101 éve látta meg a napvilágot Victor „Al” Pease, a történelem egyetlen olyan Forma-1-es pilótája, akit azért zártak ki egy versenyről, mert túl lassú volt.
Mai szemmel – főleg a superlicenc-pontok világában, amelyben egy hétszeres IndyCar-győztes sem számít elég jónak az F1-hez – egészen elképesztően hat, hogy volt idő, amikor olyan pilóta is indulhatott Forma-1-es versenyen, aki jelenlétével csak növelte a pályán a veszélyt. És most nem a Yuji Idékre, Taki Inoue-kra vagy Jean-Denis Delétrazokra gondolunk, az 1921. október 15-én, azaz 101 évvel ezelőtt született Al Pease-hez képest ugyanis ők koruk Max Verstappenjei is lehetnének.
A kanadai Victor „Al” Pease Yorkshire-ben látta meg a napvilágot, és Angliában is nőtt fel fel, majd csatlakozott a Brit Királyi Légierőhöz, amelynél a második világháború alatt szolgált Indiában, Rodéziában és Egyiptomban is. Leszerelése után Kanadába emigrált, ahol rövid ideig illusztrátorként dolgozott, majd a motorsport felé fordult az érdeklődése.
Idővel a kanadai motorsport legendája lett belőle, aki az 1950-es és 60-as években számtalan sportautó és formaautó-versenyen vett részt, megnyerve csaknem minden regionális és főbb bajnokságot az országban. 1967-ben pedig úgy vélte, jó ötlet lenne elindulni az az évi Forma-1-es Kanadai Nagydíjon úgy, hogy nulla tapasztalattal rendelkezett F1-es autóban. Ehhez vásárolt egy Eagle-Climaxot, és a Castrol szponzori támogatásával benevezett a Mosportban rendezett versenyre.
İnanması zor ama gerçek 🤔
Bugün, "çok yavaş gitmesi gerekçesiyle" diskalifiye edilen tek pilot olan 🇨🇦 Al Pease'in doğum günü 🎂
Kanadalı pilot eğer yaşasaydı 100 yaşında olacaktı.#f1 #formula1 #onthisday pic.twitter.com/VcOSZHfnNX
— Motorsport.com Türkiye (@motorsportcomtr) October 15, 2021
Az 1967-es Kanadai Nagydíjon
Hogy az F1 nem egészen a kanadai bajnokság, az hamar nyilvánvalóvá válhatott Pease-nek, hiszen Jim Clark pole pozíciós idejétől 7,7 másodperccel maradt el (egy 4 km-nél valamivel rövidebb körön), amivel a 16. helyre kvalifikált, azaz három versenyzőt, a szintén kanadai Eppie Wietzes-t, illetve az egyaránt amerikai Mike Fishert és Tom Jones-t is megelőzte. Ebben a négy pilótában közös, hogy mindhármuknak ez volt az első F1-es hétvégéje.
A 46 éves Pease versenye rémálomszerűen indult, és úgy is folytatódott. A motorja nem indult be a rajtrácson, amivel rögtön hat kört veszített, majd miután a szerelői akkumulátort cseréltek, a bokszutcától nem messze megpördült. Ám ahelyett, hogy feladta volna a versenyt, visszafutott a bokszba (emelkedőn, esőben) egy második akkumulátorért, majd visszarohant az autójához, beszerelte az akksit, és továbbment.
Becsületére legyen mondva, befejezte a futamot – vagy legalábbis addig ment körbe-körbe, amíg a győztes Jack Brabhamet le nem intették –, végül azonban nem rangsorolták, ugyanis 43 (!) körös hátrányban ért célba a 90 körös futamon. Mindez 69,4 km/h-s átlagsebességet jelentett…
Pease-nek azonban nem ment el a kedve az F1-től, a Castrol pedig egy évvel később, az 1968-as, akkor éppen Mont Tremblant-ban rendezett Kanadai Nagydíjra is benevezte. Az időmérője ezúttal sokkal rosszabbul alakult, mint egy éve. Az akkor már kétéves autójával a tökutolsó, 22. helyen végzett, 15,8 másodperccel elmaradva Jochen Rindt pole pozíciót érő idejétől. Még a 21. helyet megszerző, azon a versenyen debütáló Bill Brack is több mint 8 másodperccel gyorsabb volt nála.
Ami pedig a versenyt illeti, azon végül el sem tudott indulni, mert a motorja már a rajt előtt bemondta az unalmast. Hogy kiderítse, mi lehet a probléma, Pease egymaga szedte szét az autóját, majd egy villáskulcsot talált a motorban…
19 días para los test: Al Pease o el dudoso honor de ser el más lento – https://t.co/3BVI4TPocF #F1 #AlPease pic.twitter.com/daF5lRk4Ck
— SoyMotor.com (@SoyMotor) January 30, 2020
Al Pease rendületlenül próbálkozott
A korábbi vadászpilótának ezután már csak egyetlen próbálkozása volt az F1-ben, 1969-ben, ismét Mosportban, immár a Castrol támogatása nélkül. Az akkorra már három éves technikát Jacky Ickxtől 11,1 másodperccel elmaradva, a 17. helyre kvalifikálta, és a versenyen is el tudott indulni, de miután kétszer is ütközött, és a futamot vezető Jackie Stewartot kis híján kiütötte lekörözés közben, Ken Tyrrell, a Matra-istálló tulajdonosa elment a versenyigazgatóhoz, és kizáratta Pease-t.
És, valljuk be, teljes joggal lengették be a fekete zászlót a kanadainak, aki nemcsak közveszélyesen, de veszélyesen lassan is vezetett. 46 kör alatt 24-szer körözték le, azaz végül 22 kör után állt ki a bokszba. Ezzel pedig mind a mai napig ő a Forma-1 történetének egyetlen versenyzője, akit a lassúsága miatt zártak ki.
Pease ezután folytatta a versenyzést, és Formula 5000-es, illetve Formula A-fuamokon is részt vett, majd egészen 1988-ig indult veterán autó versenyeken, 1998-ban pedig beiktatták a kanadai motorsport hírességek csarnokába. Utóbbit természetesen nem az F1-es szereplései okán tették, hanem azért, mert senki nem nyert nála több trófeát regionális és nemzeti versenyeken a kanadai motorsport történetében.
Al Pease 92 éves korában, 2014. május 2-án, Tennessee-ben hunyt el.