back to top
2024. november 21. 16:59

KezdőlapF1Az F1 egyik legarcátlanabb csalása volt, mégis olcsón megúszták a bűnösök

Az F1 egyik legarcátlanabb csalása volt, mégis olcsón megúszták a bűnösök

-

Előre kitervelten, csalással dőlt el az F1 első Szingapúri Nagydíja, és még ennyi idő elteltével is döbbenetes, hogy milyen enyhe következményekkel megúszták a főkolomposok. Visszatekintünk a hírhedt 2008-as ütközésbotrányra.

Amikor a teljes Forma-1-es közvélemény azt találgatja, hogy valóban szabályt szegett-e a Red Bull, és, ha igen, milyen büntetést érdemelnek azért, hogy jogosulatlan előnyt szereztek, illetve, amikor Fernando Alonso rekordot jelentő 350. F1-es futamára készül, talán alkalomhoz illő megemlékezni a sportág történetének egyik legarcátlanabb csalásáról, amelyet bántóan sokáig tartott leleplezni, és amelynek főszereplői a lehető legolcsóbban megúszták az egészet.

Természetesen a 2008-as, első Szingapúri Nagydíjon – ami nem mellesleg az F1 első villanyfényes futama is volt – történtekre gondolunk, amelyet Fernando Alonso a Renault-istálló előre kitervelt, nézők, pályabírók, és saját versenyzőjük testi épségét is veszélybe sodró akciójának köszönhetően nyert meg. És bár sokan – köztük a csapat mérnökei – már a verseny után elkezdtek gyanakodni, közel egy évig tartott, mire az FIA vizsgálatot indított, majd megbüntette a felelősöket, akik közül már mindkettő visszatért, és a sportágban dolgozik.

2008, Szingapúri Nagydíj, rajt
Az eső Szingapúri Nagydíj rajtja (a háttérben a 15. helyről rajtoló Alonsóval) Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

Piquet bosszúja utolérte a Renault-t

Aki előtt nem ismert a sztori: lényegében az történt, hogy a Pat Symonds, a Renault akkori technikai igazgatója, illetve Flavio Briatore csapatfőnök a verseny előtt megbeszélésre hívta Nelson Piquet Jr.-t, az istálló akkori pilótáját, és feltette neki a kérdést, hogy hajlandó lenne-e szándékosan összetörni az autóját egy előre meghatározott körben azért, hogy ezzel előnyhöz juttassa Fernando Alonsót, és a kétszeres világbajnok megnyerhesse a versenyt.

A háromszoros világbajnok Nelson Piquet fia belement a hajmeresztő tervbe (az FIA-nak tett későbbi vallomásában azt mondta, nagyon „törékeny érzelmi állapotban volt”, mert Briatore nem akarta őt megtartani a 2009-es szezonra), majd a 14. körben, a Symonds által neki előre megmutatott helyen a falhoz csapta a Renault-t, a pályára csalva ezzel a biztonsági autót.

Mivel Briatore és Symonds előre tudta, hogy ez fog történni, úgy intézték, hogy a 15. helyről induló Alonso nagyon kevés üzemanyaggal kezdje a futamot, és a 12. körben, mindenkinél korábban kiálljon kerékcserére. Addig pedig a könnyebb autójának köszönhetően a lehető legtöbb pozíciót javítsa (a 11. helyre jött fel). Alonso annak rendje és módja szerint meg is érkezett a bokszba, majd visszaállt az utolsó helyre, hogy aztán Piquet mutatványa után hirtelen a 4. helyen találja magát úgy, hogy az előtte álló hármasból Nico Rosbergre és Robert Kubicára büntetés várt, amiért az alacsony üzemanyagszintjük miatt más választásuk nem lévén, a lezárt bokszutcába hajtottak be (akkoriban még nem lehetett azonnal a bokszba rongyolni, amint megjelent a Safety Car), a második helyen autózó Jarno Trulli pedig inkább kint maradt.

Így aztán amikor ez a hármas eltűnt előle, Alonso senkitől sem zavartatva végigment, és megnyerte a versenyt.

