back to top
2024. november 22. 13:22

KezdőlapF1Schumacher legfontosabb hibája - 30 éve nyert először az F1-ben

Schumacher legfontosabb hibája – 30 éve nyert először az F1-ben

-

Michael Schumacher napra pontosan 30 éve, 1992. augusztus 30-án aratta pályafutása első győzelmét a Forma-1-ben. Ehhez egy vezetői hiba is kellett, de mindez önmagában nem lett volna elég a sikerhez.

12 hónappal azután, hogy bemutatkozott a Jordan színeiben, Michael Schumacher a Forma-1-es élmezőny stabil tagjaként tért vissza a legendás spái versenypályára. Ám hiába szerzett öt dobogós helyezést – köztük két második helyet – az 1992-es szezon addigi 11 futamán, és állt a pontverseny negyedik helyén mindössze egy ponttal lemaradva az előző évi világbajnok Ayrton Sennától, futamgyőzelme még nem volt. 

És nem úgy nézett ki, hogy erőből abban az évben lesz neki, hiszen a Williams-Renault-k technikai fölénye miatt minden futamnak a Frank Williams istállója volt az esélyese, a többiek pedig többnyire a csodában reménykedhettek. Ayrton Sennának kétszer – Monacóban és a Hungaroringen – sikerült addig elkapnia a világbajnoki címet már öt futammal a vége előtt, a Magyar Nagydíjon bebiztosító Nigel Mansellt, de egy olyan, az autók közötti különbségeket kidomborító pályán, mint a belgiumi, totális Williams-dominanciára volt kilátás.

Mansell már a Hungaroringen világbajnok lett

Az időmérő edzés – még úgy is, hogy akkoriban a manapság megszokottnál jóval nagyobb különbségek számítottak általánosnak – óriási Mansell-fölényt hozott, a friss világbajnok a pénteki kvalifikáción (szombaton esett, így senki sem tudott javítani) elért 1:50.545-ös körével több mint két másodperccel (!) múlta felül a második rajtkockát megszerző Ayrton Sennát. Schumacher a harmadik helyet kaparintotta meg, megelőzve Patrese Williamsét, illetve Jean Alesi Ferrariját, és a másik McLarent vezető Gerhard Bergert. Martin Brundle-t, jóval rutinosabb, a 9. helyről induló csapattársát pedig 1,8 másodperccel hagyta le.

A rajtot az első sorból indulók közül Senna kapta el jobban (Mansell az időmérő után kesergett egy sort azon, hogy vasárnap az dönti majd el, hogy ki fordul elsőként, hogy az autójában kinek jobb a rajtszoftver), és már ő érkezett elsőként a La Source hajtűbe. Schumacher egy pozíciót veszített – Patrese előzte őt meg –, így a negyedik helyen zárta az első kört.

Senna azonban hiába vezetett, a Williams tempófölényét elnézve teljesen reménytelennek tűnt, hogy képes lesz sokáig az élen maradni. Nem is volt: Mansell a második kör végén kifékezte őt a buszmegálló sikánban, majd miután Patrese is lehagyta a McLarent, úgy tűnt, sima Williams kettős győzelmet láthatunk. Az eső azonban másként gondolta. Már a rajt előtt is szitált, de a mezőny még slick abroncsokon vágott neki a 44 körnek, ám hamarosan (majdnem) mindenki kénytelen volt esőgumira váltani.

Mansell és Alesi a harmadik, Schumacher a negyedik, Brundle az ötödik, Patrese a hatodik kör végén érkezett a szerelőihez, Senna viszont kint maradt, és megpróbálta kihúzni az eső végéig a száraz pályára alkalmas gumikon. „Tudtam, hogy az egyetlen esélyem, ha korán felszárad a pálya. Ebben reménykedtem” – nyilatkozta utólag a háromszoros világbajnok.

 

Hátrébb eközben Alesi vívott meg Mansell-lel a második helyért, és kapott defektet, miután az első kanyarban összeért a brittel, így a továbbiakban vele sem kellett számolni. A 11. körre Mansell visszavette a vezetést, miután utolérte, és a buszmegállóban ismét megelőzte a továbbra is slickeken haladó Sennát, aki a pálya kevésbé nedves részein nem autózott rossz tempót, ám összességében lassabb volt az élmezőnynél.

Nem sokkal ezután Schumacher a Fagnes-kanyarban autózta körbe a brazilt, majd egyből bebújt mellé Brundle is, hogy rögtön ezután Mika Häkkinen is kikerülje őt a Lotusszal. 13 kör után Mansell 3 másodperccel vezetett Patrese, és több mint 8 másodperccel a Schumacher-Brundle duó előtt, míg Senna teljesen kiírta magát a játékból a hazardírozással. Végül a 16. körben már ő is kénytelen volt a bokszba hajtani esőgumikért.

