back to top
2024. július 20. 23:08
KezdőlapNE VEDD ELA magyar verseny, ahol a lexikális tudás legalább olyan fontos volt, mint...

A magyar verseny, ahol a lexikális tudás legalább olyan fontos volt, mint az autó

-

- Hirdetés -

A Magyar Népköztársaság Autómobil Klubja 65 évvel ezelőtt olyan versenyre hívta az autós társadalmat, mely korábban még nem létezett: az első Balatoni Autós Rejtvényversenyre.

1958. május 10-én a budapesti Hősök teréről rajtolt az a verseny, mely mérföldköve lett a magyar túraversenyeknek.

- Hirdetés -

A budapesti Dózsa György úti műszaki átvételen az autó korától függetlenül bárki megjelenhetett, és jelentkezhetett az első Balatoni Autós Rejtvényversenyre. Végül 81 autós vághatott neki a versenynek.

A szervezők a mezőnyt három csoportba osztották, az A-csoportban a 750 köbcenti alatti, a B-csoportba az 751 és 1100 köbcenti közti, míg a C-csoportba a 2000 köbcenti feletti hengerűrtartalmú autókkal indulók kerültek. A legkisebbek között 11, a középső csoportban 40, míg a legnagyobb csoportban 30-an indultak.

- Hirdetés -

A résztvevők már a rendezvény kezdetén tudták, hogy a cél Balatonföldváron lesz, azonban az odáig vezető útvonalat rejtvényt fejtve ismerték meg.

A rajtnál minden páros kapott egy fehér és egy színes borítékot, amiben a rejtvények voltak. A fehér borítékot kellett először kibontani, majd, ha az abban szereplő rejtvényre nem tudta a választ a versenyző, kibonthatta a színes borítékot is, azonban ezzel már 50 hibapont járt.

Azt, hogy milyen rejtvényre is kellett, vagy kellett volna tudni a választ az Autó-Motor 1958. június 1-jei kiadványában kapunk példát. A B-csoport versenyzőinek fehér borítékjában a következő feladvány szerepelt a rajtnál: „Az első felelős magyar minisztérium (1848—49) és a kiegyezés utáni első kabinet közoktatásügyiminiszterének szobra az első feladvány. Tessék megkeresni. Segítségül annyit elárulunk, hogy a szobor Huszár Adolf műve, a nagy államférfiút álló helyzetben ábrázolja, s a tér is arról a személyről van elnevezve, akinek emlékét a szobor hirdeti.” Amennyiben erre nem tudták a versenyzők a választ, és ilyenek sokan voltak, azok felbonthatták a színes borítékot, melyben megfejtésül a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Eötvös József oktatásügyi miniszter szobra szerepelt. Ezt követően a szoborhoz kellett hajtani, majd az ott lévő versenybírótól megkapták a következő feladványt a versenyzők, amit megfejtve haladhattak tovább a cél felé.

A verseny útvonalán sem lehetett azonban gyorsan haladni, mivel az A-csoportban lévőkre 35 km/h, a B-csoport tagjainak 40 km/h, míg a C-csoportban indulók számára 45 km/h átlagsebesség betartása volt előírva. Amennyiben ezeket az átlagtempókat nem tartották a versenyzők, szintén hibapontot kaptak. Tehát akinek sokáig tartott kitalálni egy feladványt, vagy defektet szedett össze, illetve kisebb műszaki hibája lett autójának, alaposan oda kellett lépnie járművének gázpedáljára, hogy időben megérkezzen a következő állomásra.

Az útvonal pedig igen szép helyeket tartalmazott, hiszen a szervezőknek nem titkolt célja az ország szépségeinek megismertetése is volt, annak ellenére, hogy a versenyzők nem tudtak sok időt eltölteni egyetlen helyen sem, így a Martonvásárhelyi Brunsvick-kastélyt is csak a kapuból csodálhatták meg.
A célba végül a 81 indulóból 77-en jutottak el, többségük pedig elérte a maximálisan megszerezhető 430 pontot.

A holtversenyeket pedig 12 nappal később a Budapesti Autóklub székhelyén döntötték el, ahol további rejtvényeket kellett megfejteni.

Az Autó-Motor újság szerint a versenyzők igencsak élvezték a túraversenyt, és a felfedezett látványos helyekre később visszatértek a mezőny tagjai, hogy jobban szemügyre vegyék azokat.

Végül az A-csoportban Zafiri Károly DKW autójával, a B-csoportban a Wartburggal induló Turáni Kovács Imre, a C-csoportban pedig a skodás dr. Kamarás László szerezte meg a győzelmet. A női versenyzők között Iványi Jánosné egy P70-es autót vezetve lett a legjobb.

Forrás: Autó-Motor, 1958. június 1-jei szám

- Hirdetés -

Friss