A 2003. május 4-én rendezett Spanyol Nagydíj leginkább a debütáló Ferrariról és Fernando Alonso első hazai dobogójáról maradhatott meg a rajongók emlékezetében, de a mezőny végén történt valami, ami nélkül könnyen lehet, hogy Kimi Räikkönen annak az évnek a végén világbajnok lett volna.
A meglehetősen egysíkúra sikerült 2002-es idény után friss fuvallatot hozott a 2003-as esztendő a Forma–1-ben, hiszen a szezont az előző évi autó továbbfejlesztett változatával kezdő Ferrari a negyedik versenyig futamot sem nyert, az első négy hétvége pedig négy különböző győztest hozott, köztük a Jordannel versenyző Giancarlo Fisichellával, amire aztán tényleg senki sem számított.
Igazi roncsderbin aratott csodagyőzelmet Alonso volt csapattársa, de tönkretették az örömét
Persze Fisichella elsőségéhez kellett a brazíliai káoszfutam, de már a melbourne-i szezonnyitón is remek csata zajlott a győzelemért – amelyet végül Juan Pablo Montoya ordas hibája után David Coulthard szerzett meg –, majd Malajziában Fernando Alonso minden idők legfiatalabb pole pozíciósa, másnap Kimi Räikkönen pedig második legfiatalabb futamgyőztese lett. Azóta természetesen mind a ketten hátrébb csúsztak a rangsorban.
Imolában a Ferrari az F2002-es utolsó versenyén visszavágott, de az egy évvel korábbi dominanciájuknak itt sem volt nyoma, hogy aztán a szezon ötödik versenyén, a május 4-i Spanyol Nagydíjon debütáljon a 2003-as modell, az F2003-GA. A pontversenyt Räikkönen vezette 32 ponttal, majd őt követte 19 ponttal csapattársa, David Coulthard, míg Schumacher imolai győzelmével feljött a harmadik helyre, de négy verseny után így is csak 14 egység szerénykedett a neve mellett.
20 éve írt történelmet Alonso, de honfitársa már korábban látta, hogy mennyire különleges
Barcelonában viszont már látszott, hogy a gyenge kezdés után a Ferrari visszatért, és ha nem is döngölte földbe az ellenfeleket az F2003-GA-val, azért kibérelte az első sort, majd a versenyen 1-3-ban célba érve jelezte, hogy innentől kezdve újra számolni kell vele. A maranellói összképbe ugyanakkor belerondított Fernando Alonso, aki a gyengébb Renault-val megkergette Schumachert, és mindössze 5 másodperces hátránnyal ért célba a második helyen.
Ezzel gyakorlatilag két nyertese volt a hétvégének, hiszen a fiatal spanyol életében először állhatott dobogóra hazai pályán, míg Schumacher egy csapásra 4 pontosra zsugorította hátrányát az összetett első helyet továbbra is megőrző Räikkönennel szemben, és feljött a második helyre. A Jégember ugyanis pont nélkül zárta a spanyolországi viadalt, amelynek már az első méterei után kiesett. A szombati időmérőn elkövetett hibája – erre az évre vezették be az egykörös kvalifikációt, amelyen, ha valaki elrontotta az egyetlen körét, súlyos árat fizetett – miatt ugyanis csak az utolsó rajtkockába állhatott fel, majd belerohant Antonio Pizzonia állva maradt Jaguarjába.
Lights out, and… 💥😬#SpanishGP 🇪🇸 #F1 pic.twitter.com/6Eo1F1882K
— Formula 1 (@F1) May 6, 2019
Noha a balesetről nem tehetett – mivel a Jaguar egyszer csak az egyik Minardi takarásából ott termett előtte – Räikkönen 5 időmérőből a másodikat rontotta el (Ausztráliában is leszaladt a fűre, ami ott a 15. helyre lökte hátra), ami nélkül nem került volna a 20. rajtkockába. És nem is ez volt az utolsó csúnya hibája, hiszen Kanadában szintén eldobta az autót. Akkor persze még nem sejthette, hogy amennyiben ezen hibák közül akár csak egy nincs, nagy eséllyel világbajnok lett volna, hiszen mindössze három ponttal kellett volna többet szereznie, hogy megelőzze Schumachert és 24 évesen minden idők legfiatalabb F1-es világbajnoka legyen.
Mindeközben a McLaren végül nem is vetette be a Ferrarihoz hasonlóan az idény közben bemutatni szándékozott 2003-as autóját, a halva született MP4-18-ast, amelynek tesztelése annyira életveszélyes volt, hogy Räikkönen egyszer csak közölte, többet nem hajlandó beleülni. Erről alábbi cikkünkben olvashat.
Räikkönen sem akart beleülni a halálcsapdába, ami majdnem megölte a McLaren tesztpilótáját