Azzal azonban senki sem számolt, hogy az ifjabbik Nelson Piquet és az őt menedzselő apja egy évvel később mindent kitálal az FIA-nak, köszönhetően annak, hogy Briatore kész volt kirúgni az alulteljesítő brazilt. Nelson Piquet Jr. ezt követően mindent részletesen bevallott az FIA-nak, amit az ügyben érintettek meghallgatása követett.

Symonds, Briatore és Alonso is tagadott

Elsőként a Piquet balesetéből profitáló Fernando Alonsót hallgatták meg, aki állította, neki senki sem szólt előre, hogy csapattársa a falnak fog menni. Amikor megkérdezték tőle, hogy nem furcsállta-e a szokatlan stratégiát, azt válaszolta, hogy a csapat ezt a gyenge rajthelyével és azzal magyarázta, hogy így nem lenne értelme ugyanazt a taktikát követni, mint az előle indulók, ezért az agresszív üzemanyagmennyiség.

Alonsót Symonds követte, aki már jóval furcsábban viselkedett. Elismerte, hogy volt egy megbeszélése Piquet-vel és Briatoréval, és azt is, hogy megvitatta a pilótával egy szándékos baleset lehetőségét, de ennél többet nem volt hajlandó mondani. Eközben a Renault több mérnökét is beidézték, az ő szavaik alapján pedig az FIA úgy látta, hogy nem tudtak a tervről, és mindegyiküknek a „próbáljuk meg, mi bajunk lehet belőle” hozzáállást sikerült beadni Alonso furcsa stratégiájával kapcsolatban.

Persze, így is volt, aki gyanakodott, Piquet egyik mérnöke például kérdőre vonta a brazilt a baleset után, mert a telemetriai adatokat látva nem akarta elhinni, hogy versenyzője valóban hibázott. Erre Piquet is kitért a meghallgatás során, és elmondta, hogy nyilvánvaló volt, hogy túl nagy gázt adott az ominózus kanyarban, majd, amikor megcsúszott alatta az autó, nem az egyetlen, ilyenkor elfogadható módon reagált, és a fékbe lépett, hanem tovább állt a gázon, meg sem próbálva menteni a helyzetet. Ez pedig nyilvánvalóan a mérnököknek azonnal szemet szúr…

Ami Briatore meghallgatását illeti, az olasz Playboy egészen döbbenetes módon egy, idősebb Nelson Piquet-nek írt levelet citált elő, amelyben zsarolással vádolja meg a háromszoros világbajnokot, és kikéri magának a csalással kapcsolatos vádakat. A csapatfőnök emellett felhívta rá a figyelmet, hogy Piquet a 2008-as Brazil Nagydíjig nem kapott új szerződést 2009-re, és 1,5 millió dollárról 1 millió dollárra csökkentették az éves fizetését. Briatore szerint, ha szándékos lett volna a baleset, Piquet fizetésének inkább nőnie kellett volna…

A találkozó tényét ő is elismerte, de állítása szerint csak azt a célt szolgálta, hogy bátorítsák Piquet-t a futam előtt, és közöljék vele, hogy a versenyzésre koncentráljon a szerződése helyett. Arra pedig, hogy Piquet Jr. állítása szerint a futamot követően Briatore diszkréten megköszönte neki az önfeláldozást, az olasz csak annyit felelt, hogy „bizonyára csak vicceltem.”

Flavio Briatore, Kínai Nagydíj, 2009
Briatore nem volt hajlandó beismerni a tettét Fotó: Getty Images / Red Bull Content Pool

A telemetria és a rádiózás döntött

Ha 1967-et írtunk volna, könnyen lehet, hogy az ügyet azzal zárták volna le, hogy egy ember szava áll szemben két másikéval, és bizonyíték hiányában nem lehet megmondani, hogy mi történt pontosan. 2009-ben azonban már a pilóták minden rezdülését nyomon követte a telemetria, amin pontosan látszott a már említett cselekedet, azaz, hogy miután Piquet autójának kerekei a kanyarkijáraton elkezdtek kipörögni, egy kicsit beleemelt a gázba, majd a megfelelő pillanatban tövig nyomta azt, és úgy is tartotta, amíg neki nem csapódott a belső védőkorlátnak.

