Bár a pole pozíciót és a győzelmet így is megszerezhetik, nagyon úgy tűnik, hogy a Red Bull gondjai Montmelóban sem múltak el, és ismét többcsapatos harcnak nézünk elébe. A körülmények ugyan várhatóan némileg megváltoznak a hétvége további részére, de a pénteki nap így is fontos tanulsággal szolgált.
Sokan az idei szezon legfontosabb hétvégéjének harangozták be a Spanyol Nagydíj fordulóját. Ennek oka, hogy a montmelói pálya egyfajta lakmuszpapírnak számít, hiszen általában nagyon jól megmutatkoznak rajta az autók erősségei és a gyengeségei. Éppen ezért mindenki kíváncsian figyelte a Red Bullt a pénteki szabadedzéseken, hogy az előző helyszínekhez hasonlóan küszködnek-e. A rövid válasz az, hogy igen, az egyensúlyi nehézségek továbbra is fennállnak, de ezzel együtt sem kizárt, hogy Max Verstappen mindent visz.
Az elsőnél jóval mérvadóbb második szabadedzésen Lewis Hamilton végzett az élen, ugyanakkor Mark Hughes, a The-Race.com szakírója szokásos pénteki cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a hétszeres világbajnok a legjobb körülmények között, a korábbinál alacsonyabb pályahőmérsékletnél autózta meg leggyorsabb körét. Ugyanez vonatkozik a meglepetésre negyedikként záró Pierre Gaslyra is.
Hamilton a leggyorsabb pénteken – a Mercedes Barcelonában is bejelentkezett egy erős eredményre?
Összességében kijelenthető, hogy egyik csapat sem találta meg az ideális egyensúlyt, de a Mercedes a jobbak közé tartozott ebben a tekintetben. Persze nem is volt könnyű dolguk, hiszen a pálya hőmérséklete nagyrészt 46-47 fokos volt, ami jelentősen megterhelte az abroncsokat, főleg a bal elsőt. A mérnökök helyzetét a Pirelli is megnehezítette, hiszen a gumiszállító kifejezetten magas, 25 psi minimális nyomást írt elő a kérdéses abroncsra. Ennek tetejében pedig kisebb-nagyobb mértékben mindenki alulkormányzottsággal küszködött.
A szezon korábbi szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy ahogyan a csapatok egyre alacsonyabb hasmagassággal tudják működtetni a kocsijaikat, úgy egyre nagyobb kompromisszumot kell kötni a kis és a nagy sebességű kanyarok között. Ha egy lassú kanyarban az autó jól működik, akkor a gyors kanyarban általában rossz az egyensúly, ha pedig a szárnyak elég hatékonyak a tempós kanyarokban, akkor kis sebesség esetén ez már nem mondható el.
Különösen nagy gondot okozott ez a Mercedesnek, ahol korábban mindkét típusú kanyarra be tudták állítani az autót, de csak úgy, hogy vagy az egyikben, vagy a másikban működjön. Kanadában viszont nagyot léptek előre, elsősorban az új első szárnynak köszönhetően. Nem véletlen, hogy az elem a Red Bull figyelmét is felkeltette, akik arra gyanakodnak, hogy az alkatrész menet közben túlságosan elhajlik.
A Red Bull a Mercedes szárnya körül szaglászik – lehet, hogy szabálytalanságot gyanítanak?
Ami a bikásokat illeti, a csapat továbbra is az aerodinamikai egyensúly hiányával küszködik, ráadásul a jelek szerint a felfüggesztés még mindig nem elég hatékony a kerékvetőknél. Az energiaitalosok előnye korábban abból származott, hogy alacsonyabb hasmagassággal tudták működtetni a versenygépet, mint a többiek, de ez már nincs így. Ennélfogva nem tudnak akkora leszorítóerő-többletet termelni, ellenben az egyensúlyproblémák a jelek szerint jobban sújtják őket, mint a Ferrarit vagy a McLarent.
A legjobb szektoridők alapján viszont még így is Verstappen bizonyult a leggyorsabbnak, kicsivel megelőzve Lando Norrist. Ugyanakkor ez Montmelóban nem annyira mérvadó, mint máshol, hiszen minél jobban nyomja valaki a kör elején, annál inkább elfogynak a gumijai a kör végére. Ennélfogva nem valószínű, hogy a három leggyorsabb szektort egyszerre is össze tudta volna rakni.
A címvédő egyébként végig alulkormányzottságra panaszkodott, elsősorban a 3-as és a 4-es kanyarokban. Persze ezzel együtt is megvolt a tempója, így a problémák ellenére is megszerezheti a pole pozíciót, de ehhez az ő extra teljesítményére is szükség lesz. A Red Bull gondjait egyébként jól megmutatja Sergio Pérez szereplése, illetve nyilatkozata. „Rengeteg változtatást hajtottunk végre, és elvesztettük a fonalat – fogalmazott. – Este minden apró részletet ki kell szednünk belőle.”
A Ferrari és a McLaren egyaránt könnyebben vezethetőnek és kiegyensúlyozottabbnak tűnt a Red Bullnál. Carlos Sainz és Norris nagyjából egy időben teljesítették a lágy gumis hosszú etapjukat, melynek során az elején a spanyol versenyző volt a gyorsabb, de a 7. kör után fordult a kocka, és egykori csapattársa ledolgozta az addig összeszedett hátrányát. Ami a Mercedest illeti, George Russell fékproblémákkal küszködött, míg Hamilton kicsit később teljesítette a versenyszimulációját, mint a másik három istálló tagjai, és bár elmaradt tőlük, de csak kicsivel.
„Hogy lehettünk ilyen hülyék?” – így gyulladt fel a villanyégő a fejek felett a Mercedesnél
Hozzá kell tenni, hogy a körülmények várhatóan megváltoznak a hétvége további részére, és a levegő, illetve az aszfalt hőmérséklete nem lesz ennyire extrémen magas, ennélfogva a gumikopás mértéke vélhetően alacsonyabb lesz. Ezzel együtt a pénteki nap fontos tanulsággal szolgált: immáron nagyon nehéz elérni, hogy az autó egyszerre rendelkezzen magas leszorítóerővel és jó aerodinamikai egyensúllyal, ami a szezon későbbi részében is fontos tényező lehet.
Az Alpine vélhetően utóbbira törekedett Gaslyval, de persze a francia pilóta pozíciója nem reális. Az RB fejlesztései viszont egyelőre nem működnek, ahogyan az Aston Martin szenvedése is tovább folytatódott. „Messze vagyunk az egyensúlyi tartományunktól – jelentette ki Fernando Alonso. – Sok mindent kell még megoldanunk.”