Kétségtelen, hogy nem mutat jó, ha egy Forma–1-es csapat nem tud két autót kiállítani az adott versenyhétvégére. Ám az, hogy ez most a Williamsszel megtörtént, korántsem jelenti azt, hogy az élmezőnybe visszakapaszkodni igyekvő gárda ne lenne méltó arra, hogy a világ legjobbjai között szerepeljen, mert az Ausztrál Nagydíjon kialakult helyzet pont annak a következménye, hogy az új vezetés nekilátott kisöpörni az elmúlt évtizedek szemetét.
Igencsak kínos helyzetbe került az egykor szebb napokat látott, ám a Mercedestől érkező James Vowles csapatfőnöki kinevezése óta eltelt időszakban gyökeres változásokon átmenő, végre pozitív irányba tartó Williams az Ausztrál Nagydíj alatt. Alex Albon pénteki első szabadedzésen elszenvedett balesete miatt ugyanis szombaton és vasárnap már csak egy autóval körözhet, lévén a thai-brit versenyző megrongálta a vázat, a grove-iaknak abból pedig nincs tartalékja.
Vowles végül azt a brutális, ám logikus döntést hozta, hogy a semmiről sem tehető Logan Sargeantet partvonalra ülteti, és odaadja az amerikai pilóta autóját a pontszerzésre nagyobb eséllyel pályázó Albonnak. Ez a lépés, valamint önmagában már a tartalékváz hiánya kétségtelenül nem fest jól, és rögtön rajongók kritikáinak kereszttüzébe helyezte a Williams-t.
„Elfogadhatatlan” helyzetbe került, majd elgáncsolta ártatlan pilótáját a Williams
Elég belepillantani akár a hazai akár a külföldi újságok kommentszekciójába, vagy olvasgatni kicsit a közösségi médiában ahhoz, hogy egyértelmű legyen, rengetegen ostorozzák a csapatot, mondván a Forma–1-ben ilyen nem történhet meg, és lehetőleg most azonnal szűnjenek meg, menjenek haza, hintsék be sóval a létezésüket. Ám akik ilyen és ehhez hasonló kritikát fogalmaznak meg, egy fontos dolgot elfelejtenek: kontextusba helyezni a történteket.
James Vowles már tegnap elismerte, hogy „elfogadhatatlan” az F1-ben, ami történt, viszont az interjúiban és a csapat közösségi oldalain közzétett videóiban és rávilágított, hogy kalkulált kockázatot vállaltak, amikor olyan döntéseket hoztak, amelyek eredménye a tartalékváz hiányához vezetett: „Egyetlen csapat sem tervez tartalékváz nélkül elutazni egy versenyre, mert azzal kockázatot teremt. A legjobb esetben is kényelmetlen az ilyen helyzet, a legrosszabb esetben pedig az egyik autó nem versenyez. Most ezzel a helyzettel állunk szemben. Biztosítanunk kell, hogy soha többet ne hozzuk magunkat ilyen helyzetbe a jövőben. Azért vagyunk itt, hogy versenyezzünk, és az, hogy csak egy autóval állunk ki szombaton és vasárnap, egyszerűen nem az, amiért itt vagyunk.”
Ezzel együtt a Japán Nagydíjon még biztosan fennmarad a jelenlegi helyzet, a tartalékváz ugyanis Szuzukára sem készül el. Albonnak így ott majd az azóta a grove-i központja javításra visszaszállított vázzal kell majd versenyeznie, a könyörtelen, legapróbb hibát is büntető szuzukai pályán pedig mindkét versenyzőnek oda kell majd figyelnie arra, hogy egyben tartsa az autót, különben valamelyiküknek ismét ki kell majd hagynia egy versenyt.
