Az M-Sport egyetlen versenyzője sem tudott a legjobb 10-ben zárni az Ypres Rallyn, így érthetően nem volt túl boldog a versenyt követően Richard Millener csapatfőnök.
“Elmentem és vettem néhány csokit – mondta Richard Millener a Dirtfishnek az Ypres Rally után. – Ennyi volt a pozitívum a hétvégén.”
Ez érthető is annyi probléma után, ami az M-Sport csapatát érte Belgiumban.
Először Craig Breen okozott csalódást, akitől a legjobb eredményt várta a fordos csapat, miután az írt versenyző korábban már nyerni is tudott a versenyen, tavaly pedig második lett a Hyundaijal. Breen azonban nem volt elég magabiztos a Ford Pumában, majd szombaton balesetet szenvedett.
Gus Greensmith átvehette volna Craig Breen helyét az ír balesete után, azonban az angol kicsúszott azon a szakaszon, ahol Breen kiesett és defektet szerzett, amit meg is állt kicserélni, azonban autója felfüggesztése is megsérült, amivel súlyos perceket vesztett.
Végül Adrien Fourmaux, aki a verseny elején még Breen előtt foglalt helyet, majd az esőben sok időt vesztett, tette fel az i-re a pontot, aki az utolsó előtti szakaszon a negyedik helyért csatázva esett árokba.
Röviden, katasztrofális versenyen van túl az M-Sport.
“Ez egy nagyon nehéz szezon – mondta Richard Millener a Dirtfishnek. – Nyilván ez a rallysportban megtörténhet, lehetnek nehezebb időszakok. Ugyanakkor a sok hiba senkinek sem jó. Nehéz kitalálni, hogy mi lenne jó, mert ha a versenyzőkre nyomást helyezel, akkor azért, ha azt kéred tőlük, hogy élvezzék a versenyt, akkor azért hibázhatnak.”
Egy idő után pedig nagyobb kár is érheti a csapatot.
“Nemcsak az eredményekről van szó, hanem a szponzorokról is. Ha azt látják, hogy folyamatosan problémák vannak, kiszállnak a csapat mellől és az nagyobb baj lenne. Együtt kell dolgozni és megtalálni a helyes utat. Az autó WRC futamgyőztes, tehát nem rossz. Tehát egész egyszerűen jobbá kell válnunk.”
Millener szerint az sem segít, hogy a versenyzők és csapattagok nem tölthetnek elég időt családjaikkal a zsúfolt naptár miatt.
“Nehéz folyamatosan keményen dolgozni, úgy, hogy a csapattagok már régen látták családjaikat. Hiszem, hogy képesek vagyunk jobbá válni, és tudom, hogy az autó képes jó eredményekre. Azt hiszem, most csak egyelőre egyet hátra kell lépni, és néhány napra ki kell kapcsolni. Szerintem jó terápia lenne, ha ma este mindenki hazamenne, néhány napot a családjával töltene, majd feltöltődve ismét összejöjjünk és a feladatra koncentrálnánk.”