64 évvel ezelőtt vesztette életét Jean Behra, akit az egyik legjobb F1-es pilótának tartanak azok közül, akik soha nem nyertek futamot. A francia pilóta rengeteg súlyos sérülést szenvedett versenybalesetek következtében, és az utolsó végzetesnek bizonyult.
1959. augusztus 1-én, azaz éppen 64 évvel ezelőtt szenvedett halálos balesetet Jean Behra, a Forma–1 első évtizedének népszerű pilótája. Futamot nem nyert, de azok közül, akik ezt szintén elmondhatják magukról, sokak szerint az egyik legjobb volt. A lista élére a legtöbben Chris Amont teszik, de a második helyre akár már ő is odaférhet.
Behra 1952 és 1959 között 52 F1-es futamon vett részt, ami több, mint amennyivel például a korszak legendája, Juan Manuel Fangio rendelkezett. Összesen kilenc dobogóig jutott, és annak ellenére, hogy annak tetején egyszer sem állt, 1956-ban az utolsó fordulóig harcban volt a vb-címért. Ehhez azonban az Olasz Nagydíjon győznie kellett volna, ráadásul a leggyorsabb körre is szüksége volt, miközben Fangio nem szerez pontot. A francia pilóta viszont a 23. körben kiesett, így kénytelen volt lemondani a végső sikerről.
Behráról azonban a legtöbbeknek aligha ez jut eszébe, sokkal inkább a rengeteg súlyos balesete, amelyeket ugyan komoly sérülésekkel, de túlélt. 1949-ben például San Remóban azért nem indult el, mert az edzésen csukló-, hüvelykujj- és bordatörést szenvedett. Ugyanebben az évben egy hegyi motorversenyen sem vett részt sérülés miatt, de annak körülményei nem tisztázottak.
Három évvel később Les Sables-d’Olonne-ban, egy Forma–2-es futamon indult egy Gordinivel. Az időmérőn a negyedik helyet szerezte meg, ám a viadal elején leesett az eső, ami Behrát is megtréfálta. A hazai pályán szereplő pilóta beesett az árokba, és fejsérülést szenvedett, valamint mindkét karja eltört. Ezt, illetve a megrongálódott kereket és kormányt figyelembe véve kisebbfajta csoda, hogy vissza tudta vinni a kocsit a bokszba.
Jean Behra
Ugyanebben az évben ott volt a kifejezetten veszélyesnek számító Carrera Panamericanán, a mexikói vidéken zajló 2000 mérföldes terepraliversenyen. Az első szakaszt meg is nyerte, ám a másodikon szakadékba zuhant, és fejsérülése mellett hét bordája is eltört. A baleset egészen banális okból történhetett meg, egy néző ugyanis felakasztotta a kabátját a veszélyre figyelmeztető táblára. Ugyanezen az eseményen vesztette eszméletét a későbbi győztes Karl Kling navigátora, Hans Klenk, miután egy keselyű átrepült a szélvédőn.
Ezek után azt lehetne gondolni, hogy Behra soha többé nem tért vissza erre a versenyre, ám ő megtette, amit ezúttal a jobb karja és az ágyékcsigolyája bánt. Az eseményen összesen kilencen vesztették életüket különböző balesetekben, így nem véletlen, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor megrendezték.
Szintén tragikusan alakult az 1955-ös észak-írországi Tourist Trophy, amelynek első két körében összesen kilenc baleset történt. A szervezők már ekkor is leállíthatták volna a körözést, az pedig egészen érthetetlen, hogy miért nem léptek, amikor féltávra már hárman haltak meg. Behra a 63. körben vesztette el az irányítást autója felett, aminek következtében eltört az alkarja és a keze, valamint elszakadtak az inak. Sőt, ezúttal maradandó sérülést is szenvedett, ugyanis jobb füle leszakadt. Ezután protézist viselt, amit előszeretettel dobott a vendégek italába különböző bulikban.
Az 1957-es sportautó-világbajnokság Venezuelai Nagydíján nem Behra törte össze az autót, hanem egészen más miatt sérült meg. A Caracasban rendezett versenyen a második helyen haladt Stirling Moss mögött, amikor kiállt a bokszba. Az autóját annak rendje és módja szerint megtankolták, de amikor elindult volna, a Maserati hirtelen lángba borult. Az akkor 36 éves versenyző a karján és az arcán is égési sérüléseket szenvedett, ráadásul a bordái is megzúzódtak, amikor kiugrott a gépből.
Ugyanebben az évben a csuklója is eltört, miután a Mille Migliára való felkészülés során balesetet szenvedett. Behra így nem indult el azon a futamon, amelyen Alfonso de Portago, a navigátora, valamint tíz néző vesztette életét egy balesetben. Ezek után nem meglepő, hogy az olasz kormány betiltotta a közutakon történő versenyzést, így ebben a formában a Mille Miglia is megszűnt.
A rengeteg súlyos balesete miatt egyesek bátornak, mások felelőtlennek tartották Behrát. Ami biztos, hogy a francia pilóta túlságosan sokáig kísértette a sorsot. Utolsó F1-es futamát 1959-ben teljesítette hazai pályán, utána viszont összeveszett a Ferrari vezetőségével a rossz megbízhatóság miatt. A dolog odáig fajult, hogy Behra megütötte a csapatfőnököt, ezt követően pedig nyilvánvalóan nem volt maradása.
A mentő már csak Behra holttestét tudta elszállítani
A Német Nagydíjon egy privát Porschéval vett volna részt, ám a futamot már nem érhette meg. A mindössze két hosszú egyenesből álló AVUS-on ugyanis halálos balesetet szenvedett egy betétfutamon. Behra közel 180 km/h-s sebességnél vesztette el a kontrollt, majd kirepült a kocsiból, és egy oszlopnak csapódott. Ezúttal esélye sem volt a túlélésre, azonnal életét vesztette.