Az Excel-táblázatokkal is le kellett számolni
Annak a megértéséhez, hogy miként alakult ki ilyen, azért példátlannak egyáltalán nem nevezhető szituáció, ahhoz az alábbiakban The-Race.com cikkét szemlézzük. Ebben a cikkben Vowles és Pat Fry technikai főigazgató elbeszélése alapján mutatták be azt a fokú elmaradottságot, amivel előbbi már tavalyi érkezése után elkezdett leszámolni.
Vowles érkezése óta nagyon nyíltan és őszintén beszél arról, hogy a Williams infrastruktúrája és munkafolyamatai is jókora fejlesztésre szorulnak, és az egykor félelmetes erőnek számító gárda nagyjából 20 éves lemaradásban van ezen a téren. Ezt a lemaradást pedig a költségplafon miatt hosszú évekbe fog telni ledolgoznia, hiszen a befektetők nem önthetnek rá egy zsák pénzt csak úgy a csapatra.
A színfalak mögött azonban Vowles vezetésével folyamatosan zajlik a grove-i istálló revolúciója, amiről már tavaly is írtunk, ám hogy milyen óriási feladat várt, illetve vár a csapatfőnökre, az mostanra kristályosodott ki igazán. Arról már beszámoltunk, hogy az idei szezon előtti késlekedést az okozta, hogy az istálló hatalmasat kockáztatva drámai változtatásokat vezetett be abban, ahogyan tervezi és építi az autóját, mert Vowles és Fry úgy vélte, enélkül nem lesz esélyük az idén és a jövőben az eredményes szereplésre.
Vowles többek között a munkafolyamatokon is változatott, hogy az aerodinamikai és mechanikai elemeket gyártó csapatok jobban összedolgozzanak, így az autó tervezésének filozófiája is más lett. A csapatfőnök emellett megtiltotta az előző évről átemelt alkatrészek használatát (tavaly év eleji érkezésekor ehhez már túl késő volt), így megszűnt az a gyakorlat, hogy egy éves elemeket módosítanak, hogy felkerülhessenek az új autóra. Illetve Vowles kikötötte azt is, hogy sehol nem lehet fém alkatrészeket használni karbon helyett, ugyanis a Williamsnél ezt is előszeretettel alkalmazták.
Ezeknek a változtatásoknak többek között az lett az eredménye, hogy „egyes területeken tízszeresére nőtt a legyártandó elemek száma”, miközben a csapat ezt ugyanazzal az elmaradott infrastruktúrával volt kénytelen abszolválni, amelynek fejlesztését Vowles annyira fontosnak tartja. És itt jött ki a Mercedestől érkezett vezető regnálása alatt másodszor – először a Williams tavalyi szezon közbeni egyetlen átfogó fejlesztési csomagjánál szembesültek ezzel Grove-ban –, hogy milyen nehéz a csapat működéséből teljesen még mindig nem kiirtott folyamatokkal normális munkát végezni.
A legmegdöbbentőbb részletet pedig alighanem most tudtuk meg: a Williams a tavalyi évig az autóinak megalkotását teljes egészében, a 2024-es kocsiét pedig már csak részben az alighanem mindenki által jól ismert táblázatkezelőben, a Microsoft Excelben menedzselte. Ez a többek között ezen a téren is a legmodernebb szoftvereket és rendszereket használó Mercedestől érkező Vowles-nak olyan lehetett, mintha a kőkorba csöppent volna vissza.
„Az Excel-lista egy vicc volt. Lehetetlen navigálni benne és naprakészen tartani – mondta a csapatfőnök, aki ezután példával is érzékeltette, hogy miért. – Vegyünk egy első szárnyat, ami nagyjából 400 elemből áll. Amikor azt mondod, hogy szeretnék egy első szárnyat, azzal kell kezdeni, hogy milyen fém és karbon alkatrészekből épül fel az az egy szárny. Meg kell nézni ezt a rendszerben, és meg kell rendelni ezeket a részeket. Egy első szárny fontosabb, mint egy első lengőkar ezen körülmények között? Mikorra lesznek kész, mikor zajlik a vizsgálatuk?”
