A Red Bull a Magyar Nagydíjra hozott fejlesztéseivel bebizonyította, hogy okosan és hatékonyan dolgozva az aerodinamikai fejlesztések korlátozása sem egyenlő azzal, hogy valaki nagyon kevés fejlesztést tud az autójára pakolni.
A Magyar Nagydíj előtt mindenki lázasan találgatta, hogy milyen oldalszekrényekkel érkezik meg az autójának ezt a részét továbbfejlesztő Red Bull a Hungaroringre. Néhányan már arról beszélte, hogy a bikások a Mercedesnek fityiszt mutatva bedobják a nagyon lekeskenyített oldaldobozokat, ami végül nem történt meg, ám így is idei legnagyobb fejlesztési csomagjukat hozták el Mogyoródra.
Mindez pedig óhatatlanul felvetette azt a kérdést a drukkerek között is, hogy miként tud az a Red Bull az idei szezonban már másodszor jelentősen módosítani az oldalszekrényén, amely nem elég, hogy az aerodinamikai tesztelésre fordított időt korlátozó szabály szerint a legkevesebbet tesztelhette az idei első, illetve tesztelheti a második félévben is, de a 2021-es költségplafon-túllépése miatt kapott büntetéssel az idén októberig még annál is kevesebb a rendelkezésre álló ideje, mint amennyi a szabály alapján járna. Nos, a válasz az, hogy okosan.
Korábbi cikkünkből megtudhatja, hogyan működik pontosan az aerodinamikai tesztelés korlátozásának rendszere a Forma-1-ben:
Az Aston Martin még hálás is lehet Strollnak, amiért ennyire alulteljesít?
Sam Collins, az F1 TV szakértője mutatott rá, hogy miként tudták teljesen áttervezni, azaz vertikálisan keskenyebbé és horizontálisan szélesebbé tenni az oldalsó légbeömlőket, sokkal nagyobbá tenni az oldalszekrények alávágásait és jelentősen megváltoztatni a borítás vonalait. Hogy érzékeltesse, mennyire kevés valós és virtuális aerodinamikai tesztet végezhetett a Red Bull az első félévben, Collins rámutatott, hogy az Aston Martin pontosan kétszer annyit időt fordíthatott ilyesmire, mint a világbajnoki istálló, amely mégis számos fejlesztést vetett be.
„Igen érdekes, amit a Red Bull csinált, mert elolvasták a szabálykönyvet, amit nagyon fontos megtenni, és amellett, hogy megváltoztatták az oldalszekrény légbeömlőjét, minden mást is módosítottak, ami az oldalszekrény alatt van. A hűtőket, a hőcserélőket, mindent, ami az erőforrás hűtésével kapcsolatos. A szabályok pedig kimondják, hogy amennyiben ezeket az elemeket is megváltoztatod, és új hűtőket és a borítás alatt futó hűtőcsatornákat fejlesztesz, az nem az aerodinamikai tesztelésre fordítható kvótából vesz el” – ismertette a lényeget a szakértő.
„Abszolút szabadságot élvezel, és annyit időt töltesz a fejlesztéssel a szélcsatornában, amennyit csak akarsz a hűtők, a hűtőcsatornák fejlesztésével mindaddig, amíg az erőforrás hűtésével kapcsolatos elemeken dolgozol. Vannak azért korlátozások arra vonatkozóan, hogy a Red Bull mit csinálhatott, például nem mérhettek erőhatásokat, nem mérhették, hogy mekkora leszorítóerőt generálnak az új oldalszekrények, de mérhették az oldalszekrényen átjutó levegő áramlását, a hőmérsékleteket, vagy a különböző nyomásokat az oldalszekrény különböző részein. Szóval rengeteget tanulhattak arról, hogy miként fognak működni ezek az új oldalszekrények.”
Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy semelyik, Hungaroringre hozott, oldalszekrénnyel kapcsolatos fejlesztés nem vett el az aerodinamikai tesztelési idejükből. Mivel az új oldalszekrény szélesebb lett a korábbi verziónál, módosítani kellett a légbeömlő fölött található visszapillantó tükrökön és az azok előtt levő légterelőkön is. Utóbbiak esetében érdekes megoldás, hogy nem gyártottak belőlük újat, hanem az előző változatot toldották meg, mivel úgy olcsóbb, a költségplafon miatt pedig ilyen apróságokra is figyelni kell. Ezen kívül az oldalszekrény nagyobb alávágásának kialakítása is igényelt valós aerodinamikai tesztelést, de a teljes fejlesztést összességében így is jóval hatékonyabban tudták kivitelezni azzal, hogy a hűtésen is változtattak.
Collins azt a kérdést is megválaszolta, hogy a kisebb légbeömlőkkel a Red Bull elvett-e a hűtésből a rendszerint nagy hőségben zajló, extra hűtést igénylő Magyar Nagydíj előtt. Szerinte nem, a keskenyebb, de szélesebb légbeömlőn ugyanis más nyomással áramlik be a levegő, majd jut be a kiszélesedő hűtőcsatornákba, így még javulhatott is a hűtés amellett, hogy az aerodinamikai hatékonyság is jobb lett.
A legnagyobb változást azonban nem az oldalszekrény (és nem is az első és hátsó fékhűtők, merthogy azok is módosultak), hanem a padlólemez átszabása jelentette.
Már 2024-re koncentrálnak
Christian Horner csapatfőnök eközben a Hungaroring paddockjában elmondta, hogy ez volt az idei utolsó nagy fejlesztési csomagjuk, és a folytatásban már csak olyan, pályaspecifikus módosításokat eszközölnek (például alacsony leszorítóerős csomag Monzára), amelyeket már kifejlesztettek.
„A fejlesztések azt hozták, amit vártunk tőlük, úgyhogy ezt kipipálhatjuk – mondta Horner. – Most pedig a hátrányunkkal tényleg át kell váltanunk a fókuszt a következő évre, mert jelentős deficitünk van a szélcsatornában eltölthető időben a riválisainkhoz képest, és nagyon gondosan kell megválasztanunk, hogy miként használjuk azt.”