1993-ban ezen a napon a címvédő Williams csapatát kihagyták a szezonnyitó Dél-afrikai Nagydíj nevezési listájáról. Frank Williams csapatfőnök igencsak felháborodott ezen, és bár végül részt vehettek a futamon, az FIA akkori elnöke később ütőkártyaként használta fel ezt az ügyet.
Bár a nagyközönség évről évre alapvetésnek veszi, hogy az adott szezonban elinduló istállók a következő idényben is ott lesznek a rajtrácson (hacsak nem jelentik be a kiszállásukat), természetesen ennek is megvan az adminisztrációs folyamata. A csapatoknak hivatalos módon nevezni kell a bajnokságra, hogy továbbra is részt vehessenek a Forma–1 küzdelmeiben.
Ezzel az elmúlt években nem is volt probléma, ellentétben az 1993-as szezonnal. Az azt megelőző idényben az egyéni és a konstruktőri világbajnoki címet is elhódító Williams ugyanis a határidőnél egy nappal később adta le a nevezést. A grove-i istállónál azt gondolták, hogy egy figyelmeztetéssel megússzák az adminisztrációs hibát, ám végül ennél sokkal nagyobb botrány lett belőle, és hosszabb távon megszenvedték a következményeket.
Akkoriban ugyanis nem a legbékésebbnek volt mondható az F1-en belüli politikai helyzet, az ellenfelek pedig nyilvánvalóan nem nézték jó szemmel, hogy a Williams az előző évben Nigel Mansell révén letarolta a mezőnyt, de még Riccardo Patrese is odaért az összetettbeli második helyre. Az istálló pedig nem volt tisztában a sportszabályzatnak azzal a függelékével, miszerint a határidő után érkezett nevezéseket csak a többi istálló egyhangú beleegyezésével lehet elfogadni.
Ezt pedig többen is ki akarták használni. Elsősorban Flavio Briatore, a Benetton csapatfőnöke kötötte az ebet a karóhoz, és makacsul ragaszkodott az álláspontjához. Aztán eljött a pillanat, amikor az FIA kiadta a szezonnyitó Dél-afrikai Nagydíj nevezési listáját, amelyen a Williams neve nem szerepelt. A társalapító és csapatfőnök Frank Williams igencsak felháborodott az eseten.
Hogy pontosan kik voltak azok, akik nem egyeztek bele az indulásukba, azt nem tudni, de a brit üzletember szerint két istálló csak akkor lett volna hajlandó ezt megtenni, ha „engedményeket” kapnak. „Frank úgy érzi, hogy nyilvánosan megalázták, és a szponzorai is felháborodtak – nyilatkozta egy bennfentes. – Neki viszont nem kell mást tennie, mint kivárni a dolgot. Mindenki tudja, hogy az autók ott lesznek a rajtrácson Dél-Afrikában.”
Így is lett, és a csapatnál akkor debütáló Alain Prost annak rendje és módja szerint megszerezte a pole pozíciót, majd a győzelmet, később pedig pályafutása negyedik világbajnoki címét. A folyamat azonban nem volt sima, ugyanis a felek között nagyon elmérgesedett a viszony, és csak három héttel a verseny előtt, egy hosszú ideig tartó találkozón egyeztek meg.
Rövid távú következménye tehát nem lett a Williams által elkövetett hibának, hosszú távú viszont annál inkább. Max Mosley, az FIA akkori elnöke ugyanis ütőkártyaként használta fel a történteket annak érdekében, hogy az 1994-es idényre technikai és sportszakmai változtatásokat hajtsanak végre. Többek között betiltották az aktív felfüggesztést és az elektronikai segédeszközöket, aminek következtében a Benetton előbb Michael Schumacher révén csak az egyéni, majd mindkét bajnokságban legyőzte őket. Sokak szerint persze a Benetton 1994-es autója nem egészen volt szabályos, amiről alábbi cikkünkben olvashat.
Ez a cikk először 2023. január 21-én jelent meg a Rallycafe.hu-n.