Egy 1929-es Bentley 4,5 nyerte az Ypres–Isztambul Challenge világháború előtti kategóriáját, míg a Classicban egy 1965-ös Porsche vitte a prímet.
A pandémia alatt szüneteltek a hosszútávú maraton rallyk, de a Rally the Globe csapata egy különleges Yprestől, Isztambulig tartó versennyel készítette elő a 2023-ra tervezett Alaszka–Mexikó és a ’24-es Road to Hanoi maratonokat.
Az Ypres Isztambul Challenge nyolc országot érintett, és közel 80 versenyszakaszt foglal magában a látványos, 5500 km-es útvonalon. A „Challenge” kategóriájú versenyek aszfalton és murván egyaránt megrendezésre kerültek, gyakran a régiók távolabbi területeinek felfedezésével.
A verseny átlagtartó – regularity – és gyorsasági tesztekkel kezdődött a jól kiépített flandriai utakon. Ypres-t elhagyva a versenyzők az Ardenneken és az Eifelen keresztül a Mosselle és a Rajna borvidékére utaztak, majd az első pihenőnapot Prága városában töltötték.
Az útvonal ezután délkelet felé vezetett a Cseh Köztársaságon, Ausztrián, Magyarországon és Románián keresztül – négy ország mindössze öt nap alatt –, mielőtt Bukarestben egy második pihenőnapot tartottak az autók újbóli felszerelésére és a személyzet felfrissítésére.
Az utolsó szakasz kelet felé vezetett, majd a Fekete-tenger partjaitól nem messze, a hegyeken át a török határig vezető kanyargós útvonalon vezetett a látványos isztambuli célba.
26 autó állt rajthoz a versenyen, köztük volt volt egy sor WO Bentley, számos Porsche 911-es és egy sor Mercedes, egy kevéssé ismert 1933-as Alvis Firefly Special és egy 1982-es Citroen 2CV 007 Special is, amelyet a bátor ausztrál Phil és Laurette Macwhirter vezet.
Bár a bajtársiasság mindig is az előtérben állt, a verseny keményen küzdött, többször váltották egymást az élen mind a veterán, mind a klasszikus kategóriában.
Clint és Dawn Smith 1925-ös Bentley-jükkel a háború előtti osztályban tartották a tempót, de reményeik szertefoszlottak a drámai 13. napon a viharral sújtott dél-romániai Kárpátokban. Az ő problémáik miatt a végső győzelmet a Bentley-kkel versenyző Graham és Marina Goodwin szerezte meg, míg a második helyen Andrew és Ann Boland végzett egy 1936-os Ford V8 Cabrióval.
A klasszikusok között még ádázabb volt a küzdelem az élen: Roy Stephenson és Mark Bramall 1965-ös Ford Mustangja többször is felcserélte az első helyet Steve és Jenny Verrall 1965-ös Porsche 911-esével. Sajnos négy nappal a vége előtt az amerikai pony cart elektromos hibák hátráltatták.
Mivel a Mustang most már sántikálva ért haza, a győztes 911-es mögött a második helyért folyó párharc igazán felpörgött. Hihetetlen, de 20 napnyi magas oktánszámú verseny után a Mike és Lorna Harrison által használt 1959-es Volvo PV544 holtversenyben végzett Ean és Alison Lewin 1973-as Ford Escort Mexikójával – az előbbi csak holtversenyben szerezte meg a második helyet, mivel az ő autójuk volt az idősebb!
Ypres–Isztambul Challenge végeredménye
Világháború előtti kategória
1. Graham & Marina Goodwin (GB) 1929 Bentley 4½ 5:58
2. Andrew & Ann Boland (IRL) 1936 Ford V8 Convertible 7:13
3. Keith & Norah Ashworth (GB) 1927 Bentley 4½ Le Mans 7:48
4. Clint & Dawn Smith (GB) 1925 Bentley 3/4½ 12:06
5. Tony Rowe & Mark Delling (GB) 1939 Ford DeLuxe V8 91A Coupe 23:54
Classic kategória
1. Steve & Jenny Verrall (GB) 1965 Porsche 911 2:14
2. Mike & Lorna Harrison (GB) 1959 Volvo PV544 7:18
3. Ean & Alison Lewin (GB) 1973 Ford Escort Mexico 7:18
4. Joe & Kate Hayes (USA) 1973 Porsche 911 10:45
5. Enrico Paggi & Federica Mascetti (ITL) 1971 Fiat Spider BS1 11:00
(Az időeredmények a maraton rallykra jellemző büntetőpontokból és nem a versenyen töltött időből állnak össze.)