Fernando Alonso alapfilozófiájában nem csak az van benne, hogy magából hogy hozza ki a legjobbat, hanem az is, hogy törje le riválisai legjobb tulajdonságait.
Fernando Alonso a maga 41 évével a Forma-1-es mezőny legidősebb versenyzője. Hiába van viszont túl a spanyol már a negyedik ikszen is, ez egyáltalán nem jár együtt képességei kopásával. Sőt, a nyers sebesség mellé immár több mint két évtizednyi rutint is hadra tud fogni a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, miután immár 2001 óta (egy kisebb megszakítással) a mezőny tagja. Így lesz ez jövőre is, amikor az Aston Martin versenyzője lesz.
Alonso a siker érdekében több apró trükköt is bevet, amelyet az évek során magára szedett. Ilyen volt például az Osztrák Nagydíj szombatján a rajthelye tisztogatása egy jobb indulás reményében. Ugyancsak érdekes volt figyelni őt a Francia Nagydíjon is, ahol olyan helyekre vitt fel gumit a bokszból kifelé jövet, ahol aztán váratlanul előzni tudott. Ennek a trükknek Lando Norris és George Russell is áldozatául esett.
„Igen, ilyen fickó vagyok. Egyrészt a magam részéről is 100 százalékot igyekszem nyújtani, másrészt viszont tönkre kell tennem minden olyat, amiben más jó” – avat be mindenkit Alonso a gondolatvilágába. „De ilyen vagyok az élet minden területén.”
Alonso hozott erre egy konkrét példát is. „Ilyen az is, amikor teniszezem. Ilyenkor igyekszem a lehető legmagasabban, a lehető leglassabban megütni a labdákat. Erre a nálam sokkal jobb teniszezők ugyanis nem számítanak, hanem rendes ütésekre készülnek. Így pedig hibáznak, nekem pedig ez az egyetlen esélyem.”
Emellett pedig rengeteget számít a tapasztalat is. „Nyilván ez sokféleképpen segít. Több dologra figyelsz, tudod, mikre kell. A rajt, a gumik, a kiállások, a kommunikáció a szerelőkkel… Fiatalon az ember mindenre túlzottan figyel, még az FP1-en is úgy megy, mintha az az utolsó kör lenne. De nem minden kör utolsó kör. Ez a felismerés viszont csak a tapasztalattal jön.„