Az Aston Martin még hálás is lehet Strollnak, amiért ennyire alulteljesít?

Június végétől újraosztják a lapokat az F1-es csapatok aerodinamikai tesztelésre fordítható idejét illetően, az Aston Martin pedig – noha jelentősen kedvezőtlenebb helyzetben lesz, mint eddig – jól jár azzal, hogy Fernando Alonso csapattársa nem gyűjtögette szorgosabban a pontokat.

A minap írtunk arról, hogy egyre szembetűnőbb a szakadék Fernando Alonso és Lance Stroll között az Aston Martinnál, a silverstone-i istálló ezért hiába tekinthető a második legerősebb csapatnak az eddigi nyolc futam alapján, így is „csak” a harmadik helyet foglalja el a konstruktőri pontversenyben. Ez pedig egyértelműen a szezon elején kettős csuklótöréssel is versenyző, de felépülése ellenére alulteljesítő Lance Stroll lelkén szárad, aki csupán Alonso pontmennyiségének alig harmadát gyűjtötte eddig, a legjobb helyezése pedig egyetlen negyedik pozíció, miközben a lassan 42 esztendős veterán hatszor állt dobogóra, ezek közül kétszer pedig második lett.

Komoly dilemma elé állíthatja saját fia az F1 idei meglepetéscsapatának tulajdonosát

Igen ám, de van egy szempont, amelynél igencsak előnyös lehet az idei évre középcsapatból élcsapattá váló gárdának, hogy Stroll eddig nem hozza, ami elvárható lenne tőle. Ez pedig az F1-ben a 2021-es szezon előtt bevezetett aerodinamikai tesztelési korlátozás, amit az idén június 30. után számolnak újra az aktuális pontállást figyelembe véve. A szélcsatornás és CFD-szimulációkat korlátozó lépcsőzetes rendszerben az Aston Martin az idén június 30-ig a hetedik legtöbb ilyen tesztet végezheti a mezőnyből, lévén tavaly a hetedik helyen zárta a pontversenyt. Július 1-től azonban már a harmadik legkevesebb idő áll majd a rendelkezésére a pontversenyt vezető, 2021-es költségplafon-túllépéséért ezen a téren levonást is elszenvedő Red Bull, illetve a második helyezett Mercedes mögött.

És mivel csupán 13 pont a különbség a bracekly-i istálló és az Aston Martin között, kijelenthető, hogy Stroll simán hozhatta volna egymaga a második helyhez hiányzó pontokat. De míg ezek kétségtelenül jól jöttek volna, korántsem biztos, hogy az Aston Martin nem így járt jobban, hiszen a Red Bull üldözői közül bárkinek hasznára válik egy kis extra idő, amit aerodinamikai tesztelésre fordíthat.

Hogyan működik a rendszer?

Az bizonyára világos, hogy adott félévben a tabellán a megelőző félévet utolsóként záró csapat tesztelheti a legtöbbet, míg az élen álló a legkevesebbet, azt viszont talán sokan nem tudják, hogy egy naptári év hat aerodinamikai tesztelési periódusra (ATP) van osztva, mindegyik egyenként nyolc hetes. Az első periódus január 1-jén kezdődik, az utolsó pedig december 31-én ér véget.

A csapatok aerodinamikai tesztelésre fordítható ideje konstruktőri helyezésenként 5%-kal nő, és a hetedik helyezett csapatnak kiosztott időtartam jelenti a 100%-ot. Ez azt jelenti, hogy az idei első félévben a tavalyi szezont a hetedik helyen záró Aston Martin 320 szélcsatornás tesztet végezhetett egy ATP során, de mivel most négy hellyel előrébb zárták az idei első féléves időszakot, mint a tavalyi évet, ez a szám 20%-kal, 256-ra csökken.

A Ferrari elmagyarázta, miért nem ér szinte semmit a Red Bullra kiszabott büntetés

Emellett pedig természetesen nemcsak a szélcsatornás tesztek, hanem a számítógépes folyadékdinamikai (CFD) tesztek, pontosabban a tesztelhető elemek száma is arányosan csökken. Itt az aktuális hetedik helyezett kvótája 2000 CFD-elemben van meghatározva tesztelési periódusonként, ami helyezésenként 100-asával csökken, illetve a hetedik helytől felfelé ugyanennyivel nő.

Mindezek alól kivétel a Red Bull, amelynek tavaly büntetésként 10%-kal csökkentették a kvótáját mindkét teszttípusban, így ők az eredeti 70%, azaz 224 szélcsatornás teszt és 1400 CFD-vel tesztelhető elem helyett 63%-nyit, azaz 202 szélcsatornás tesztet és 1260 CFD-tesztet végezhetnek.

A csapatok aerodinamikai tesztelésre fordítható kapacitása 2023 második félévében: