back to top
2024. november 22. 15:40

KezdőlapHírekMeglepetésgyőzelem a Ferraritól - 50 év távollét után rögtön nyertek Le Mans-ban

Meglepetésgyőzelem a Ferraritól – 50 év távollét után rögtön nyertek Le Mans-ban

-

A Ferrari 50 év után az idén tért vissza a hosszú távú versenyzés királykategóriájába, és első nekifutásra megnyerte a Le Mans-i 24 órást. Ez legutóbb 58 évvel ezelőtt sikerült a patinás márkának.

Jól mutatja, hogy még a hosszú távú versenyeken semmi sem jelentő első rajtsor kibérlése után sem a Ferrari volt a 91., centenáriumi (1923-ban rendezték meg először a legendás versenyt) Le Mans-i 24 órás esélyese, hogy a fogadóirodák többsége 10-szeres pénzt fizetett, ha valamelyik 499P típusjelű Hypercar szeli át elsőként a célvonalat a 24 óra végén, miközben a Le Mans előtti három világbajnoki futamot behúzó Toyota győzelme 2-szeres szorzót kapott.

A rajt után úgy tűnt, megalapozott a bukmékerek helyzetértékelése, hiszen a nyolcas rajtszámú Toyota rövidesen az élre állt, a tempójára pedig egyik Ferrarinak sem volt válasza. Hamarosan azonban elindult az őrültek háza, balesetek és biztonsági autós fázisok zöme, na meg az eső nehezítette a versenyzők dolgát. Az idei évre bevezetett új biztonsági autós szabály (a lényege az, hogy nem neutralizálják a versenyt, hanem a biztonsági autós szakasz végén egy Safety Car mögé gyűjtik be az egész mezőnyt, lenullázva ezzel a megszerzett előnyt) ugyanakkor azt jelentette, hogy amíg valaki nem kerül körhátrányba, minden esélye megvan a végső sikerre.

Az eső is megnehezítette a mezőny dolgát:

Kezdetben úgy tűnt, hogy az 50-es rajtszámú maranellói autó lehet a Toyoták első számú kihívója, ám egy hosszabb javítást igénylő műszaki probléma kiírta a végső győzelemért zajló küzdelemből, míg a japánok 7-es autója az este folyamán balesetbe keveredett és kiesett. Az ekkortájt a kavicságyat is megjárt 51-es Ferrari és a 8-as Toyota viszont szinte a végéig csatázott, és bár a verseny második felében előbbinek volt jobb a tempója, a 19. órában odalett a közel egyperces előnye, amikor újra kellett indítani a kocsit az egyik bokszkiállásnál.

A Ferrari ekkor a vezetést is elveszítette, de hamar visszaszerezte azt, az utolsó előtti órában pedig gyakorlatilag eldőlt a csata, amikor Hirakawa Rio a falhoz csapta a Toyotát. A japán versenyző folytatni tudta, de a javítások miatt akkora hátrányba került, hogy innentől kezdve a Ferrarinak csak egy dolga volt: eljutni a célig. Ez különösebb dráma nélkül össze is jött, noha 23 perccel a vége előtt sokan a szívükhöz kaphattak, amikor Alessandro Pier Guidi ismét végrehajtott egy újraindítást a bokszban.

Pier Guidi visszaelőzi Sébastien Buemit a Mulsanne-egyenesben:

A James Caladóval és Antonio Giovinazzival kiegészülő hármas végül 1 perccel és 21 másodperccel ért célba a 8-as Toyota előtt, és nyert kereken 50 évvel azután, hogy a Ferrari legutóbb gyári csapatot indított a hosszú távú versenyzés csúcskategóriájában. Ez egyúttal a patinás márka első összetett győzelme is volt Le Mans-ban azóta, hogy 1965-ben Masten Gregory és Jochen Rindt sikerre vezette a North American Racing Team privát Ferrariját.

A történelmi sikert természetesen a helyszínről nézte végig a Ferrari vezetése John Elkann elnökkel az élen, de ott volt a garázsban Charles Leclerc is, aki talán kicsit irigykedve figyelte, hogy az olaszok sportautós részlege az F1-es csapattal ellentétben nemhogy az első helyért harcol, de meg is nyerte minden idők egyik legnagyobb autóversenyét.

Pier Guidi, Calado és Giovinazzi „tiszteletköre”:

Hogy mindehhez mennyire volt szükség az FIA és a versenyt szervező ACO ellentmondásos döntésére, miszerint Le Mans előtt változtattak a sportautó-világbajnokságban használt teljesítmény-kiegyenlítő rendszeren, talán sosem tudjuk meg. Mindenesetre tény, hogy az első három idei világbajnoki futamot megnyerő Toyoták 37 kg-nyi pluszsúlyt kaptak Le Mans-ra, míg a Ferrarik 24, a Porschék 11, a Cadillac-ek pedig 3 extra kilót cipeltek. Mindez teljesen szabályos keretek között történt, a Toyota viszont burkoltan kikelt a döntés ellen (nyíltan nem kritizálhatja senki a teljesítmény-kiegyenlítő rendszert), mondván az FIA és az ACO azt ígérte, hogy leghamarabb Le Mans után változtatnak.

A csata szorosságát elnézve enélkül a japánoknak jó esélye lehetett volna a győzelemre, de erre utólag aligha fognak sokan emlékezni, helyette az marad meg a történelemkönyvekben, hogy a Ferrari jött, látott és győzött, és a visszatérése után azonnal régi fényében tündökölt a 100. évfordulóját ünneplő Le Mans-i versenyen.

Friss