back to top
2024. május 30. 05:15

KezdőlapF1Ledöbbentek az újságírók Schumacher mondatain a Ferrari kettős győzelme után

Ledöbbentek az újságírók Schumacher mondatain a Ferrari kettős győzelme után

-

Michael Schumacher és Eddie Irvine első kettős győzelmét ünnepelhette 25 évvel ezelőtt, a kétszeres világbajnok pedig azt hitte, történelmet írtak.

1998. június 28-án, azaz napra pontosan 25 évvel ezelőtt rendezték az az évi Francia Nagydíjat. Az 1998-as szezon 8. futamára három héttel a Kanadai Nagydíj után került sor, ami azt jelentette, hogy rengeteg ideje volt fejleszteni az autójukon a csapatoknak. Ezt a Ferrari is megtette, így nagy reményekkel utazott el a semmi közepén található Magny-Cours-ba, ahol terveik szerint Michael Schumacher Montreal után tovább faraghatta a hátrányát az összetettben 12 pontos előnnyel vezető Mika Häkkinennel szemben.

Az időmérő edzés ennek ellenére az első világbajnoki címére hajtó finn elsőségét hozta, Schumachernek azonban sikerült elválasztani egymástól a két McLarent, míg a billiárdasztal simaságú kört mindig is kedvelő Irvine behozta a másik Ferrarit a negyedik helyre.

Embed from Getty Images

A Ferrarik egyértelműen nagyot léptek előre a három hetes szünet alatt

A versenyen az első rajtot furcsa módon meg kellett ismételni, mert a Jan Magnussent váltó Jos Verstappen a rajtrácson ragadt, sárga zászló helyett pedig a versenyigazgató azonnal rátenyerelt a piros zászlókat aktiváló gombra. Ez pedig a Ferrariknak jött a legjobban, hiszen míg az első indulás után Häkkinen megtartotta az első helyet Schumacher, Coulthard és Irvine előtt, addig a második rajtnál mindkét Ferrari elment mellette.

Érdekesség, hogy Jos Verstappen az időmérőn elért helyéről rajtolhatott el a megismételt startnál, a Stewart szerelői pedig az ő és Rubens Barrichello autójára is rátankoltak. Mindkettő szabálytalan, de az FIA figyelmét mindkét vétség elkerülte, így egyikért sem kaptak büntetést.

Az élen Schumacher azonnal előny építésébe fogott, miközben Irvine tette a dolgát és feltartotta a két McLarent. Häkkinennek nem volt egyszerű dolga, hiszen a pálya leghosszabb egyenesére a gyors jobbos, az Estoril-kanyar vezetett rá, amelyben egyenesbeli tempóelőnye ellenére nem tudott elég közel maradni az írhez ahhoz, hogy az Adelaide-hajtűben megkísérelje az előzést. Ezért a 20. körben a Lycee-kanyarban próbált meg elsurranni a 4-es rajtszámú Ferrari mellett, de elvétette a manővert és megpördült, miközben Irvine-t szerencsésen elkerülte. Csak egy helyet vesztett, így Coulthard vette át az utolsó dobogós pozíciót, de az első kerékcserénél el is veszítette azt, amikor nem akart kinyílni az autóján a tanksapka, amivel értékes másodperceket bukott.

Embed from Getty Images

Schumacher állva hagyta Irvine-t és a McLareneket 

Az első kerékcserék után, a 25. körben Schumacher 18 másodperccel vezetett Irvine előtt, akit 4,6 másodperccel követett Häkkinen, őt pedig 4,9-el Coulthard. A verseny ezután unalmas körözgetéssé fajult, Schumacher előnye a 42. körre már 25 másodpercre nőtt, míg Irvine is leszakította magáról a McLaren finnjét.

Izgalmat a második kerékcserék sem csempésztek a futamba, egyedül az tornázta fel némileg a nézők vérnyomását, hogy a kiállását az ír pilótáénál későbbre időzítő Häkkinen át tudja-e ugrani a második helyen haladó Ferrarit. Végül nem tudta, de üldözőbe vette Irvine-t, akit egészen a verseny végéig másodpercen belül követett és többször megpróbált megelőzni, sikertelenül. A futam utolsó kanyarjában azért még megkísérelt alávágni az írnek, és füstölő hátsó gumikkal gyorsított ki, de ez is csak arra volt elég, hogy 17 századmásodperccel végezzen csupán Irvine mögött.

Eközben Coulthard versenye rémálommá változott: a második kiállásnál nem tudták megtankolni az autóját, így mennie kellett egy kört, majd ismét a bokszba hajtani, hogy Häkkinen tankolócsövével megejthesse a csapat az utántöltést. Viszont ekkor sem sikerült a futam végéig elegendő üzemanyagot az MP4/13-asba tölteni, ami azt jelentette, hogy a skótnak később negyedszer is jönnie kellett. Végül a hatodik helyen végzett.

Embed from Getty Images

Irvine és Häkkinen

Schumacher a győzelmével 6 pontra csökkentette lemaradását a pontversenyben, ráadásul a Ferrari az 1990-es Spanyol Nagydíj óta először aratott kettős győzelmet a Forma-1-ben (akkor Alain Prost nyert Nigel Mansell előtt). Ez összességében a Scuderia 42. kettős sikere volt a királykategóriában, a Schumacher-Irvine kettős pedig értelemszerűen először pezsgőzhetett a dobogó első és második fokán.

A német pilóta talán emiatt, talán pedig azért, mert még nem is versenyzett a Forma-1-ben, amikor csapata legutóbb ilyen sikert ért el, de a verseny utáni sajtótájékoztatón felvetette, hogy talán ő és Irvine a Ferrari első kettős győzelmét érték el a Forma-1-ben, amire a teremben ülő (nagyrészt brit) újságírók igencsak felvonták a szemöldöküket. Az akkoriban az F1 Racingnek dolgozó, később a McLaren, majd az Aston Martin sajtófőnökeként is dolgozó Matt Bishop idén májusban a Motorsport Magazine-ban így írt erről.

Embed from Getty Images

A dobogó 

„Az újságírók köztudottan rosszindulatúak tudnak lenni, de nem hibáztathattam azokat, akik körülöttem azt suttogták, »Ez megalázó«, »Komolyan beszél?«, »Istenem«, és a többi. Szívesen feltettem volna a kezem, hogy megkérdezzem, »Michael, valójában ma délután te és Eddie a Scuderia 42. kettős győzelmét szereztétek a Forma-1-ben, az elsőt még Alberto Ascari és Froilan Gonzalez érte el Monzában, 1951-ben. Az időközben szerzett 40-ből melyiket tartod a legtöbbre?« De nem volt hozzá merszem. Csak 35 voltam, de most, 60 évesen talán megtenném. Végtére is, lett volna egy kis nevetés, nem igaz?”

Friss