„Amikor több százezer komponenst kell nyomon követni a szervezetben, egy Excel-tábla haszontalanná válik. Tudnod kell, hogy hol van minden egyes alkatrész, mennyi idő múlva lesznek kész, mennyi ideig tart, míg eljutnak az inspekcióig, majd ha ott probléma merül fel, vissza kell-e menjenek. Amint ilyen szintű komplexitást – ahol a modern Forma–1 tart – kezdesz bevinni a rendszerbe, egy Excel-tábla elesik, miként az ember is. És mi pontosan itt tartottunk. Most strukturáltabbak és rendszerszintűbbek a folyamataink, de még távolról sem elég jók. Távolról sem.”
Az ausztráliai időmérőn Albon a 12. helyet szerezte meg:
Alex sails through into Q2 ⛵️⛵️⛵️ pic.twitter.com/jJ6tEJBhnV
— Williams Racing (@WilliamsRacing) March 23, 2024
Viszont már legalább tudnak olyan alapvető dolgokat nyomon követni, mint hogy mennyibe kerülnek az egyes elemek; mennyi ideig tart az elkészítésük; vagy mennyi készül belőlük éppen. Eddig ugyanis rendszeres volt, hogy a szezon előtti autóépítést az egyes osztályok közötti oda-vissza emailezgetés és az éppen hiányzó elem(ek) keresése nehezítette. Vowles felidézte, hogy korábban az összeszerelő műhelyben olyan megjegyzések röpködtek az alkalmazottak között, hogy „Nem tudom, hol van ez vagy az az alkatrész”, és rendszeresen az alkalmazottaknak kellett keresőkörútra indulni a gyárban, hogy megleljék az adott elemet.
Mindezt hallva kisebb csoda, hogy az FW46-os elkészült időre, visszatekintve pedig már rögtön érthetőbbé válik, hogy a 2019-es idény elején a Williams miért késte le a szezon előtti tesztelés kezdetét azért, mert egyszerűen nem lett kész az autóval. Vowles elmondása szerint attól nem félt, hogy az idén is hasonló történik, de azt elismerte, nem igazán bízott benne, hogy az első versenyre minden úgy és olyan mennyiségben lesz kész, mint kellene.
Soha többet nem akarják átélni ezt
A Williams emberei azonban olyan rövid idő alatt és annyit dolgoztak, amire Vowles szerint egyetlen másik csapat sem lett volna képes, noha elsősorban maguknak – illetve a korábbi tulajdonosok és vezetők rossz döntéseinek – köszönhetik, hogy egyáltalán ilyen helyzetbe kerültek. Ugyanakkor az elmúlt években már hozzászokhattak ahhoz, hogy hatalmas káosz közepette tervezzék és építsék az autójukat, és leginkább az a csoda, hogy nem történt meg gyakrabban, ami 2019-ben.
Vowles elmondása szerint az Excel-táblázatot mostanra felváltotta egy digitális rendszer, miközben az autó „technológiai bázisa” is hatalmas átszervezésen esett át. Ezt a két dolgot egyszerre megcsinálni felért egy rémálommal, ami mondhatni szó szerint igaz, hiszen ahhoz, hogy időben kész legyenek, sok alkalmazottnak a gyárban kellett aludnia, hogy éjszakázással hozza be a lemaradást.
„Ha visszatekintünk arra, hogy miként dolgoztunk mondjuk 20 évvel ezelőtt, akkor azt látjuk, hogy egy csomó alkatrész késve készült el, majd valaki felhúzta kívülről a nadrágjára a supermanes alsógatyáját, és elkezdett kapkodni, hogy mentse a helyzetet. És ez még mindig így megy – világított rá Pat Fry a sokkoló valóságra. – A teljesítmény az ésszerű tervezésből és az olyan elemek optimalizálásából fakad, amelyek… Soha senkinek nem fogom megkönnyíteni a dolgát, de muszáj a teljesítményre leginkább hatással levő elemeket utoljára hagyni, mert a szélcsatornában találjuk meg a köridőt. Egyszerűen csak okosabban kell hozzáállnunk a dolgokhoz.”