Piquet és Alonso telemetriáját összevetve a napnál is világosabbá vált, hogy előbbi szándékosan tette, amit tett, és még Symonds is elismerte, hogy „nagyon szokatlanok ezek az adatok”, és „kontraproduktív, amikor ennyire kipörögnek a kerekek.”

Amikor a meghallgatások zajlottak, a felügyelőknek nem állt a rendelkezésére a teljes rádiózás, de később ez is előkerült, és kiderült belőle, hogy a Renault mérnökei azon vitatkoztak, hogy kihívják-e Alonsót a 12. körben, vagy sem, majd Symonds közbeavatkozása billentette a mérleg nyelvét az igen irányába. Ez szintén azt mutatta, hogy a technikai igazgató tudta, hogy a 14. körben érkezni fog a biztonsági autó. Emellett Piquet rávilágított arra is, hogy rendszeresen kérdezgette a mérnökét, hogy hanyadik körben járnak – miközben máskor nem szokta ezt tenni –, mert nem akarta elszalasztani az előre megbeszélt pillanatot.

Végül miután érezték, hogy kezd nagyon forró lenni a lábuk alatt a talaj, Briatore és Symonds még az FIA döntésének megszületése előtt elhagyta a csapatot, amely közleményben jelentette be a lépést, azt remélve, hogy ezzel megússzák a további szankciókat. És lényegében meg is úszták, mert bár az FIA kizárta őket a sportágból, ezt a döntést két évre felfüggesztette, ami csak akkor lépett volna életbe, ha 2011 előtt valami hasonló vétséget követnek el.

A botrány ugyanakkor így is érzékenyen érintette az istállót, amellyel azonnal szakított főszponzora, az ING, mondván nem kíván olyan csapattal együttműködni, amely csalással nyer versenyt. Az év végén pedig a Renault is kiszállt, és eladta tulajdonrészét a Genii Capitalnak, hogy 2016-ig ne is legyen jelen gyári istállóként az F1-ben.

Briatore egy egész életre, Symonds pedig 5 évre szóló eltiltást kapott, előbbinek pedig azt is megtiltották, hogy a továbbiakban versenyzőket menedzseljen. Pontosabban ezt megtehette, csakhogy az a pilóta nem kaphatott F1-es superlicence-t. A szankció rá nézve az FIA szerint azért volt ennyire súlyos, mert a perdöntő bizonyítékok ellenére végig tagadta a vádakat.

Egy 2010-es interjúban Piquet konkrétan kijelentette, hogy Briatore volt az, aki a megbeszélés során előállt a baleset ötletével, és emlékeztette a brazilt, hogy a 2008-as Német Nagydíjon miként „mákolta be” a második helyet egy neki kedvező időben életbe lépő biztonsági autós fázissal. A meghallgatások során a felelősséget Piquet-re hárítani igyekvő Symonds a Motorsport Világtanácsnak azt mondta, a brazilnak „rögtön tiltakoznia kellett volna a terve ellen”, és már bánja, hogy ő nem tette ezt, mert a csapata iránti odaadás vezérelte.

Piquet egészen elképesztő módon a felvezető körben is megforgatta a Renault-t (nem ugyanott, ahol a versenyen), látszólag elpróbálva, hogy mekkora gázadás kell egy ehhez hasonló piruett kivitelezéséhez. Az FIA-nak azonban ez sem szúrt szemet…

Valójában az F1 a szőnyeg alá söpörte az egész ügyet

Annak, hogy az FIA a már a verseny után felmerülő kétségek közepette miért nem kezdte vizsgálni az ügyet, vélhetően Max Mosley, a szövetség akkori elnöke az oka. A 2008-as (!) Brazil Nagydíj során idősebb Piquet ugyanis négyszemközt beavatta a történtekbe Charlie Whitingot (!), az FIA legendás versenyigazgatóját, aki rögtön szólt Mosley-nak. Mosley egy 2013-as Sky-interjúban viszont azzal indokolta meg, hogy miért nem indult azonnal vizsgálat, hogy „semmilyen bizonyítékunk nem volt erre.”

