Nem mindennapi jelenetsorral indult az 1996-os szezon: Martin Brundle a debütáló melbourne-i pályán kettétörte az autóját, majd egy rögtönzött memóriateszt után visszaült a tartalékautóba, hogy rövid úton azzal is a kavicságyban kössön ki.
Martin Brundle korábbi F1-es pilóta, jelenleg a Sky Sports szakkommentátora pályafutása során átélt néhány nagy balesetet (2014-ben, az állandó rajtszámok bevezetése során azzal viccelődött, hogy a 69-est választaná, annyiszor volt már fejjel lefelé F1-es autóval), az egyik leglátványosabb bukása pedig napra pontosan 27 évvel ezelőtt, az 1996-os szezonnyitó Ausztrál Nagydíjon esett meg.
Halálfélelemmel gurult az esőben, mielőtt Senna vakon belerohant
Az akkor 36 esztendős veterán a Ligier-t elhagyva a Jordanhez szegődött, az F1-ben bemutatkozó melbourne-i aszfaltcsíkon pedig csak a 19., azaz utolsó előtti (22-en voltak, de a két Forti-Ford nem tudott 107%-on belülre kerülni, így nem indulhatott el a versenyen) időt autózta az időmérőn, ami igen gyenge teljesítménynek bizonyult, lévén csapattársa, Rubens Barrichello 1,8 másodperccel gyorsabb volt nála, és a 8. helyről rajtolt.
A rajtrácsra végül csak 18 autó állt fel, mert ketten a bokszutcából kezdtek, a két Tyrrell pedig beragadt az indulásnál, Brundle így nyert négy pozíciót, majd az egyes kanyarból már a 14. helyen lőtt ki. A hármas kanyar felé vezető egyenes végén pedig meglátta a rést az ideális íven – előtte ugyanis hatalmas csaták zajlottak a belső oldalon –, és úgy döntött, a féktávon bevetődik a résbe.
A rajt
Csakhogy David Coulthard a McLarennel a nagy fékezéstől abban a pillanatban keresztbe állt, és Johnny Herberttel karöltve elállta az utat a nagy sebességgel érkező Jordan-pilóta előtt, aki innen már tehetetlen volt, és nekicsapódott a Saubernek, majd a levegőbe repült, és fejjel lefelé landolva kirepült a bukótérbe. A kavicságyon bukfencezni kezdő Jordan kettétört, majd fejjel lefelé állt meg.
Aggódni azonban nem kellett sokáig Brundle testi épsége miatt, ugyanis néhány másodperccel később már ki is préselte magát a föld és a kasztni közötti kis lyukon, és látszólag teljesen sértetlen volt.
A baleset felvétele a rajttal együtt IDE KATTINTVA tekinthető meg.
„Tiszta volt előttem a pálya, aztán hirtelen már mindenhol lassan haladó autók voltak – nyilatkozta a verseny után – Hatodikban mentem padlógázzal, nagyjából 290 km/h-val, úgyhogy túl nagy tempóval közeledtem ahhoz, hogy bármit is tegyek. Utas voltam egy nagysebességű körhintában. Arra koncentráltam, hogy ne verjem be a fejem. Belülről nagyon sokáig tartott a baleset.”
2016-ban, 20 évvel az eset után így emlékezett vissza a Fairfax Mediának:
„Még 20 évvel később is képkocáról képkockára emlékszem rá, mert ezek a pillanatok egyszerűen bevésődnek az elmédbe. Nagyon sokat előztem, és kissé túl gyorsan érkeztem, miközben a rést, amibe tartottam, hirtelen megtöltötte Johnny [Herbert] és DC (David Coulthard – a szerk.). Összeakadtak, keresztbe álltak a pályán, és egyik pillanatról a másikra már a levegőben is voltam. Emlékszem, hogy arra gondoltam, »Csak ne essek a fák közé«, mert Le Mans-ból tudtam, hogy ha oda repülsz, meghalsz” – utalt arra a korábban Le Mans-i 24 órást is nyerő Brundle, hogy a legendás versenyen több olyan haláleset is történt, hogy az autók a pálya menti erdőben landoltak (miközben volt, aki túlélte).
