back to top
2024. november 22. 12:57

KezdőlapF1Jönnek az őrült roncsderbik és káoszfutamok az F1 új lebonyolításával?

Jönnek az őrült roncsderbik és káoszfutamok az F1 új lebonyolításával?

-

Sok F1-rajongó alighanem annak örülne, ha a címben feltett kérdésre „igen” lenne a válasz, de egyelőre nem látni, hogy a sprinthétvégék menetrendjének megváltoztatása miként növelheti a szombati izgalmakat.

A Forma-1 a minap végre bejelentette, hogy az F1-es bizottság legutóbbi ülésén elfogadottak értelmében miként módosítja a sprinthétvégék menetrendjét a hétvégi Azeri Nagydíjtól kezdve: a tavaly és tavalyelőtt látott lebonyolítás mostantól a múlté, hiszen Bakutól kezdve a sprint különálló program lesz, és szinte semmilyen módon nincs kihatással a nagydíjra.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénteki időmérő edzés nem a sprint, hanem a vasárnapi futam rajtsorrendjéről dönt majd, szombaton pedig a második szabadedzés helyett egy újabb, de az eredetinél rövidebb, szintén három szakaszból álló, kieséses rendszerben működő időmérőt rendeznek sprint shootout néven, ami meghatározza a sprint rajtsorrendjét.

Azeri Nagydíj, Baku
A hétvégi Azeri Nagydíjon debütál az új formátum  Fotó: Getty Images/Red Bull Content Pool

A szombati nap így lényegében egy különálló egységet képez, mintha egy egynapos minihétvége lenne.

A shootout egy óra helyett 45 percből áll majd 12-10-8 perces felosztással, de nemcsak ebben tér majd el a rendes időmérőtől, hanem abban is, hogy elő lesz írva, melyik szakaszban milyen abroncsot használhatnak a pilóták. Így a Q1-ben és Q2-ben egy-egy szett közepes, a Q3-ban pedig egy szett lágy gumi áll majd rendelkezésre.

Ez a változtatás azt fogja eredményezni, hogy a pilóták kevesebb körből kell kihozzák a legtöbbet, a Q3-ban pedig valószínűleg csak egyetlen lövésük lesz.

Hova vezethet mindez?

A korábbi sprinthétvégékkel kapcsolatos egyik kritika az volt, hogy a versenyzők elspórolják, vagy elóvatoskodják a sprintet, mert az határozza meg a nagydíj rajtsorrendjét, és egy esetleges hiba vagy hátraesés végzetes következményekkel járhat. Ezért még a pontszerző pozíciókban sem igazán éri meg kockáztatni, nemhogy hátrébb.

Ez mostantól elméletben nem így lesz, és nyugodtan lehet majd „tét nélkül” összecsapni az első nyolc helyért (ezekért jár pont).

Ám, hogy ez mennyire lesz így, az igencsak kérdéses, hiszen a töréskár továbbra is olyasmi, amire a költségplafon miatt fokozottan oda kell figyelnie a csapatoknak, amelyek ugyanezen okból kifolyólag már nem visznek magukkal végtelen számú tartalék-alkatrészt a versenyekre. Így aztán olyan helyzet is előállhat, hogy a legújabb specifikációból csak egy van, és ha azt valaki összetöri vagy megrongálja a sprinten, a versenyre hozza magát hátrányos helyzetbe.

Lewis Hamilton, Fernando Alonso, Belga Nagydíj, baleset
A baleseteknek így is lehet hatása a versenyre  Fotó: LAT Images/Mercedes

Emellett a kockáztatás megtérülése is kisebb azoknak, akik az első nyolc hely valamelyikéért küzdenek, hiszen korábban előrelépés esetén nemcsak eggyel több pontot kaptak, hanem a vasárnapi rajtrácson is nyertek egy helyet. A 20 pilóta többsége, 12 versenyző pedig továbbra sem fog pontot szerezni a sprinten, az ő számukra pedig ezentúl még azért sem éri meg kockáztatni, hogy a versenyre jobb helyzetbe hozzák magukat, és közelebb lopózzanak a pontszerző helyekhez.

Így lényegében az történt, hogy az F1 leválasztotta a sprintet a fő eseményről, amivel csökkentette annak jelentőségét, ami az újítást ellenző nézők szemében pozitív lehet – hiszen így a sprinthétvégének is van egy „normális” része, amibe nem szól bele a Liberty Media showeleme – a versenyzők szempontjából viszont csak annyi változott, hogy ezentúl még kevésbé éri majd meg pozíciót javítani, miközben persze egy elbaltázott manőverrel nem küldik magukat a vasárnapi rajtrács végére, viszont így is negatívan befolyásolhatják a nagydíjukat.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy az, hogy a versenyzők nem kockáztattak eleget, korábban is legfeljebb részben indokolta, hogy nincs elég akció a sprinteken, hiszen amennyiben valaki támadási pozícióba tudott kerülni, eddig sem vette el a gázt előzési kísérlet helyett. Az akciók hiányát sokkal inkább okozta az, hogy a sprinten nincsenek kerékcserék, így az esetek többségében mindenki azonos gumikeverékkel megy végig, az autók pedig nagyjából a teljesítményük alapján felállítható sorrendben vágnak neki a távnak.

Kevin Magnussen, Haas, Azeri Nagydíj, 2022
A bakui pálya elősegítheti a kaotikus sprintet  Fotó: Mark Sutton / LAT Images / Pirelli

Így aztán valószínűleg továbbra is csak akkor láthatunk majd izgalmakat a sprinten, ha valamelyik pilóta nem az erősorrendben elfoglalt pozíciójának megfelelő rajthelyről indul majd, vagy akkor, ha a pálya jellegéből adódóan nagyobb az esélye a baleseteknek.

Bakuban utóbbi fokozottan fennáll, így van esély rá, hogy az új formátum nem unalmas vonatozással debütál, de azt majd csak a további öt idei sprinthétvége alapján lehet eldönteni, hogy ez a változtatás mennyire hozza meg a kívánt hatást.

Friss