33 éve, 1989. október 22-én ütközött össze a Japán Nagydíjon a világbajnoki címért csatázó Alain Prost és Ayrton Senna, ám ahelyett, hogy a francia pilótát büntették volna, utólag nevetséges okkal kizárták a brazilt, így Prost lett a világbajnok. De ez még csak az elképesztő eseménysorozat első felvonása volt.
Az 1989-es szezon végjátékában járunk, egészen pontosan az utolsó előtti versenyen, a Japán Nagydíjon. A McLaren kettőse, Alain Prost és Ayrton Senna csatázik a világbajnoki címért, amelynek nem feltétlenül kellett már Szuzukában eldőlnie, de nagyon úgy tűnt, hogy el fog.
A Professzor vezetett, Senna pedig az egész versenyen a nyomában loholt, miközben tudta, csak úgy tarthatja életben a reményét a világbajnoki címre, ha valahogy megelőzi a csapattársát. A futam végéhez közeledve, a 47. körben végül a célegyenes előtti sikánban – ott, ahol Latifi az idén eltévedt, mert azt hitte, már az előtt a sikán előtt jár, amiben a Senna-Prost affér is történt – szánta rá magát az előzésre, és bevetődött Prost mellé, aki egyszerűen belekormányozta az autóját Senna McLarenjébe.
Az ütközés:
Senna 🆚 Prost
The infamous incident still talked about 30 years on…#JapaneseGP 🇯🇵 #F1 pic.twitter.com/KqIeds8K2h
— Formula 1 (@F1) October 9, 2019
Rövid ideig úgy tűnt, a Professzor mutatványa beválik, és mindketten kiesnek, ezzel pedig ő lesz a világbajnok, Senna azonban tovább tudott menni, és a megsérült első szárnyának lecserélése miatt beiktatott extra bokszkiállással együtt is megnyerte a versenyt. Hogy aztán az FIA botrányos módon utólag kizárja. Az indok: az ütközés körében nem vette be a sikánt, és így nem teljesítette méterre pontosan az előírt versenytávot…
Prostot – aki nem mellesleg a verseny után közölte: „Megmondtam, hogy többé nem fogom nyitva hagyni az ajtót” – később szembesítették azzal, hogy a kanyarbejáratnál jóval korábban jobbra kormányozta az autóját, így eléggé sántít az a magyarázata, hogy ő csak befordult, Senna pedig egyszerűen csak nekiment. „Eddig 39 versenyt és három világbajnoki címet nyertem, ön szerint szándékosan ilyesmit tennék? Már ráfordultam a kanyarra. Talán egy kicsit korábban, ha úgy tetszik, de az az én kanyarom volt” – intézte el a külső szemlélők számára a napnál is világosabb kérdést az akkor már háromszoros világbajnok francia.
„Normális esetben hihetetlen lett volna, ami történt, de meg lehetett érteni, mert ő csak nyerhetett, nem volt veszítenivalója. Biztosra kellett menjen, hogy ne tudjam megelőzni, mert ha megelőzöm, akkor neki annyi” – nyilatkozta Senna.
Ebből a kameraállásból látszik igazán, hogy Prostnak nem volt más szándéka, mint nekimenni Sennának:
Az ügy természetesen nem ért véget ennyivel, a McLaren ugyanis fellebbezett – annak ellenére, hogy ezzel nyíltan a brazil pártjára álltak, még ha ezt hivatalosan sosem ismerték el – Senna kizárása ellen, miközben a brazil pilóta drukkerei – és sokan mások is – egyértelműen a Sennával rossz viszonyban levő FISA-elnököt, a nem mellesleg francia Jean-Marie Balestre-t tették felelőssé a történtekért. És ő is volt a felelős, amit a két évvel később őt az elnöki székben váltó Max Mosley Maurice Hamilton Sennnáról írt könyvében így idézett fel: „Amikor Senna és Prost összeütközött, Balestre az egészet megoldotta [a felügyelők befolyásolásával]. Fel voltam háborodva.”
Kezdetben úgy tűnt, Sennának jó esélye van visszakapni a győzelmet, hiszen már önmagában az botrányos, hogy a sportág irányító testületének elnöke személyesen jár közben a felügyelőknél, hogy büntessenek meg valakit, de ha mindehhez hozzátesszük, hogy olyan indokkal szabtak ki büntetést, amiért korábban még senkinek – nem mellesleg ugyanabban az évben Prost is levágta a sikánt verseny közben Imolában, ahogy sokan mások is a szezon során, de érdekes módon csak Sennát büntették meg –, nem tűnt elképzelhetetlennek az ítélet visszavonása.
