Az 1987-es WRC szezon egy új kor kezdetét jelentette, a rallysport szörnyetegeinek is nevezett B-csoportos autókat a jóval gyengébb A-csoportos autók váltották, melyek közül a Lancia már a kezdetekkor kiemelkedett.
Az 1986-os tragikus és sok botrányt tartogató WRC szezon után 1987-ben új korszak kezdődött a Rally Világbajnokságon.
A rendkívül erős B-csoportos autókat a jóval gyengébb és biztonságosabb A-csoportos autók váltották.
A 13 futamos szezon gyártói bajnokságában ugyan hat csapat, a Fiat, a BMW, a Toyota, a Renault, az Audi és a Lancia tudott pontot szerezni, a bajnokságot azonban a Lancia uralta.
Az olasz gyártó erre a szezonra leigazolta az utolsó B-csoportos egyéni világbajnokot, Juha Kankkunent a Peugeot-tól, csapattársai pedig Markku Alén és a nagyon tehetséges Miki Biasion voltak.
A három versenyző pedig összesen nyolc sikert ért el, és bár Kankkunen csak két versenyt nyert, Biasion és Alén három győzelmével szemben, meg tudta védeni vb címét.
A Lancia azonban kilenc versenyen zárt az élen 1987-ben, miután az Új-Zéland Rally az osztrák Franz Wittmann nyerte.
A Lancia hatalmas fölénnyel nyerte a gyártók bajnokságát, 58 ponttal előzte meg az Audit és 69 ponttal a Renault-t.
A biztonság pedig valóban javult a szezon során, ugyanakkor a Korzika Rallyn sorozatban harmadszor is tragédia történt. Attilio Bettega 1985-ös, majd Henri Toivonen és Sergio Cresto 1986-os tragédiája után, 1987-ben a 91-es rajtszámú Jean Marchini és Jean-Michel Argenti szenvedett Peugeot 205 GTI-jükkel balesetet, mely során a navigátor vesztette életét.