A fentebbi büntetések papíron igencsak kemények, ám, ha hozzátesszük, hogy 2010-ben Briatore és Symonds is sikeresen fellebbezett a Francia Legfelsőbb Bíróságon az FIA döntése ellen, és mindketten sikeresen eltöröltették a felfüggesztésüket, sőt, előbbi 15 ezer, utóbbi pedig 5 ezer eurós kompenzációt is kapott, már egészen nevetséges és elszomorító színezetet kap az ügy. Az FIA a bírósági döntés után a fellebbezést fontolgatta, ám végül Briatoréval és Symonds-al is peren kívül megegyeztek…

Noha a tiltás feloldása után Briatore jó ideig nem vállalt semmilyen szerepet a Forma-1-ben (és úgy tűnt, hogy a történtek miatt már nem is fog), az idén visszatért, hogy nagykövetként segítse a sportágat annak kereskedelmi kapcsolataiban, és „tapasztalatával emelje a színvonalat”, mint Stefano Domenicali, az F1 elnök-vezérigazgatójának barátja. Ennélfogva Briatore az idei szezonban már rendszerese feltűnik a paddockban, vagy a versenyek előtt a rajtrácson.

Osztrák Nagydíj, 2013, sajtótájékoztató
Symonds (első sor jobb szélen) a 2013-as szezonra főállásban is visszatért az F1-be Fotó: Charles Coates/Getty Images/Red Bull Content Pool

Ami Symonds-t illeti, a peren kívüli megegyezés lehetővé tette számára, hogy 2013-ban visszatérjen a sportágba, ám tanácsadói szerepben már az előtt is vállalhatott munkát F1-es csapatnál. 2013-tól 2016 végéig a Williams technikai vezetőjeként tevékenykedett, 2017 márciusa óta pedig a Forma-1 technikai igazgatójaként dolgozik, és többek között az új szabályok megalkotásában is kulcsszerepe volt.

A három főszereplőből kettő tehát viszonylag jól kijött a botrányból, Nelson Piquet Jr. karrierjét azonban derékba törte az eset, hiszen, miután a Renault a 2009-es Magyar Nagydíj után kitette, többé nem szerepelt a Forma-1-ben. A versenyzéssel persze nem hagyott fel, 2014-ben pedig bajnok lett a Formula E első szezonjában. Jelenleg a brazil Stock Car Pro Series-ben szerepel.

Ha nincs az egész, Massa most világbajnok lenne

Természetesen a világbajnoki címeket nem egyetlen versenyen szokták megnyerni vagy elveszíteni, de könnyű eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Piquet nem megy a falnak, és nem küldik be a biztonsági autót. Ebben az esetben jó esély lett volna rá, hogy a futamot addig Lewis Hamilton előtt magabiztosan vezető Felipe Massa meg sem áll a győzelemig, így viszont a biztonsági autós kapkodás közepette a Ferrari elszúrta a kerékcseréjét, Massa magával vitte a tankolócsövet, majd annak leszedésénél annyi időt veszített, hogy végül csak a 13. helyen ért célba, miközben Hamilton harmadik lett, tehát 6 pontot vert brazil vb-riválisára.

Mivel Massa végül a Brazil Nagydíjon, az F1 történetének legdöbbenetesebb végjátékában, mindössze egyetlen ponttal kapott ki Hamiltontól az összetettben, ha Szingapúrban a brit előtt végez, de akár csak hat helyett öt pontot bukik vele szemben, már ő lett volna a világbajnok.

