Nem a Brawn GP 2009-es váratlan világbajnoki címéről szóló dokumentumfilm az egyetlen Forma-1 témájú új alkotás, amelyet érdemes megnézni, egy vállalkozó kedvű filmes csapat ugyanis óriási melót fektetett abba, hogy megénekelje minden idők legrosszabb F1-es istállójának történetét.
Mától nézhető a DisneyPluson az év egyik legjobban várt Forma-1-es dokumentumfilmje, a Keanu Reeves közreműködésével készített „Brawn: The Impossible Formula 1 Story” (Brawn: Lehetetlen Forma-1-es történet), amelynek árnyékában megbújik egy másik F1-es témájú dokumentumfilm, amely legalább ennyire, de lehet, hogy még lehetetlenebb történetet dolgoz fel.
A Disney által pénzelt és reklámozott, hollywoodi sztárral eladott Brawn-filmnek természetesen szintén meseszerű a sztorija, hiszen soha egyetlen újonc csapatnak sem sikerült világbajnoki címet nyernie, de a valóságban „csak” az történt, hogy a világ egyik legnagyobb autógyártója (Honda) végre felnőtt a hírnevéhez, és vb-címre alkalmas autót épített, amelyet aztán már nem ő, hanem addigi csapatfőnöke saját neve alatt vitt sikerre.
Ehhez képest az ennél sokkal kisebb költségvetésből készült, egyelőre egyetlen nagy streaming platformon sem elérhető – a Vimeon lehet megnézni –, a Forma-1-ben 1992-ben szereplő Andrea Moda történetét feldolgozó alkotás nem tűnhet valami érdekesnek, ám nyugodtan mondhatjuk, sokkal szürreálisabb történetet dolgoz fel.
Hogy pontosan mit kell tudni az Andrea Modáról, abba most nem mennénk bele részletesen, mert korábbi cikkünkben már feldolgoztuk a történetüket, ezt alább olvashatják:
20 éve leplezték le a Stiget, akit korábban majdnem megölt minden idők legrosszabb F1-es csapata
Helyette inkább foglalkozzunk a háromszor 45 perces minisorozattal, amelyről a The-Race.com közölt kritikát. A szaklap cikkéből megtudhatjuk, hogy a film készítői 2019-ben, egy kocsmában hallották az állítólag olasz maffiakapcsolatokkal is rendelkező Andrea Sassetti bántóan alulfinanszírozott, saját magát és a Forma-1-et is többszörösen lejárató csapatának történetét, majd annyira elámultak azon, hogy ilyen egyáltalán létezhet, hogy úgy döntöttek, ezt mindenképp meg kell filmesíteni.
El is kezdték felkutatni a csapathoz kapcsolódó személyeket, de jött a COVID-járvány, ami jelentős mértékben lassította a folyamatot, illetve az F1 is megtagadta az együttműködést, így például nem biztosított hozzáférést az archív felvételekhez, noha a készítők korábban már megállapodást kötöttek az olasz Sky-al.
Emellett névváltoztatáson is átesett a készülő széria, mivel a készítők azt a tanácsot kapták, hogy a viccesen a csapat minőségére utaló „Last & Furious” cím jogi problémákat eredményezhet a Halálos iramban (Fast & Furious) szériát jegyző Universallal, így végül „Andrea Moda Formula – The craziest team ever (Legőrültebb csapat valaha)” név lett a befutó.
Mint disznó a jégen – ennyire volt tragikus látvány minden idők legrosszabb F1-es csapata (videó)
Ezután sikerült kapcsolatot létesíteni a 2021 januárjától az F1 elnök-vezérigazgatói pozícióját átvevő Stefano Domenicalival, akinek nagyon megtetszett a film ötlete, és nemcsak az archív felvételek biztosításába (aranyáron, természetesen) ment bele, hanem önként jelentkezett, hogy vele is készítsenek interjút a produkcióhoz.
Noha Domenicalinak semmilyen köze nem volt az Andrea Modához – lévén 1992-ben kezdett csak dolgozni a Ferrarinál, de még nem az F1-es csapatban, hanem a maranellói pénzügyi részlegen –, a londoni irodájában nyilatkozó F1-vezér személye jócskán hozzátesz a film hitelességéhez. De nem ő az egyetlen nagy név, a készítők ugyanis leültek interjúzni az 1992-ben világbajnoki címet nyerő, az Andrea Moda szenvedését testközelből figyelő Nigel Mansellel is, miközben a történet gerincét és igazi savát, borsát természetesen az Andrea Moda alkalmazottainak visszaemlékezései adják.
Négy versenyző is megjelenik: hosszan beszél Roberto Moreno – az ő nevéhez fűződik az a nem lebecsülendő eredmény, hogy az előkvalifikáción és az időmérőn is túljutva bekerült a Monacói Nagydíjra, amit természetesen nem fejezett be, de így is ez volt az Andrea Moda fennállásának egyetlen versenye –, a később a BBC legendás műsorában, a Top Gear-ben annak első Stigjeként feltűnő Perry McCarthy, de megszólal az az Alex Caffi is, aki egyetlen méter sem tett meg az Andrea Modával, mert a zűrös szezonrajt után köszönte szépen, és továbbállt.
Roberto Moreno a Hungaroringen
A három részes sorozat nagyrészt a monacói csodára összpontosít, Moreno pedig elárulja, hogy miként hajtotta végre azt, mindezt pedig Sassetti egyik barátjának amatőr felvételei színesítik, amelyek úgy kalauzolják el a nézőt egy akkori F1-es kicsapat kulisszái mögé, ahogyan a televíziós közvetítések soha. Egyébként a sorozat nagy részére igaz, hogy tele van korábban nem látott felvételekkel, amitől nem csak a résztvevők elbeszélései alapján képzelhetjük el a 31 évvel ezelőtt történteket, hanem igazán a sztori részévé válunk.
Eközben persze nem mindenki szirupos nosztalgiával gondol vissza az 1992-es évre, így hallhatjuk a később a Ferrarinál is dolgozó Nebojsa Borkovic visszaemlékezését is, mint olyan emberét, aki „konyított valamit” a Forma-1-hez, és bosszúsan figyelte a körülötte zajló tragikomédiát.
Végül pedig az Andrea Moda-sztori eddig nem ismert részei is napvilágra kerülnek. Például az, hogy mi történt a csapattal, miután a Belga Nagydíjról bilincsben vitték el Sassettit, majd a monzai paddockba már be sem engedték az istálló kamionjait. Felbukkan egy valahol Olaszországban levő raktár, amelyben az 1992-es autó egyes részei és más felszerelések porosodnak, illetve egy váratlan fordulatnak is szemtanúi lehetünk, amely még a készítőket is meglepte, és tökéletesen beleillik a csapat rövidke, ám annál bizarrabb létezésébe.
Az Andrea Moda dokumentumfilm trailere:
Menet közben megismerhetjük magát Andrea Sassettit is, és nemcsak az F1-es történetét, hanem az embert és azt, ahonnan jött, miként építette fel a divatmárkáját, hogyan kezdett érdeklődni az F1 iránt, és miért vágott bele a saját csapat vásárlásába. A monacói időmérőre ő is érzelmesen emlékezik vissza, miközben elismeri, hogy követett el hibákat, de közben úgy véli, az F1 sem könnyítette meg a dolgát.
Megválaszolatlan kérdések is maradnak azért, mint például az, hogy miként gondolták úgy, hogy ha alig fizetnek a beszállítóknak, akkor előbb-utóbb nem fog a motorgyártótól a gumigyártóig mindegyik partner beinteni. Vagy hogy miért szívatták halálra szerencsétlen Perry McCarthy-t, azaz miért nem voltak képesek a versenyhétvégék legtöbbjén két egyforma autót kiállítani. Persze a pénz miatt, de ez a filmben el lett mosva, és inkább azon van a hangsúly, hogy az F1 nem kezelte őket megfelelően.
Ami természetesen csak az érem egyik oldala, de ez a narratíva nem vesz el magából a filmből, amely így is páratlan módon mutatja be, hogy milyen volt egy sereghajtó kicsapat élete az 1980-as és 1990-es évek eleji Forma-1-ben.