„Egyenesen mentem, majd fejtetőre álltam. DC azt hitte, hogy megölt. Nagyon szerencsés voltam, mert végül fejjel lefelé érkeztem, nem egy másik autó tetejére, vagy a kavicságyba, mert a bukókeret belefúródott volna a kavicsba. Ha pedig egy másik autón landolok, az borzasztó lett volna” – folytatta Brundle.
Ennyi maradt a Jordanből
„Aztán megálltam, fejjel lefelé voltam, és benzinszagot éreztem. Az egész baleset során egyedül akkor ijedtem meg. Folyadékok folytak rajtam, és benzinszagot éreztem. Nyilván, félbetörtem a kocsit, mint egy tojást, és kiderült, hogy a folyadék az ivópalackomból származott, hiszen fejjel lefelé voltam. Kicsatoltam az öveimet, és kiestem egy apró lyukon az autó és a föld között.”
A versenyt természetesen leintették piros zászlóval, ami lehetőséget adott Brundle-nek arra, hogy a bokszba visszasietve beüljön a tartalékautóba. Ja, merthogy eszébe sem jutott olyasmi, hogy egy ekkora baleset után ne versenyezzen azonnal.
„A teljes döbbenet közepette, hogy micsoda felfordulást csináltam, megláttam a piros zászlót, és arra gondoltam, »ez szerencse, megállították a versenyt.« Eszembe sem jutott, hogy a balesetem miatt tették, csak arra gondoltam, hogy »visszaülhetek a tartalék autóba.« Egy Forma-1-es pilóta így van összerakva. Kérdés sem merült fel.”
Brundle szó nélkül visszaült a tartalékautóba
Ám nem huppanhatott be csak úgy a tartalék Jordanbe, a csapat ugyanis előbb elküldte, hogy keresse meg Sid Watkinst-t, az F1 legendás orvosát. Brundle ezért szinte a teljes bokszutcán végigszaladt, amitől igencsak megfájdult az 1983-as detroiti horrorbalesetében megsérült bokája, azóta ugyanis nem futott betonon. Végül sikerült előkerítenie Watkinst (aki ki sem szállt az orvosi autóból a baleset helyszínén, miután Brundle kiszállt, és a pályabírók azonnal jelezték neki, hogy a Jordan versenyzőjének nincs semmi baja), aki végzett rajta egy gyors tesztet, leellenőrizve, hogy nem szenvedett-e agyrázkódást.
A Bring Back V10s podcast 2022 júliusi epizódjában Gary Anderson, a Jordan-istálló akkori technikai igazgatója felidézte, hogy a teszt abból állt, hogy Watkins megkérdezte Brundle-től, hogy hol hagyta a pénztárcáját a futam előtt. Mivel Brundle pontosan emlékezett rá, zöld utat kapott a versenyzéshez.
Anderson azonban ellenezte Brundle indulását, és ha rajta múlt volna, a 36 esztendős pilóta nem ülhetett volna be a tartalék autóba. „Először nem akartam, hogy folytassa, mert nem gondoltam, hogy készen áll rá, illetve ismét a mezőny végéről kellett indulnia, amiben benne van egy újabb baleset esélye. Nem hiszem, hogy folytatnia kellett volna, de versenyezni akart, úgyhogy becsatoltuk és kiküldtük.”
Eddie Jordan az önéletrajzi könyvében egyébként megerősítette, hogy Brundle tényleg olyannyira a versenyzésre koncentrált, hogy még a bokszba visszaérve sem esett le neki, hogy miatta szakították félbe a futamot.
Második nekifutásra sem jutott messzire
Anderson megérzése végül bejött, Brundle ugyanis a második rajt után is alig több mint egy körig jutott, amikor a második körben ugyanabban a kanyarban, ahol fejreállt, hátulról nekiment Pedro Diniznek, majd a kavicságyba pördülve kiesett.
A versenyt egyébként Damon Hill nyerte a Williamsszel, de csak egy motorhiba mentette meg a nagy égéstől, hiszen Jacques Villeneuve, az F1-ben újonc csapattársa nem elég, hogy elhappolta előle a pole pozíciót, de útban volt afelé, hogy megnyerje élete első F1-es versenyét. Ettől végül nem sokkal a cél előtt technikai hiba fosztotta meg, de a lelassuló Williams-t azért behozta a második helyre. A harmadik helyen Eddie Irvine zárt a Ferrarival.