Igazán jól sikerült Kurtos Robi és Fridrik Gergő számára a kazincbarcikai tesztverseny, ahonnan kupákkal távozott a csapat.
Ismét látványosan autóztatok, melyhez szép eredmények társulnak.
– Igen, a visszajelzések alapján sikerült mind magunkat és a nézőket egyaránt szórakoztatni. A célunk igazából ez volt, de azért természetesen örülünk a klassz helyezésnek is, ugyanis ORB 4WD 1. lett, teszt kategóriában abszolút 2. helyen végeztünk. Pörgős futam volt, ahol élvezet volt még azokon a szakaszokon is autózni, ami egyébként nem a szívem csücske. Ez Sajókaza, ami csúszkálós, de végül ezzel is megbarátkoztam. A meleg az azért nem volt egyszerű a versenyautóban beöltözve.
Ezt hívják ralis „wellnessnek” nem?
– Hát így is mondhatjuk, először kaptunk egy jó kis zuhét, aztán hogy egy szavunk se legyen… jött a kánikula, szóval a szaunázást is kipipáltuk. Ez így valóban annak számít, mert megvolt a fürdés és a méregtelenítés is egyben. Tényleg jó kis kaland volt ez a hétvége, megérte elmenni, rég éreztük magunkat ilyen felszabadultan, amihez még a technika is hozzájárult szerencsére.
A lökhárítót túl súlyosnak tartottátok?
– Persze, viccelsz…minden gramm számít, hogy jobban tudjunk suhanni – nevet Robi. Meg hát ezt már majdhogynem elvárják a nézők, hiszen a kalandozások hozzánk tartoznak. Kicsit könnyítettünk a gépen, hogy többet kajálhassunk…ihassunk a szervizben. De minden visszakerült hozzánk, szóval aggodalomra semmi ok. Köszönjük a csapat munkáját, a „talált tárgyak osztályának” a szétszórt dolgaink visszajuttatását, és a szurkolóknak, hogy mindig motiválnak minket.
Murva a következő?
– Nem, idén úgy döntöttem, hogy nem veretem szét az autót, nem ér annyit, viszont megyünk máshová. Viszont mindenkit szeretettel látunk majd a Bózsva Pikniken, ami nekünk igaz közel van, de megéri messzebbről is eljönni, mert minden évben fergeteges buli hangulat van. Szóval velünk ott találkozhattok legközelebb…gyertek ti is 2022.08.06-án Bózsvára… és csapassuk együtt.
A Kurtos Robert – Fridrik Gergő páros köszöni partnereik segítséget!
Szöveg: Tiba Anita
Fotó: Peremicki István