Juha Kankkunen karrierje igazán az 1980-as években indult el, amikor a B-csoportos szörnyetegekkel versenyeztek a WRC-ben.
Juha Kankkunen, miután elmesélte korábbi navigátora, Nicky Grist videó csatornáján karrierje kezdetét, rátért arra az időszakra, amikor a Peugeot gyári versenyzője volt és a 205 Turbó B-csoportos autóval versenyzett.
Kankkunen 12 éves korában édesapja legyőzésével kezdte karrierjét
“Emlékszem, hogy amikor az első teszteken vezettem a Peugeot-t, megkérdezte a csapat mérnöke, hogy elégedett vagyok-e az autó erejével, mert, ha kell akkor még tud rajta növelni – mondta Juha Kankkunen. – Nos, az erőről csak annyit, hogy amikor kettes fokozatban ráléptem a gázpedálra a fejhallgatóm is leesett. Akkoriban a B-csoportos autók teljesen más szintet jelentettek a korábbi autókhoz képest, nagyon jó volt a lengéscsillapítójuk és a fékjük is.”
Azonban ezeket az autókkal nem lehetett folyamatosan a határon autózni.
“A hatalmas erejük miatt nagyon gyorsan elfogytak az autó gumijai, gyakorlatilag 10 km alatt elveszthették a tapadásukat teljesen. Ezért nem lehetett mindig a gázon állni, be kellett osztani a gumikat is. A mai autókat a szakasz elejétől a végéig határon lehet vezetni. A B-csoportos korszak azonban híres volt a kiegyensúlyozott mezőnyről is, hiszen a korszak négy éve alatt Hannu Mikkola, Stig Blomqvist, Timo Salonen és én is világbajnokok tudtunk lenni.”
1986 azonban a sok tragédiáról lett híres, év végén pedig be is tiltották a rally versenyeken a B-csoportos autókat a csúcskategóriában.
“Már az akkori év harmadik versenyén, Portugáliában úgy döntöttünk, hogy befejezzük a versenyt és hazamegyünk, mert annyi baleset volt már akkorra. Semmi értelme nem volt már, csak az életünket kockáztattuk. A nézők sokszor az út közepén várták az autókat, nagyon ijesztő pillanatok voltak. Ugyanakkor az B-csoportos autók betiltása 1986 végén meglepett, azt azonban el kell ismerni, hogy a korábbi autókhoz képest ezek az autók hatalmas lépést jelentettek és nagyon veszélyesek voltak.”
1987-től pedig már az A-csoportos autók jelentették a WRC csúcskategóriáját, ami szintén nagy különbséget jelentett a B-csoportos autókhoz képest.
“1987-ben a Lanciához igazoltam, a Delta pedig az A-csoport legjobb autója volt, ugyanakkor az erejét össze sem lehetett hasonlítani a B-csoportos autóval. Emlékszem, hogy amikor a Monte-Carlo Rally előtt teszteltem, néhány menet után azt mondta az akkori navigátorom, Juha Piironen, hogy most akkor végre kezdjek el gyorsan is vezetni. Mondtam neki, hogy eddig is csak a gázt nyomtam. Erre azt mondta Juha, hogy nagyon hosszú szezonunk lesz. A civil autóm gyakorlatilag gyorsabb volt, mint a versenyautóm.”