Az idén nagyon rég nem látott mezőny jött össze a Le Mans-i 24 órásra, a legendás verseny 100. kiadása így a 30 évvel ezelőtti aranykort idézi.
Több éves nihil után az idén végre ismét régi fényében tündököl a ma, azaz június 10-én, magyar idő szerint 16 órakor rajtoló Le Mans-i 24 órás, hiszen a csúcskategóriában (aminek most éppen Hypercar a neve) nem kevesebb mint 16 autó indul, köztük olyan gyártók versenygépei, mint a Toyota, a Ferrari, a Porsche, a Peugeot és a Cadillac. Nem csoda, hogy rohamosan megnőtt az érdeklődés a világ leghíresebb egynapos versenye iránt az elmúlt időszakban, ami kicsit az 1980-as évek végére és az 1990-es évek elejére emlékeztet.
Nem utolsó sorban azért, mert 17 korábbi F1-es pilótát is találunk a mezőnyben, illetve van két jelenleg is aktív IndyCar-pilóta is. Ez is nosztalgikus emlékeket idézhet fel a 30 évvel ezelőtti, 1982-től 1992-ig tartó C-csoportos érából, amit a mai napig a sportautózás aranykorának tartanak. Ebben az időszakban az sem volt ritka, hogy aktív F1-es versenyzők is indultak Le Mans-ban, mint ahogyan az sem, hogy a szárnyaikat a sportautózásban bontogató tehetségek később az F1-ben tűntek fel.
De nem csak ilyen módon kapcsolódott össze a C-csoport és a Forma-1, hanem a technika terén is, hiszen kis túlzással karosszériás F1-es autókkal zajlott a küzdelem. Végül pedig az F1-gyel való párhuzam hozta el ennek a korszaknak a végét.
Kezdetben minden remekül ment, az FIA számítása bejött, az 1-6-ig számozott kategóriák A, B, és C-csoporttal történő felváltása (utóbbi a zárt pilótafülkéjű prototípusokat foglalta magába) visszacsalogatta az addigra teljesen eltűnő autógyártókat a hosszú távú versenyzésbe, így olyan márkák gépei köröztek Le Mans-ban is, mint a Porsche, a Ford, az Aston Martin, a Jaguar, a Lancia, a Mazda, a Mercedes, a Nissan, a Peugeot vagy a Toyota.
Hans Stuck, Derek Bell és Al Holbert 1987-es győztes Porsche 962C-je a legendás Rothmans-festéssel
A csapatok, motorok és pilóták sokszínűsége, a brutális hangú, esztétikus és gyors autók által hozott népszerűség ellenére mindez nem tartott olyan sokáig, mint ameddig tarthatott volna, az FIA ugyanis 1989-ben bejelentette, hogy 1991-től 3,5 literes szívómotorokat tesz kötelezővé, pont olyanokat, amilyeneket akkoriban az F1-ben használtak. Azaz nem lesz már hathengeres ikerturbós Porsche, hétliteres V12-es Jaguar, négyhengeres Toyota vagy turbós Mercedes. Az elgondolás mögött az állt, hogy amennyiben azonos platformra hozzák a két legnépszerűbb szériát, azzal arra ösztönzik a gyártókat, hogy mindkettőben vállaljanak szerepet. Ezzel azonban aláírták a C-csoport halálos ítéletét.
A szabályváltozás eredménye ugyanis az lett, hogy az új motorformulának köszönhetően a költségek az egekbe szöktek, hiszen az addig használt, gyakran az utcai sportautókba fejlesztett motorokra épülő erőforrások helyébe a nulláról kellett teljesen új versenymotorokat építeni. Ez ellehetetlenítette az olyan neves privát csapatokat, mint amilyen például a Joest Racing vagy a Kremer Racing, de 1991-ben még annyira nem okozott gondot, mert a Ross Brawn tervezte Jaguar XJR-14-es (amelyet ugyanaz a Ford V8-as hajtott, ami a Benetton és a Jordan F1-es autóit) és a Sauber-Mercedes C291-es nagy csatát vívott a világbajnoki címért (végül előbbi nyert), Le Mans-ban pedig az a Wankel-motoros Mazda diadalmaskodott, amelyik nemcsak szép, de brutálisan hangos is volt, és ebből a szempontból bármelyik V12-es F1-es erőforrást kenterbe vert.
Így szólt a Mazda 787B egy 2011-es Le Mans-i bemutatón:
Az igazán brutális hangzás azonban kívülről jön át:
Ám miután 1992-től teljesen száműzték a turbós autókat (91-ben még súly és időbüntetés fejében indulhattak) és a pályákon kizárólag F1-es erőforrások által hajtott, brutálisan hangos és méregdrága gépszörnyek köröztek, nagyon megfogyatkozott a mezőny. A gyártók pedig teljes joggal tették fel a kérdést, hogy ha ennyi pénzért az F1-ben is indulhatnának, akkor miért ne az autóversenyzés királykategóriáját válasszák marketingplatformnak. Így 1992-re a Jaguar mellett a Mercedes is kiszállt, az FIA pedig szezon közben bejelentette, hogy ki sem írja az 1993-as világbajnoki szezont, amivel nemcsak a C-csoportot, hanem az 1953 óta megszakítás nélkül futó hosszú távú vb-t is elkaszálták.
Ami az FIA terveit illeti, a C-csoportban induló gyártók közül végül csak a Mercedes és a Peugeot nyergelt át az F1-re, de csak utóbbi volt az, amely a sportautózásban használt erőforrásának átdolgozott változatával érkezett, míg a Toyota inkább a ralira feküdt rá, és csak 2002-ben érkezett meg az F1-be.
A Mazda 787B a 100 éves Le Mans-i 24 órás korábbi győzteseit felvonultató parádén is szerepet kapott, és 28 évvel a győzelme után is remekül muzsikál:
Most special car for me at the 2023 #LeMans24h has to be the ‘91-winning Mazda 787B
What a privilege to be so close to it pic.twitter.com/SHjms1PkHP
— James Batchelor (@JRRBatchelor) June 9, 2023
The Mazda 787B in front of packed startline grandstands in tonight’s centenary Le Mans – winners parade. Tomorrow the car will join other winners in completing two laps of the full circuit. pic.twitter.com/oFd1Odrz8v
— Mazda UK PR (@mazdaukpr) June 9, 2023