Napra pontosan 31 éve rendezték az 1994-es Indy 500-at, amelyet Nigel Mansell egy furcsa baleset miatt volt kénytelen feladni. A pálya és az autók kamerái nem örökítették meg az incidenst, ám két rajongónak és a véletlennek hála szűk huszonkét évvel később az egész világ láthatta, mi történt.
Nigel Mansellnek 1992 végén annak ellenére kellett távoznia a Williamstől, hogy minden idők egyik legdominánsabb teljesítményével nyerte meg a világbajnokságot. A brit pilóta a következő évben Amerikát is meghódította, ugyanis első szezonjában megnyerte az IndyCart. A koronaékszer, vagyis az Indy 500 viszont még hiányzott, hiszen 1993-ban „csak” harmadik lett a legendás viadalon.
Mansell Cadillackel driftelt, majd körrekordot repesztett első IndyCar-tesztjén (videó)
A következő évben napra pontosan 31 esztendővel ezelőtt rendezték meg az 500 mérföldes versenyt, és bár Mansellt stop & go büntetéssel sújtották, ezután megkezdte a felzárkózást, és még abszolút meccsben volt a győzelemért. Azért a győzelemért, amelyet végül Al Unser Jr. szerzett meg, az akkor 39 éves versenyző pedig még féltávig sem jutott.
A 93. körben ugyanis a nézők azt láthatták, hogy Mansell Loláján egy másik autó kötött ki. Egészen konkrétan márkatársa, az egyébként háromkörös hátrányban lévő Dennis Vitolo „mászott fel” rá valamilyen módon, ráadásul mindezt úgy, hogy egy korábbi baleset miatt sárga zászló volt érvényben. A nézők joggal voltak kíváncsiak rá, hogy mégis mi történhetett.
A lassítás azonban csak nem akart megérkezni. Mint kiderült, hiába használtak már akkor is rengeteg kamerát, egyik sem rögzítette az incidenst, és a brit versenyző fedélzeti kamerájával sem tudtak mit kezdeni, hiszen az előrefelé „nézett”. A világ tehát akkor még nem tudhatta, hogy hogyan sikerült összehozni ezt a bukást.
Azonban akadt egy Mike Moser nevű szurkoló, aki a helyszínen követte figyelemmel az eseményeket, méghozzá a 3-as kanyar, vagyis az eset helyszíne melletti lelátórészen. A rajongó egy kézi kamerával felvételeket, és pont elkapta, hogy mi történt. Nem sokkal később pedig el is küldte a videót a helyi WRTV6-nak, amely az éjjeli híradóban le is adta azt.
A mai világban ez azt jelentené, hogy a felvétel percekkel később már látható lenne a közösségi médiás felületeken és a videómegosztó portálokon. Azokban az időkben viszont még szó sem volt ilyesmiről, így aki nem látta az ominózus műsort, az lemaradt a balesetről, és elkönyvelhette, hogy már soha nem fogja látni, mi történt pontosan.
2016 januárjában azonban jött a fordulat. Egy rajongó ugyanis véletlenül videómagnóra vette az említett hírműsort, abban az évben pedig gondolt egyet, digitalizálta a fájlt, és megosztotta azt a közösségi médiában. Ebből már mindenki láthatta, hogy Vitolo egyszerűen túl gyors tempóban érte utol az előtte lévő bolyt, majd előbb összeért az egyik ellenfelével, aztán pedig a már irányíthatatlan autó nekiment Mansellének.
Az amerikai pilóta tehát nyilvánvalóan hibázott, de becsületére váljék, hogy ezt legalább elismerte. „Az ilyesmit a legnehezebb kimondani, de az én hibám volt – nyilatkozta. – A hátsó egyenesben a bokszutca felé tartottam, kissé túl gyorsan mentem, és hátulról beleszaladtam, azt hiszem, John Andrettibe [az 1978-as F1-es világbajnok Mario unokaöccse, illetve a Forma–1-ben szintén megforduló Michael unokatestvére – a szerk.]. Ettől elindult az autóm, és sajnos összeszedtem Nigelt.”
Miután megtörtént az ütközés, és Vitolo Lolája Mansellén landolt, előbbiből elkezdett folyni a benzin. A brit versenyző ezt észlelve gyorsan kiugrott a kocsiból, az egyik beavatkozó pedig cselgáncsozókat megszégyenítő módon vitte földre, hogy azonnal eloltsa az esetleges tüzet a ruhán. Mansell annyira dühös volt, hogy később sérülése ellenére kiviharzott az orvosi vizsgálatokról, hogy kiöntse a lelkét az ott várakozó televíziós stáboknak.
„Nem érzem magam valami jól – kezdte. – Van egy kis agyrázkódásom, és az előbb az összes orvost feldühítettem, mert azt akarják, hogy menjek kórházba, én pedig nem szeretnék. Még soha nem láttam semmi olyat… ez egy hatalmas vicc, amit odakint láttunk. Másfél kör óta sárga zászló volt érvényben, és valaki megpróbálja leszedni a fejemet.”
Később már valamivel higgadtabban értékelte az eseményeket, és szomorúságának adott hangot. „Nincsenek szavak, amelyek kifejezhetnék a csalódottságot és a meglepettséget – fogalmazott. – Visszaküzdöttük magunkat a harmadik helyre, és minden jónak tűnt. Elég, ha csak annyit mondok, hogy feldúlt vagyok, és hazamegyek.”
Az utolsó mondattal ráadásul még jobban felkavarta a már egyébként sem álló vizet, hiszen sokan nem csak azt hallották bele, amit egy ilyenbe normál esetben bele kell hallani. Ayrton Senna négy héttel korábbi halála óta ugyanis a Williams pilótát keresett, és Mansell neve is felmerült. Végül bő egy hónappal később, a Francia Nagydíjon valóban visszatért, majd az idény utolsó három futamán szerepelt, az emlékezetes adelaide-i szezonzárót meg is nyerte. Eközben az IndyCarban is tovább versenyzett, de az idény végén tényleg búcsút intett Amerikának.
Ecclestone visszahozta az F1-be Mansellt, akivel aztán másodszor is csúnyán kiszúrt saját csapata