2008, Szingapúri Nagydíj, Felipe Massa, Ferrari
Massa simán nyerhetett volna Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

Ezért aztán a vb-cím közelébe soha többet nem kerülő brazilnak minden joga megvolt rá, hogy dühös legyen Braitoréra, Piquet-re és Symonds-ra, de mint azt 2010-ben nyilatkozta, már elengedte ezt a történetet. „Beszéltem [Piquet Jr-al], mielőtt az egész ügy nyilvánosságra került. Együtt mentünk gokartozni Olaszországban, és kérdeztem őt Szingapúrról. Hallani akartam az igazat, mert annyira tökéletesen alakult minden azon a versenyen a Renault számára. Ő pedig nevetett, és nem akarta elmondani az igazat. Azt mondtam, »Rendben, nevetsz, de én értem. Talán egy nap újra beszélünk.« Nagyjából egy hónappal ezután pedig megjelent a sztori a sajtóban.”

De nemcsak Piquet, hanem Briatore is kinevette Massát, és még a szemébe is hazudott. „Flavióval is beszéltem erről tavaly (2009-ben) Bahreinben. Kérdeztem őt Szingapúrról, és azt mondta, »Nem, nem, ez lehetetlen«, és olykor még nevetni is próbált.”

Miután pont került az ügy végére, Massa már nem érezte úgy, hogy bárkivel is beszélnie kellene erről. „Ez nem változtatna semmin. Miért kellene beszélnem velük? Nem fogunk visszamenni a múltba. A jelenre és a jövőre kell koncentrálnunk, mert a múlt az a múlt. Mindenki tudja, hogy mi történt 2008-ban, és nem hiszem, hogy bármit is nyerünk azzal, ha újra felidézzük. Igen, nagyon frusztráló volt, és nagyon sok mindent megváltoztatott a bajnokságban. De akárhogy is, előre kell tekintenünk. Remélem, hogy ilyesmi nemcsak az üzlet, de a sport miatt sem történik meg többet. Remélem, hogy újra harcolhatunk majd a bajnoki címért, és egy nap világbajnok lehetek. Így gondolkozom.”

Alonso megtarthatta a győzelmet

Ami még sokaknak szúrja a szemét, hogy Fernando Alonsótól nem vették el utólag a 2008-as szingapúri sikerét, amiről a 2009-es futam előtt, immár a történtek nyilvánosságra kerülése után a következőket mondta Ted Kravitz, a BBC riporterének azon felvetésére, hogy „valódi” győzelemként tartja-e számon az egy évvel azelőtti sikert.

„Igen – vágta rá a spanyol, majd kitartott az álláspontja mellett azután is, hogy Kravitz közölte vele, hogy de hát nem tiszta módon érte el a győzelmet. – Ez az egyik értelmezés. Sokféle értelmezése van annak, hogy miként nyerhetsz meg egy futamot. Ez (Piquet balesete) a futam nagyon korai szakaszában történt, és utána még hosszú versenyt kellett teljesíteni. Az autó jól teljesített, én nem követtem el hibákat, úgyhogy továbbra is valódi győzelemként tartom számon.”

Alonso a szingapúri dobogó tetején

Még ha el is fogadjuk, hogy az FIA utólag már nem akarta megfosztani Alonsót a győzelemtől (hogy miért nem, azt csak ők tudhatják, hiszen olimpiai aranyérmeket vagy Tour de France-győzelmeket is el szoktak venni sok-sok évvel később, ha valakiről utólag kiderült, hogy csalással nyert), az mindenképpen kérdéseket vet fel, hogy miként úszhatta meg ennyire könnyedén a kétszeres világbajnok a felelősségre vonást.

Állítás szerint az egészről nem tudott semmit, de egy, az ő intelligenciájával rendelkező pilótának már a szokatlan stratégia szemet szúrhatott volna, Piquet balesete pedig már végképp megszólaltathatta a vészharangot a fejében. És, ha őt védve a csapat előre nem is avatta be, az szinte kizárt, hogy utólag az őt évek óta menedzselő, vele szoros kapcsolatban álló Briatore ne rántotta volna le a leplet akarva-akaratlanul a történtekről.

Mindez viszont – ahogy Massa is mondta 12 éve – már a múlt, azóta pedig sok víz lefolyt Marina Bay kikötőjében.

Friss