69 éve ezen a napon aratta pályafutása első futamgyőzelmét Stirling Moss az 1955-ös Brit Nagydíjon, és egyben ő lett az első brit pilóta, aki hazai versenyén nyerni tudott. Ugyanakkor ő és sokan mások is meggyőződéssel állították, hogy Juan Manuel Fangio szándékosan maradt mögötte, ám utóbbi ezt mindig is tagadta.
Lewis Hamilton silverstone-i sikerével immáron harmincadik alkalommal ünnepelhettek hazai győzelmet a Brit Nagydíjra kilátogató szurkolók. Ez messze több bármelyik másik nemzetnél. Az első ilyen esetnek pedig éppen most van az évfordulója, hiszen 69 évvel ezelőtt, 1955. július 16-án tartották az az évi Brit Nagydíjat.
Hamilton az „új Räikkönen”, de egyvalamiben biztosan nem rá akar hasonlítani
Ez már a tizedik futam volt ezen a néven, hiszen a 20-as és a 40-es években is két-két Brit Nagydíjat rendeztek, a Forma–1- 1950 óta íródó történetében pedig minden évben volt ilyen verseny. Azonban a briteknek addig nem sok sikerélményük volt: a világbajnoki korszakban még az is csak kétszer fordult elő, hogy egy honfitársuk körön belül végezzen a győzteshez képest: 1950-ben, a sorozat történetének első viadalán Reg Parnell harmadik, míg négy évvel később Mike Hawthorn második lett, de mindketten jócskán elmaradtak az első helyezettől.
A biztos halál várt rá, de saját felelőtlensége előbb megölte az első brit F1-es világbajnokot
Az 1955-ös futamot 1948 óta először nem Silverstone-ban, hanem a Liverpool mellett található Aintree-ben tartották. Ez volt az első verseny a bő egy hónappal korábban történt Le Mans-i katasztrófa óta, amelyben Pierre Levegh mellett több mint 80 néző életét vesztette. Az eset főszereplői közül Hawthorn, Lance Macklin és a címvédő Juan Manuel Fangio is ott volt a rajtrácson.
A brit lapok azonban akkoriban nem ezzel foglalkoztak, hanem Stirling Moss-szal, akiben a leginkább reménykedhettek, hogy megtöri az átkot. Ő ült ugyanis a mezőny egyértelműen legjobb autójában, a Mercedesben. Az akkor 25 éves pilóta jó formában volt, hiszen az előző két fordulóban egyaránt másodikként ért célba Fangio mögött. Utóbbi egyértelműen az első számú pilóta szerepét töltötte be, de a Timesban már a verseny előtt pedzegették, hogy csapattársa esetleg lehetőséget kaphat hazai pályán.
„Sok spekuláció kering a Mercedes csapatának taktikájáról, és arról, hogy ezúttal változtatnak-e rajta – írták a felvezető cikkben. – Egy brit pilóta nagy-britanniai győzelmének hírértékét nem lehet egykönnyen figyelmen kívül hagyni, és nem veszélyeztetné Fangio vezető pozícióját a világbajnoki pontversenyben, ha ma be kellene érnie a második hellyel.”
Az elméletet tovább erősítette, hogy az időmérőn Moss 2 tizeddel legyőzte Fangiót, megszerezve ezzel pályafutása első pole pozícióját. Mögöttük nagy volt a szakadék, hiszen a Maseratival induló Jean Behra hátránya már 1 másodperc volt, míg a szintén Mercedest vezető Karl Kling további 6 tizeddel maradt el. A stuttgartiakkal az első hétvégéjét teljesítő Piero Taruffi ötödik lett, 2,6 másodpercet kapva a brit versenyzőtől.
Leszakadt a füle, óriási baleseteket élt túl, de túl sokáig kísértette a sorsot az F1 gladiátora
Másnap verőfényes napsütés és az ezzel járó hőség fogadta a kilátogatókat, akik a beszámolók szerint körülbelül 150 ezren lehettek. A hangosbemondó négy különböző nyelven köszöntötte a nézőket, megtisztelve ezzel a külföldieket, de a legtöbben nyilvánvalóan azt akarták látni, hogy megszülessen az első hazai győzelem a Brit Nagydíjak történetében.
Ebből a szempontból a rajt nem alakult jól, ugyanis Fangio rögtön átvette a vezetést. A másik két Mercedes Behrát utasította maga mögé, ám a francia pilóta nem adta fel, és az 1. kör végére visszatért a harmadik helyre. Hátránya már ekkor jelentős volt az élen lévő duóhoz képest, de ő volt az egyetlen, aki úgy-ahogy tartani tudta a tempójukat. Igaz, ez nem tartott sokáig, mivel a 10. körben olajcsőtörés miatt feladta a versenyt.
Ekkor már Moss vezetett, ugyanis a 3. körben Fangio elengedte őt. A 17. körben azonban a Maestro visszaállt az élre, és nem sokkal később nem hagyta, hogy csapattársa ismét elmenjen mellette. A 26. körben azonban újra helyet cseréltek: a Motor Sport Magazine beszámolójában ekkor jegyezte meg, hogy az ifjú kihívónak biztosan nem lesz könnyű dolga, ha aznap meg akarja szerezni első F1-es diadalát. Mások pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy amíg Moss elkerülte az olajfoltokat, addig Fangio minden gond nélkül keresztülhajtott rajtuk.
Kétszer is csodát tettek a németek a magyar futball fekete napján, mégis lehetett hiányérzetük
Ekkorra már tényleg csak egymással kellett foglalkozniuk, hiszen több mint 40 másodperc volt az előnyük Klinggel szemben, akit ekkor Roberto Mieres üldözött. Az argentin pilóta viszont a 48. körben motorhiba miatt kiesett, így felcsillant a remény, hogy a Mercedes nemhogy a dobogót, de az első négy helyet is kisajátítja.
Ehhez azonban az is kellett, hogy Taruffi megelőzze az előtte lévő Luigi Mussót. Nem véletlen, hogy Alfred Neubauer, a stuttgarti márka legendás csapatmenedzsere jelezte neki, hogy kapcsoljon nagyobb sebességre, amikor elhaladt előtte a célegyenesben. Ezt meg is tette, majd addig hajszolta a Maseratit, amíg annak meghibásodott a kipufogója, és visszaesett a tempója.
Mögöttük pedig olyannyira nem tudták tartani a tempót, hogy sokan nemcsak lassabbak voltak, hanem az autók sorra felmondták a szolgálatot. Sőt, Hawthorn esetében ez a versenyzőre volt igaz, hiszen a későbbi világbajnok hőguta miatt átadta a volánt a saját kocsijával korábban kieső Eugenio Castellottinak. Összesen kilencen értek célba: a harmadik Klingnek 1 perc feletti, a negyedik Taruffinak már egy kör volt a hátránya, míg a hetedik pozíciótól lefelé ez már legalább kilenc kör volt.
A Ferrari-alapító egója hajszolta a halálba kora Hamiltonját
Na de ki lett a győztes? Nos, Moss már 9 másodperccel is vezetett Fangio előtt, aki azonban a hajrára visszazárkózott rá. Az utolsó kanyarban a brit versenyző belülre ment, és a The Guardian szerint még intett is csapattársának, hogy előzze meg. Erre viszont nem került sor, így Moss első pole-ja után első győzelmét is megszerezte az F1-ben, és ő lett az első brit, aki hazai nagydíján nyerni tudott.
Sokak szerint Fangio szándékosan hagyta nyerni csapattársát, sőt, erről maga a későbbi 16-szoros futamgyőztes is meg volt győződve. Ahogyan a Times újságírója is. „Fangio, a világ legjobb versenyzője könnyedén előremehetett volna, és másként alakíthatta volna a futamot, de mivel Fangio akkora sportember, megadta [Mossnak] a lehetőséget, hogy megvalósítsa a célját, és megnyerje a viadalt.”
Fangio azonban mindig is tagadta ezt a „vádat”, és kijelentette, Moss „egyszerűen gyorsabb volt aznap”. Mi biztos, hogy a világbajnokság végeredményét mindez nem befolyásolta: bár a futam után 11 pontra csökkent a különbség kettőjük között, és az eredeti tervek szerint jó fordulót rendeztek volna még, a Le Mans-i tragédia miatt Monzát leszámítva minden helyszín lemondta a rendezést. A szeptemberi Olasz Nagydíjra tehát a címvédő immáron háromszoros világbajnokként érkezett meg.