az 1998-as Ausztrál Nagydíjon
Mint mondja, az csak legenda, hogy hidegen nem lehet beindítani egy Forma-1-es autót, de nem érdemes, mert sokkal jobban kopnak az alkatrészei, ezért az egész rendszert előmelegítik. Ehhez nagyon hasonló hűtőfolyadékot használnak ahhoz, ami az utcai autókban is van. Ezt egy előmelegítő doboz és egy úgynevezett üst segítségével melegítik fel, és átfuttatják a rendszeren az autó mindkét oldalán, hogy felmelegítse azt a motor beindítása előtt.
„Nem lehet beindítani a motort, amíg el nem éri legalább az 50 fokos hőmérsékletet, de 60 fölött szoktuk, hogy minden biztonságos legyen. Néhányszor meg is kell forgatni a főtengelyt, hogy kezdjen el áramlani az olaj és az is melegedjen egy kicsit. Mielőtt beindítjuk, egy hidraulikai szerkezetet csatlakoztatunk rá, ami az összes levegőt kinyomja a rendszerből, mert a levegő képes összepréselődni, de a folyadék nem, ezért, ha levegő marad a rendszerben, akkor nem feltétlenül fog működni” – magyarázta a TDF autóépítésért felelős vezetője.
Ezután minden rendszert leellenőriznek még a beindítás előtt, majd csatlakoztatják a laptopot, rajta a Windows 95-tel. „Ez az operációs rendszer tudja futtatni a szoftvert, ami az autó működtetéséhez kell, ez pedig egy modern számítógépen nem menne, így régebbi laptopot kell használnunk. Nem használhatunk túl gyors laptopot, mert az befolyásolná az autó tekercseléseit pusztán azzal, hogy gyorsabb, mint a kocsi elektronikája.”
Ez nem mellesleg nem egyedi dolog, ezért teszi el minden csapat a korábbi autóihoz az ahhoz tartozó laptopokat és programokat is. A Windows 95-ön futó Magnetti Marelli szoftver a motorhőmérséklettől kezdve az olajhőmérsékleten át az olaj- és víznyomásig mindent mutat, és ezen kívül a motorvezérlésen át a sebességváltó paramétereiig egy sor dolgot lehet vele állítani.
Amikor pedig végre sor kerülhetett a Minardi külső önindítóval történő beindítására, még mindig nem lehetett vele azonnal elindulni, ekkor ugyanis várni kell egy kicsit, hogy az autó visszahűljön az üzemi hőmérsékletére, nehogy a rendszerek túlmelegedjenek. Emellett fel kell tölteni levegővel a sűrített levegős palackokat az autó oldalszekrényében, amelyek menet közben ellátják a pneumatikus szelepeket