Fry is tisztában van vele, hogy a Williams folyamatai nem hatékonyak, mert mindent nagyon későre hagynak anélkül, hogy az jól indokolható legyen a teljesítménnyel. Mert például az idei autó releváns aerodinamikai elemeit már viszonylag korán leokézták, mégis az utolsó pillanatban is keresgélni kellett azokat. Ennek oka, hogy a nem hatékony folyamatok miatt feltorlódott és késlekedett a gyártás, ami így költséghatékonysági szempontból is hagyott kívánni valót maga után (Fry elmondása szerint ördögien sokba került), ami a költségplafon miatt aztán végképp extrán fontos lenne.
„Soha nem láttam még ehhez foghatót, és nem akarom újra átélni. Biztos vagyok benne, hogy James sem – mondta a technikai főigazgató, akinek szavaihoz a csapatfőnök is csatlakozott. – Sajnos [úgy ellensúlyoztuk a helyzetet], hogy emberek az abszolút határig hajszolták magukat és törtek meg. Így hoztuk be a lemaradást, és ez az, amiért soha többet nem mehetünk át ezen.”
Ugyanakkor a pályán elért eredményekben egyáltalán nem tükröződik az, hogy sokkal nehezebb előszezonja volt a csapatnak most, mint tavaly, hiszen a Williams jelenleg a 7. helyen áll a konstruktőri összetettben, azaz a legjobb pontnélküli csapat, és tavaly ilyenkor mindössze egyetlen ponttal volt többje.
Megőrült? – az F1-es csapatfőnök, aki nem bánná, ha csapata jövőre utolsó lenne
Persze a vezetők és a pilóták is többet reméltek, és szerették volna még jobban csökkenteni a különbséget az élmezőnyhöz képest, de azt látni kell, hogy a Williamsnek az évtizedek alatt egyszerűen annyi és olyan mértékű hiányossága keletkezett, hogy ezt nem lehet egyik napról, de még csak egyik szezonról a másikra sem ledolgozni. És persze a téli kapkodás bevallottan hatással volt az autó megbízhatóságára, mert nem voltak elég felkészültek, viszont a változtatások már önmagában javítottak a teljesítményen, és még bőven fognak is.
„Lehetne jobb a teljesítményünk, ha még strukturáltabbak, szervezettebbek lennénk és mindennel korábban elkészültünk volna? Abszolút. Rengeteg van még benne, és nem vagyunk híján ötleteknek azt illetően, hogy miként tegyük gyorsabbá az autót. Jelenleg a költségplafon alatt felhasználható összeg és az idő, ami hiányzik” – mondta Vowles.
Amennyiben pedig ezeket a szükséges és fájdalmas változtatásokat nem hajtották volna végre a legutóbbi holtszezonban, a következőben kellett volna, így viszont 2025-öt már sokkal jobb felkészülés előzheti meg. Az pedig látszik, hogy Vowles kinevezése óta a Williams fejlődik, jó irányba megy és teljes kultúraváltás ment végbe a csapatban, ami lehetővé teszi, hogy a vezetők végre is hajtsák a terveiket.
Ám amíg a múltban felhalmozott hiányosságokat nem szüntetik meg végleg, addig nem fognak tudni egyről a kettőre lépni, ennek a folyamatnak pedig olykor része az, hogy le kell nyelni a keserű pirulát, és be kell vállalni, hogy tartalékváz nélkül – mert hiszen azért küzdöttek, hogy egyáltalán a két autó elkészüljön az első versenyre – vágnak neki az idénynek.
Schumachertől és Hamiltontól is tanult valamit – exkluzív interjú a Williams csapatfőnökével