A Lancia uralmát a Rally Világbajnokság 1989-es szezonja során sem lehetett megakadályozni, ugyanakkor előnye már korántsem volt akkora, mint 1988-ban.
Az 1989-es Rally Világbajnokság is 13 futamból állt, azonban a szezonnyitóra nem Monte-Carlóban, hanem Svédországban került sor, míg a WRC elköszönt az amerikai Olympus Rallytól és helyére Ausztrália érkezett.
A gyártók bajnokságába a 13 futamból 10 számított bele, Svédországban, Elefántcsontparton és Új-Zélandon csak egyéni pontszámokat osztottak.
A szezon ismét a Lancia csapat sikereit és gyártói bajnoki címét hozta, azonban már más csapatok is tudtak részsikereket elérni.
A bajnoki címvédő Miki Biasion összesen öt, Didier Auriol, valamint Mikael Ericsson egy versenyt tudott nyerni a Lanciával, ugyanakkor Ingvar Carlsson két futamon a Mazdával, míg egy versenyen Juha Kankkunen a Toyotával, Pentti Airikkala a Mitsubishivel, Alain Oreille a Renault-val tudott élen zárni.
Mikael Ericsson pedig győzelmet aratott Mitsubishivel indulva a Finn Rallyn is, így az első olyan versenyző lett, aki sorozatban két versenyt tudott nyerni, de azt két márkával érte el.
A szezont tehát továbbra is a Lancia és versenyzői uralták, Miki Biasion megvédte bajnoki címét a Jolly Club Deltájával versenyző Alessandro Fiorio előtt, míg a bajnoki harmadik helyet Juha Kankkunen szerezte meg a Toyotával.
A Toyotával, mely a gyártók bajnokságában a legközelebb tudott zárni a Lanciához és végül 39 pont hátránnyal zárt a második helyen, ugyanakkor sorozatban harmadszor is az olasz gyártó lett a világbajnok.