Az élmezőnyben ezután megmerevedtek az erőviszonyok, a két Williams magabiztosan vezetett, míg Brundle tapadt Schumacherre. Féltáv után azonban az eső kezdett alábbhagyni, az ideális ív pedig felszáradni, ami többeket – köztük Sennát – is arra sarkallt, hogy ismét kockáztassanak, és a lehető leghamarabb feltegyék a slick gumikat. Eközben az élen haladók még kivártak, Schumacher azonban nemsokára jött, nem véletlenül: a 23 esztendős pilóta a 30. körben senkitől sem zavartatva szélesre futott a Stavelot-kanyarban. A vizes füvön a falat sikeresen elkerülte, az őt kissé lemaradva követő csapattársa azonban elslisszolt mellette.

Rövid ideig úgy tűnt, a német a buszmegálló felé vezető gyors szakaszon vissza fog támadni, ám végül nem tette, ehelyett jól megnézte magának, hogy mennyire kopottak és mennyire hólyagosodnak a gumik csapattársa autóján, és úgy döntött, hogy azonnal a bokszba hajt. Mint később kiderült, ezzel nyerte meg a versenyt, Brundle ugyanis a saját kerékcseréje után messze lemaradva tért vissza a pályára. „Az autó remekül ment, de a kelleténél egy vagy két körrel később álltam ki slick gumikért. Hezitáltam, és ez a győzelmembe került” – nyilatkozta a futam után a brit.

Schumacher tempójának nem sokkal ezután a Williams is áldozatául esett, mert addig várt Patrese és Mansell kerékcseréjével, amíg az addig második helyen autózó olasz veterán és a versenyt sokáig vezető világbajnok is csak a német mögé tudott visszajönni a bokszból. Ezzel együtt úgy tűnt, hogy – akárcsak Senna a futam elején – Schumacher is hamarosan kénytelen lesz kapitulálni a kerékcseréje után azonnal leggyorsabb körrel indító Mansell előtt, csakhogy a szerencse rámosolygott a fiatal németre, a Williams FW14B-n ugyanis rövidesen kipufogó-problémák jelentkeztek, ráadásul nemcsak Mansell, hanem Patrese autóján is.

Mansell előbb egyetlen kör alatt 12, majd 9 másodpercet veszített Schumacherrel szemben, és végül 36,5 másodperces hátránnyal gurult be a célba a tempóból szintén jócskán visszavevő Benetton-pilóta mögött, míg a harmadik helyen Patrese is csak éppen, hogy meg tudta tartani a pozícióját Brundle-lel szemben. Mögöttük Senna és Häkkinen ért be az ötödik és hatodik, azaz a két utolsó pontszerző helyen.

Schumacher megnyeri az 1992-es Belga Nagydíjat

A Williams ugyanakkor örülhetett, hiszen a kettős dobogójukkal bebiztosították a konstruktőri világbajnok címet, a legboldogabb azonban természetesen a pályafutása első győzelmét szerző Schumacher volt. Az élmezőnyből a legkevesebb tapasztalattal bíró pilóta a technikailag legkevésbé fejlett topautóban nyert, amihez persze egy adag szerencse, illetve a remek helyzetfelismerés is kellett. Ezzel Jochen Mars 1975-ös Spanyol Nagydíjon elért sikere után Schumacher lett az első német F1-es győztes.

„Nem igazán tudom szavakba önteni, hogy mit érzek most. Már a hétvége kezdetén jó előérzetem volt, és nem tudom miért, de ma reggel a motorhome-ban azt gondoltam, hogy talán megnyerhetem a versenyt. Amikor a 3. vagy 4. helyen találtam magam, úgy voltam vele, talán az álmom nem válik valóra, de aztán hirtelen minden megváltozott” – nyilatkozta az örömmámorban úszó győztes a leintés után.

Ekkor még kevesen sejthették, hogy ez csak az első volt a sokáig rekordot jelentő 91 győzelemből, és Schumacher nemcsak, hogy még ötször fog nyerni a szülővárosától mindössze 100 km-re fekvő Spában – amelyet később a nappalijának nevezett –, hanem 2004-ben hetedik, egyben utolsó világbajnoki címét is ezen a helyszínen biztosítja majd be.

„Ezek a döntő pillanatok jelentik a különbségek aközött, hogy valaki jó vagy nagyszerű – nyilatkozta évekkel később elismerően a Schumacherrel közös szezont követően a Ligier, a McLaren és a Jordan színeiben 1997 végéig az F1-ben versenyző, azóta szakkommentátorként tevékenykedő Brundle. – Ez az eset megmutatja, hogy mekkora volt a mentális kapacitása – már akkor, az első teljes idényében – arra, hogy a határon autózzon egy F1-es autóval, közben pedig elemezze, hogy mi történik körülötte.”

Mick Schumacher és Räikkönen is tisztelgett a 92-es spái siker előtt

Amellett, hogy az apja 30 évvel ezelőtti győzelmének alkalmából készült sapkával és pólóval Mick Schumacher, a hétszeres világbajnok F1-ben versenyző fia is megemlékezett apja első sikeréről, a Michael Schumacherrel éveken át nagy csatákat vívó, később a Ferrarival szintén világbajnoki címet nyerő Kimi Räikkönen is megtette ugyanezt. A Jégember a Keep Fighting Foundation által a jeles alkalomból piacra dobott limitált szériás kesztyűvel pózolt egyet, amelynek az eladásából származó bevétel egy részét az alapítvány kapja.

Friss