Lewis Hamilton elárulta, az ő ötlete volt, hogy az F1-film az eredeti, valószínűleg megmosolyogtató forgatókönyv helyett Martin Donnelly 1990-es horrorbalesetét idézze fel. Az alkotásban producerként szerepet vállaló versenyző felidézte, rengeteget segített a forgatókönyvírónak, és abban is oroszlánrésze volt, hogy az autós jelenetekbe a megfelelő hangeffektek kerüljenek be.
Nyáron jelent meg a mozikban az F1-film, amely nagy sikert aratott a széles közönség körében, és már az is felmerült, hogy lesz folytatása. A forgatás során a valódi versenyzők is közreműködtek, hiszen jó néhány pilóta megjelenik a képernyőn, de egyvalaki ennél sokkal nagyobb szerepet is vállalt. Lewis Hamiltonról van szó, aki a film producere volt, és tanácsaival segített a stábnak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a Brad Pitt által eljátszott Sonny Hayes pályafutását derékba törő balesetet egy valós bukás ihletett. Martin Donnellynek az 1990-es Spanyol Nagydíj időmérőjén elszenvedett ütközéséről van szó: a brit pilóta felfüggesztéshiba miatt nagy sebességgel csapódott a jerezi pálya falának, majd az ülésével együtt kirepült az autóból. Ennek következtében életveszélyes belső sérüléseket szenvedett, lábai több helyen is eltörtek, és az egyiknél még az amputáció is komolyan felmerült. Hamilton elárulta, az ő ötlete volt, hogy a film megidézze ezt az eseményt.
„Az eredeti forgatókönyv szerint Brad balesete Monacóban, az utolsó kanyarban történt volna, és az autó kigyulladt volna – nyilatkozta a Vanity Fairnek adott interjújában. – Azonban ez a pályának egy nagyon lassú szakasza, és nem olyan hely, ahol előfordulhatna ilyen bukás. Azt mondtam, hogy »sok évvel ezelőtt volt egy elképesztő balesete Martin Donnellynek, aki a pályán feküdt. Ezt a képet kellene felhasználnunk.« Felvettem a kapcsolatot Martinnal, és megkérdeztem, hogy használhatjuk-e az ütközésről készült felvételt. Azt válaszolta, hogy »természetesen, megtiszteltetés lenne számomra«.”
A hétszeres világbajnok elmondása alapján a forgatókönyvből kivett jelenet igencsak megmosolyogtató lett volna a Forma–1-et jól ismerő nézőréteg számára. Bár a filmben maradtak olyan részek, amelyek már-már bosszantóan távol állnak a valóságtól, de Hamilton közreműködésével azért jó néhány ilyen kikerült belőle. Abban például kulcsfontosságú szerepe volt, hogy a szóhasználat ne legyen idegen a sportágtól.
„A forgatókönyvírónak [Ehren Kruger – a szerk.], amerikai lévén, ez teljesen új volt – fogalmazott. – Útközben kellett tanulnia, nekem pedig az volt a célom, hogy segítsek neki ebben a folyamatban. Azt a terminológiát használta, amelyet ő gondolt a versenyzésről, de ez természetesen távol állt a valóságtól. Segítettem neki megváltoztatni a szavakat, hogy azok versenyzői szakzsargonnak hangozzanak, és jobban megfeleljenek annak, amit mi tapasztalunk abban a világban.”
Hamilton aztán egy másik érdekes részletre is kitért a forgatás kapcsán. A stábnak valamilyen szinten meg volt kötve a keze, hiszen nem használhattak valódi F1-es kocsikat, ám a cél nyilvánvalóan az volt, hogy ebből a néző semmit ne érzékeljen. Azonban a hangeffektek kiválasztásánál nemcsak az volt a fontos, hogy az megfeleljen egy Forma–1-es gépnek, hanem az is, hogy az adott pályarészen reálisnak tűnjön.
„Nem tudtunk Forma–1-es autókkal forgatni, mert az túl drága, Forma–2-es kocsit kellett használnunk, amelyet minden extrával felszereltünk, hogy Forma–1-es autónak tűnjön, de nem annyira gyors, mint egy Forma–1-es gép – magyarázta. – A sebességváltás és a Forma–1-es autó zaját illetően a kanyarokban nem passzoltak azok a hangok, amelyeket rá akartak tenni. Számomra ez volt a leghosszabb és legbonyolultabb rész, amikor ott ültem, és mondtam, hogy »ez a tizenötös kanyar az egyenes végén. Ezt a sebességváltási hangot kell használnunk, ez pedig a kettes fokozatú kanyar, szóval a motort le kell vinni a második fokozatba.« Meg kellett találnunk ezeket a kis részleteket a különböző futamokról és hangfelvételekről, amelyek rendelkezésünkre álltak.”