Lehet, hogy minden másként alakult volna, ha Michael Schumacher 2007-ben igent mond a Forma-1 egyik legstresszesebb állására?
Jean Todt 2007-es távozása óta a Ferrari már ötödik csapatfőnökét „fogyasztja” a 2022 év végén kinevezett Frédéric Vasseur személyében, miközben például már 2005 óta ugyanaz a személy, név szerint Christian Horner ül a kormánynál. Azaz nem éppen a folytonosság jellemzi a maranellóiakat ezen a téren, akik legutóbb Todt irányításával nyertek egyéni világbajnoki címet, majd a sikerkovács francia utódja, a jelenleg az F1 elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedő Stefano Domenicali első évében összejött még egy konstruktőri cím, de azóta semmi.
A sportigazgatóból lett csapatfőnök Domenicali nevével fémjelzett, 2008-tól 2014-ig tartó időszak leginkább arról marad emlékezetes, hogy a Scuderia háromszor – egyszer Felipe Massával, kétszer pedig Fernando Alonsóval – az utolsó futamon bukta el a világbajnoki címet. Noha Domenicali alatt az istálló a paddockban dolgozó újságírók szerint jóval nyitottabbá és barátságosabbá vált a sajtóval, ütőképes autót csak kétszer, 2008-ban és 2010-ben tudott a pilótái rendelkezésére bocsátani.
A sikerek elmaradását sokan abban látták, hogy Todt kiválásával végérvényesen felbomlott a Todt, Ross Brawn, Michael Schumacher és Rory Byrne nevével fémjelzett sikercsapat (Byrne maradt tanácsadóként 2009-ig, majd 2012-ben visszahívták, hogy segítsen, de a főtervezői feladatokat 2006-ban átadta Aldo Costának). Papíron Schumacher volt az utolsó, aki távozott, hiszen egészen a 2009-es szezon végéig tanácsadóként segítette a Ferrarit, mielőtt a Mercedesszel visszatért a mezőnybe. Ugyanakkor ennél jóval befolyásosabb szerepet is vállalhatott volna, de nem tette.
„Boldog lennék, ha odajönne hozzám és azt mondaná, a csapatfőnöki pozíció a következő lépcső a karrieremben – nyilatkozta Todt még 2007-ben, a Ferrari csapatfőnökeként az Auto Motor und Sportnak Schumacherről, de már ekkor sejtette, hogy ez nem fog megvalósulni. – Michael túl intelligens ahhoz, hogy jelenleg egy jövőbeli pozícióért hajtson a Ferrarinál. Más irányba akarta terelni az életét, ki akart próbálni más dolgokat és több időt akart szánni magára. Nem akarja ismét nyomás alá helyezni magát, hiszen ez esetben folytathatta volna a versenyzést.”
2008. január 4-én a német szaklap pedig arról számolt be, hogy Schumachernek valóban felajánlották a végül Stefano Domenicali által elfoglalt pozíciót, de visszautasította azt. „Ő lett volna a legjobb jelölt erre a munkára, de nem akarta” – jelentette ki Todt.
És, hogy miért nem? Azért, mert Schumacher nem akart a visszavonulása után két évvel ismét szinte folyamatosan távol lenni a családjától. „Amikor láttam, hogy [Todt] mennyi szenvedélyt és elkötelezettséget fektetett a munkájába, és minden nap ott volt Maranellóban, még a hétvégéken is, azt mondtam magamnak, hogy »Szükségem van erre?« Egyszerűen nincs” – jelentette ki a hétszeres világbajnok.
Így Schumacher tanácsadóként folytatta, majd 2009 végén bejelentette, hogy 2010-től a Mercedesszel versenyzőként tér vissza. Kérdés, hogy amennyiben 2008-tól ő lett volna a Ferrari csapatfőnöke, láthattuk-e volna ismét versenyezni. Mindenesetre igencsak szürreális lett volna figyelni, ahogyan például a helyére szerződtetett Kimi Räikkönennek ő a főnöke. Meg persze mindenki másnak is, beleértve Domenicalit (feltételezve, hogy a sportigazgató Schumacher kinevezése esetén maradt volna a Ferrarinál), vagy a maranellóiak későbbi csapatfőnökét, az akkor motormérnökként a csapatot erősítő Mattia Binottót.
Ross Brawn 2023 végén nem mellesleg az Auto Bildnek úgy nyilatkozott, hogy „Nagyon is el tudom képzelni, hogy [a síbalesete nélkül] Michaelnek ma csapata lenne. Már voltak megbeszélések a Mercedesszel arról, hogy előbb-utóbb részvényes válhatna belőle.”
https://rallycafe.hu/f1/2022/12/23/hiaba-a-kozos-sikerek-a-mercedes-kulcsembereinek-nem-hamilton-a-kedvence/