25 évvel ezelőtt rendezték az 1998-as Brit Nagydíjat, amelyet Michael Schumacher úgy nyert meg, hogy a bokszban szelte át a célvonalat. A McLaren csalással vádolta meg a Ferrarit, de, mint kiderült, valójában a sportfelügyelők nem voltak a helyzet magaslatán.
1998. július 12-én, azaz éppen 25 évvel ezelőtt rendezték a Brit Nagydíjat. A győzelmet Michael Schumacher szerezte meg, méghozzá igencsak emlékezetes módon, hiszen a bokszban szelte át a célvonalat. Egy ideig nem is lehetett benne biztos, hogy megtarthatja a diadalt, ám később kiderült, nem a Ferrari próbált trükközni, hanem a sportfelügyelők hoztak több szempontból is hibás döntést.
Az 1998-as idény kilencedik fordulója előtt már teljesen egyértelmű volt, hogy Mika Häkkinen és Michael Schumacher fog megvívni a világbajnoki címért. A futam előtt a McLaren versenyzője 6 ponttal vezetett riválisa előtt, és az időmérő után jó esélye volt rá, hogy növelje az előnyét. A kvalifikáción ugyanis meggyőző, 449 ezredes különbséggel győzte le a német pilótát.
A futam előtt aztán eleredt az eső, és bár közvetlenül a rajt előtt elállt, a verseny során újra rákezdett. Azonban úgy tűnt, hogy Häkkinent ez sem állítja meg, és nem sokkal féltáv után már 49 másodperccel vezetett Schumacher előtt. Ekkor viszont megpördült, és a kavicságyba is kisodródott, de normál körülmények között ez sem lett volna nagy baj, hiszen csak 10 másodpercet bukott, és még úgy is beoszthatta volna az előnyét, hogy megsérült az első szárnya.
Sokáig úgy tűnt, hogy Häkkinen magabiztos győzelmet arat
A folyamatosan romló körülményekre való tekintettel azonban beküldték a biztonsági autót, így Schumacher egy csapásra Häkkinen mögött termett. A verseny a 60 körös viadal 50. körében indult újra, és az akkor kétszeres világbajnok könnyedén megelőzte ellenfelét, aki ráadásul egy újabb hibát is elkövetett, így esélye sem volt a visszatámadásra.
Az 55. körben aztán jött az újabb fordulat: Schumacher 10 másodperces büntetést kapott, amiért a Safety Car alatt elment Alexander Wurz mellett. Mint később kiderült, ezzel több gond is volt, de a Ferrarit abban a pillanatban csak egy kérdés foglalkoztatta: a sportfelügyelők arra gondolnak, hogy utólag ennyit hozzáadnak a versenyidejéhez, vagy esetleg 10 másodperces stop&góval akarják sújtani pilótájukat?
A korabeli technikai viszonyok mellett arra már nem volt idő, hogy ezt tisztázzák, így a maranellóiak nem kockáztattak, hanem kihívták Schumachert. Ebben annyi volt a bökkenő, hogy mindezt az utolsó körben tették meg, és a célvonal a Ferrari garázsa előtt volt. Ennek következtében az akkor 29 éves pilótát hamarabb leintették, mint hogy letöltötte volna a büntetését.
Häkkinen közben szintén átszelte a célvonalat, és teljes volt a káosz, ugyanis egy ideig senki nem lehetett benne biztos, hogy ki nyert. A finn versenyző először ünnepelt, Schumacher pedig egy ponton a fejét fogta, de végül ő örülhetett. Győzelmével 4 ponttal közelebb tudott férkőzni riválisához, és lemaradása már csak két egység volt hét fordulóval a vége előtt.
Felmerül a jogos kérdés, hogy akkor most egészen pontosan mi történt. A Ferrari két érvet is felhozott Schumacher, illetve az első hely védelmének érdekében: egyrészt a kézzel írt dokumentumból nem derült ki egyértelműen, hogy melyik tételre gondoltak, másrészt 31 perccel az incidens után értesítették őket, miközben a szabályok szerint ilyenkor 25 perc áll a sportfelügyelők rendelkezésére.
Végül Schumachert hirdették ki győztesnek
Az FIA Nemzetközi Fellebbviteli Bírósága később tisztázta, hogy utólagos 10 másodperces büntetésről van szó, amit a sportfelügyelők hozzá is adtak Schumacher idejéhez. Tekintve, hogy 22,465 másodperccel nyert, mindez nem osztott, nem szorzott volna, de ezzel volt még egy gond: ilyen típusú szankciót csak az utolsó 12 körben elkövetett szabálytalanságokért lehetett kiosztani. Ennek megfelelően később el is törölték a büntetést.
Itt még nem volt vége, ugyanis a McLaren fellebbezett a döntés ellen, és csalással vádolta meg a Ferrarit, és azt állította, hogy a maranellóiak szándékosan nem hívták be korábban Schumachert, hogy lényegében ne kelljen letöltenie a büntetést. A keresetet azonban elutasították, és a vörös alakulat helyett a három érintett sportfelügyelőnek kellett bűnhődnie: az indiai Nazir Hooseinnek, a kanadai Roger Peartnek és a brit Howard Lapsley-nek egyaránt vissza kellett adnia az engedélyét.