A Svéd Rallyn elért hatodk helye után Észtországban is hatodik lett az ERC Junior mezőnyben Herczig Patrik és Varga Kristóf. A pilótát a hazaérkezés után kerestük meg.
„Nagyon tetszettek a pályák, jó volt a rendezés, nagyszerű hangulat vette körül a ralit, nívós rajtceremóniával indult a futam, a városi gyorsasági és a péntek esti szakasz is hatalmas élmény volt” – így kezdte az Észt futam beszámolóját Herczig Patrik, aki még a konkrét kérdésre sem tudott negatívumot felidézni a hétvégéről. A kiszámíthatatlan időjárás viszont megnehezítette az ő dolgukat is.
„Meg kellett oldani, de az esővel nem tudunk mit kezdeni. Volt olyan gyorsasági, ahol a rajtban leszakadt az ég, és a negyedik kanyar után a tempósabb részen húztam az ötödiket, de ott már akkora volt a tempó, hogy nem győzte az ablaktörlő.”
A pilóta a verseny után is elégedett az eredménnyel, a helyezés mögött komoly előrelépés rejtőzik.
„Bár ugyanúgy hatodkkak lettünk, mint Svédországban, az érzés sokkal jobb volt. Már a verseny elejétől kezdve magabiztosabb voltam. A részeredmények is jóval jobbak voltak, mint az előző versenyen. Többször be tudtunk jönni kilométerenként egy másodperc alá az elsőhöz képest, ami ilyen pályákon, észt és svéd párosokkal szemben nagyon jó irány. A fejlődéshez kellett az a tapasztalat amit eddig szereztünk, másrészt jobb beállításaink voltak, emiatt magabiztosan tudtam használni az autót. A HRT Racing szokás szerint nagyszerűen készítette fel a Peugeot-t, és a verseny közben is professzionálisan dolgoztak. Az is fontos összetevő, hogy picit jobb volt a tapadás, mint a svéd pályákon, nekem ez jobban feküdt, emiatt bátrabban mertem menni” – elemzett tovább Patrik.
Persze a tempó így is őrületes volt, a korábban említett ötödik fokozat padlógáz számtalanszor előfordult, ráadásul a pályák sem olyanok, mint amilyennek mondják, árulta el a pilóta.
„Veszett gyorsak a pályák, és ugyan mindenki azt mondta, hogy itt könnyebb lesz, mert szélesek az észtországi utak, de ez csak néhány esetben igaz. Van egy-egy széles rész, de túlnyomó többségben szűk, erdős és brutál tempós. Negyedik-ötödik fokozat végig, a második körben pedig mély nyomok, kövekkel nehezítve.”
Volt több momentumunk – nyilatkozta sok versenyző a szakaszok végén. Herczig Patrik és Varga Kristóf viszont ezúttal megúszta nagyobb kaland nélkül, viszonylag „sima” versenyük volt.
„Nagyon extra helyzet, amikor az út mellől kellett összeszedni az autót talán nem is volt” – emlékezett vissza Patrik. „Apró kalandok természetesen előfordultak, itt-ott picit lelógott a hátulja, kicsit néha leért a partoldalra. A nyomvályúk jelentettek még veszélyt, de szerencsére sikerült levetkőznöm azt a tartást a nyomoktól, amit tavaly Lengyelországban szereztem. Eddig ha odaértünk egy kanyarhoz és megláttam, hogy nagy a nyom, akkor túlfékeztem, ami miatt sokat otthagytunk ezeken a pontokon. Még mindig megvan bennem a tartás, ha leforgott ötödikben érünk egy kanyarhoz és meglátom a nagyobb nyomvályút, akkor kicsit megszorítom, de már egyre többször ki tudom használni a nyom előnyeit és jól betámasztva szépen el tudok fordulni. Ehhez kell hozzászokni, hogy negyedikben és ötödikben is betámasszam az elejét és könnyebben forduljon az autó.”
Idén már nem lesz lehetőség a murvás gyakorlásra, mert augusztus végén Wales-ben, majd októberben Lengyelországban már aszfalton versenyez az ERC Junior mezőnye. Herczig Patrik a nyarat pihenéssel és munkával tölti, de senki se lepődjön meg, ha összetalálkozik vele a Székesfehérvár Rallyn, vagy a Nyirádon a rallycross vb és Eb futamon.