back to top
2024. május 22. 22:26

KezdőlapF1Ilyen volt nézőként átélni az Ayrton Senna halálával végződő imolai fekete hétvégét

Ilyen volt nézőként átélni az Ayrton Senna halálával végződő imolai fekete hétvégét

-

Egy brit hölgy életében először az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon látogatott el Forma-1-es versenyhétvégére, az izgalmas kalandból azonban szörnyű élmény lett.

Az elmúlt közel 30 év során számos, az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon versenyzőként, csapattagként vagy újságíróként részt vevő személytől hallhattuk már, hogy miként élte meg az F1 történetének egyik legsötétebb hétvégéjét, amelyen Roland Ratzenberger és Ayrton Senna életét vesztette. Mindeközben viszont kevés szó esik azokról, akik nézőként voltak jelen 29 évvel ezelőtt Imolában.

A Racefans azonban tavaly interjút készített azzal a hölggyel, akinek élete első Forma-1-es nagydíjhétvégéje volt az 1994-es imolai. Ratzenberger és Senna halálának 29. évfordulóján ebből a beszélgetésből közlünk részleteket.

Senna tragédiája miatt lábjegyzet lett a halálából az F1-et rajongásig imádó osztráknak

Claire Campbell barátjával utazott el San Marinóba, miután imádta Olaszországot, és fiatal korától kezdve követte a Forma-1-et. 29 évvel ezelőtt pedig összekötötte két szenvedélyét, és arra készült, hogy pazar hétvégét tölt el az imolai pályán.

„Emlékszem, volt egy hosszú sugárút. Ahogy sétáltunk rajta a pálya felé, hallottuk a két Ferrarit. Semmivel nem lehetett összetéveszteni a hangjukat, még most is libabőrös leszek, ha rá gondolok – idézte fel a mezőnyben akkorra már egyedüliként V12-es motorokat használó maranellói versenygépek visítását. – Mire elértük az út végét, már szinte futottam, mert csak arra tudtam gondolni, hogy látnom kell ezeket az autókat. Csodálatos volt. Emlékszem, hogy néztem az edzést, és arra gondoltam, hogy »nem fér a fejembe, milyen gyorsan mennek át a kanyarokon.« Igazán megdöbbentő volt.”

Amatőr felvétel az 1994-es imolai hétvége vasárnapi bemelegítő edzéséről, a Tamburello-kanyarból:

Az okostelefonok világára szocializálódott mai fejjel már szinte elképzelhetetlen, de Campbellék hiába nézték végig a helyszínről már a pénteki edzésnapot is, semmit sem tudtak Rubens Barrichello hatalmas bukásáról, mivel az olasz hangosbeszélőt nem értették, más információs csatornára pedig nem támaszkodhattak.

Roland Ratzenberger szombati halála viszont már őket sem kerülte el, különösen úgy, hogy két nappal korábban még ugyanabban a hotelban szálltak meg, mint a Simtek pilótája. „Az első éjszaka egy imolai hotelban laktunk. Amikor csütörtökön megérkeztünk Olaszországba, a többi vendégtől megtudtuk, hogy az egyik F1-es pilóta is ebben a hotelban lakik. Ratzenbergernek hívták, soha nem fogom elfelejteni a nevét” – mondta Claire Campbell.

Pénteken és szombaton már Bolognában szálltak meg, és mivel két osztrák nézővel jegyet cseréltek a futam első felére, a célegyenesben ülve látták, ahogy Pedro Lamy a rajtnál eltrafálja JJ Lehto állva maradt Benettonját, törmelékkel terítve be a nézőteret. Kilenc néző sebesült meg, közülük egy súlyosan.

Embed from Getty Images

Senna vezetésével elhalad a mezőny a rajtbaleset helyszíne mellett 

„Két kerék átrepült a pálya fölött, szó szerint előttünk történt az egész. Törmelékek repültek a nézők felé és landoltak a tömegben. Emlékszem, azt gondoltam, hogy »ez egyszerűen szürreális«, mert a szombaton történtek után nehéz volt elhinni, hogy lesz még, ami balul üt ki” – idézte fel Campbell.

És sajnos a legrosszabb csak ezután következett: Ayrton Senna a rajtbalesetet követő biztonsági autós fázis utáni második körben a Tamburello-kanyar betonfalának csapódott és halálos sérüléseket szenvedett. Mivel a kanyarbejárattól tovább történt a bukás, Campbellék csak a sárga zászlót lengető pályabírókat látták a célegyenes végén.

„Először bejött a biztonsági autó, majd világossá vált, hogy megállították versenyt. Fogalmunk sem volt róla, hogy mi történik. A hangosbemondó olaszul beszélt, kivetítők pedig nem voltak, miként mobiltelefon sem.”

Hosszas semmittevés után egyszer csak látták, ahogy felszáll a mentőhelikopter, Senna állapotáról azonban semmilyen információjuk sem volt. A második rajt után a verseny hátralevő részét aztán már a Tosa-kanyar utáni domboldalból nézték, miután visszaadták a célegyenesbe szóló belépőket az osztrák ismerőseiknek. Könnyen lehet, hogy amennyiben a verseny elejétől kezdve itt ülnek, látták volna a balesetet.

A versenyt Michael Schumacher nyerte Nicola Larini és Mika Häkkinen előtt, de természetesen mindenkit Senna állapota foglalkoztatott. „Hátborzongató volt a hangulat a verseny után. Amint leintették, elhagytuk a pályát. Emlékszem, minden nagyon csendes volt, miközben sétáltunk kifelé. Az emberek beszélgettek, próbáltak információhoz jutni. Az volt az érzésünk, hogy valami borzalmas dolog történt Sennával, de nem voltunk benne biztosak. Nagyon aggódtunk, amikor elhagytuk a pályát, mert nyilvánvaló volt, hogy megsérült vagy még rosszabb.”

„Amikor késő este visszaértünk a bolognai hotelbe és bejelentkeztünk, említettük a recepciósnak, hogy a versenyen voltunk. »Micsoda borzalmas nap«, mondtuk neki. Erre ő megállt egy pillanatra, és – ezt soha nem fogom elfelejteni – keresztet vetett, majd csak annyit mondott, »meghalt.”

„»Halott?!«, kiáltottuk. Fogalmunk sem volt róla. Azonnal felrohantunk a szobába és bekapcsoltuk az Eurosportot, és akkor láttuk az egészet. Elképesztő, hogy az internet előtti időkben az embernek fogalma sem volt arról, hogy mi történt. Sokkos állapotba kerültünk. Ültünk és néztük a TV-t, és azt mondtuk, »el sem hiszem, hogy ott voltunk, és hogy meghalt, mi pedig nem is tudtuk.«”

Nem csoda, hogy Claire Campbell ezek után „szörnyű” élményként írta le élete első F1-es hétvégéjét, amely mindezek ellenére nem lett egyben az utolsó is, később ugyanis még számos nagydíjra ellátogatott, és ezt mindenkinek csak ajánlani tudja.

Az Imolába látogatók Sennát ugyan már nem, de a róla mintázott emlékművet megnézhetik:

Ayrton Senna szobor, Imola
Fotó: Jo Klausmann

Friss