Born #OnThisDay in 1921, Jean-Marie Balestre was the controversial and autocratic President of the @fia between 1985 and 1993. 😤 Balestre was heavily involved in the bitter FISA-FOCA war, which ultimately led to the creation of the Concorde Agreement. 🤝https://t.co/LuflzSpVrv pic.twitter.com/yl2MdEcK5u
— Motorsport Images (@MSI_Images) April 9, 2022
Balestre (bal oldalon Nelson Piquet-vel, jobb oldalon Bernie Ecclestone-nal) 1985 és 1993 között volt a FISA elnöke
Ezzel szemben amikor a McLaren megérkezett az FIA Fellebbviteli Bíróságának a Japán Nagydíjat követő péntekre sietve összehívott ülésére, megdöbbenve szembesültek vele, hogy időközben az FIA már nem is a Japánban történtekre koncentrál, helyette 100 ezer dolláros büntetést és 6 hónapos felfüggesztett eltiltást osztott ki Sennának. Mindezt a következő, kreált indokkal: „Az elmúlt hónapok során több nagydíj eseményei is azt bizonyítják, hogy még ha A. Senna tehetséges versenyző is, olyan pilóta, aki veszélyezteti a többi versenyző biztonságát” – állt a közleményben.
Senna természetesen mérhetetlenül dühös volt az igazságtalanság miatt, Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke pedig jelezte, hogy nem hagyják annyiba az ügyet, mire Balestre megfenyegette őt, hogy „fejek fognak hullani”, ha nem fogadja el mindenki, hogy az FIA-n kívül senkinek nem áll hatalmában megváltoztatni a Japánban született döntést.
Senna karrierje is veszélybe került
Miután maradt Prost a világbajnok, Senna november 10-én, a szezon vége után megvádolta Balestre-t és a FISA-t azzal, hogy manipulálták a világbajnokság végeredményét. „Világos, hogy politikai és gazdasági csoportok manipuláltak a háttérben, hogy világbajnokká tegyék Prostot” – jelentette ki egy Brazíliában tartott sajtótájékoztatón.
Balestre erre éktelen haragra gerjedt, és berendelte a brazilt, a találkozón pedig állítólag fegyverszünetet ajánlottak Sennának, ő viszont ezt nem fogadta el. A Motorsport Világtanács ezt követően szavazás útján visszavonta Senna szuperlicencét, és kikötötte, csak abban az esetben engedi a Forma-1-ben versenyezni a brazilt, ha visszavonja a vádakat.
A döntést egy hónapon át titokban tartották, de végül Balestre és a FISA nyilvánosságra hozta azt, miközben a McLaren civil bíróságon próbálta elérni a szuzukai döntés megmásítását. „Ezt nem fogják a szőnyeg alá söpörni. Ami történt, helytelen volt, alapvetően helytelen” – jelentette ki Ron Dennis.
Ahogy közeledett az 1990-es szezon rajtja, kezdett egyre komolyabbá válni a helyzet. A McLaren a január 31-i határidőig nem nevezett az idényre, Senna pedig nem adott hírt magáról. Az 1989-es szezonzáró után tett megjegyzése, miszerint „Talán nem térek vissza”, azonban egyre jobban aggasztotta a drukkereit. Végül lejárt a versenyzőkre vonatkozó február 15-i nevezési határidő is, a FISA pedig „ledobta az atombombát”, és kiadta az 1990-es mezőny névsorát, Senna nevének helyére a McLaren újdonsült tesztpilótáját, Jonathan Palmert írva.
Az akkor 34 éves brit azonban kevesebb mint egy órán át lehetett csak hivatalosan a McLaren versenyzője, nagyjából ennyi idő múlva ugyanis jött egy közlemény Sennától, amelyben a brazil pilóta kijelentette, hogy a Motorsport Világtanács 1989. december 7-i ülésén elhangzottak bizonyították a számára, hogy „sem nyomást gyakorló csoportok, sem a FISA elnöke nem befolyásolta az 1989-es Forma-1-es világbajnokság végeredményével kapcsolatos döntéseket.”
Noha a bocsánatkérés elmaradt, Balestre-nek ez is elég volt ahhoz, hogy visszaadja Senna szuperlicencét, hogy aztán megint fenyegetőzzön egy sort annak újbóli elvételével, miután az Ayrton Senna Promotions kiadott egy közleményt a megállapodás részleteiről, amelyben szerepelt, hogy Senna büntetését nem ő, hanem a McLaren fizette be.
A FISA-elnök erre egészen elképesztő mélységekig ment – már ha az eddigieknél még volt lejjebb, de volt –, és egyenesen Senna hazai versenyének, a Brazil Nagydíjnak a jövőjével kezdett el fenyegetőzni, de ezek végül csak üres szavak maradtak, így Senna ott lehetett az 1990-es szezon kezdetén, hogy aztán hét hónappal később végre másodszor is világbajnok legyen.
Ismét egy Prosttal történt ütközés döntötte el a címet Szuzukában, és Balestre ismét főszerepet játszott az eseményekben, de az már egy másik történet.