Fernando Alonso alighanem maradt volna az Alpine versenyzője, ha jelenlegi csapata másképp állt volna a szerződésének meghosszabbításához. De mivel nem így tett, az Aston Martin gyorsan lépett, és lecsapott a kétszeres világbajnokra.
Noha az egész világot talán nem is, de az F1-es paddockot és a sportág rajongóit mindenképpen sokkolta Fernando Alonso és az Aston Martin hétfői bejelentése arról, hogy a kétszeres világbajnok 2023-tól csatlakozik a silverstone-i gárdához. Noha a 41. születésnapját a Magyar Nagydíj szombatján ünneplő spanyol a Hungaroringen elmondta, minden csapatra lehetséges opcióként tekint addig, amíg nincs két szerződtetett versenyzője, valójában senki sem tartotta valószínűnek, hogy ne az Alpine-nál folytassa. A jelek szerint a francia istálló vezetése sem.
Alonso huszárvágással végrehajtott leigazolása persze nem jöhetett volna létre, ha Sebastian Vettel nem jelenti be visszavonulását a Magyar Nagydíj előtti csütörtökön. A négyszeres világbajnok már szerdán közölte döntését az Aston Martin vezetőségével, majd egy nappal később a csapatnak is elmondta, hogy az év végén befejezi.
Mike Krack, az Aston Martin csapatfőnöke korábban elárulta, Vettellel nagyon nyíltan beszéltek a lehetséges utódlásáról, és elmondták neki, bárhogy is dönt, amíg bizonytalan a közös folytatás, a csapat mindenképpen mérlegelni fogja a jövőbeni opcióit, hogy ne maradjon hoppon, ha a német – mint ahogy az meg is történt – 2022 végén szögre akasztja a sisakját.
Vettel visszavonulásának bejelentése pedig vélhetően azért történt meg ilyen gyorsan az után, hogy a négyszeres világbajnok közölte azt a csapattal, hogy az Aston Martin bedobja a csalit, és megnézze, kiket érdekel igazán a német pilóta megüresedett ülése.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint ugyanis a megállapodást Alonsóval a Magyar Nagydíj néhány napja alatt ütötték nyélbe, miután Vettel visszavonulásának hallatán a kétszeres világbajnok jelentkezett.
Az Alpine biztos volt benne, hogy Alonso marad
Mi sem mutatja jobban, hogy jelenlegi csapatát is mennyire váratlanul érte Alonso húzása, minthogy az Alpine-nak másfél órába telt reagálni a hétfői bejelentésre, és kitenni két posztot a Twitterre.
Otmar Szafnauer, az istálló csapatfőnöke a Hungaroringen még „nagyon egyértelműnek” látta a leendő, végül el sem kezdődő tárgyalásokat Alonsóval, a Racefans azon kérdésére pedig, hogy magabiztos-e a kétszeres világbajnok maradását illetően, úgy felelt, hogy „természetesen.”
A román származású amerikai üzletember még azt is elárulta, hogy már minden lényeges kérdésben megállapodtak a spanyollal, és „csupán apróságok” vannak hátra, ezért „csak idő kérdése” a szerződéshosszabbítás aláírása. Kevesebb mint egy nappal később az Aston Martin bejelentette Alonso leigazolását…
Mindez pedig kissé más megvilágításba helyezi Alonso hétvégi nyilatkozatait is. „Én és a főnökök is szabadságon lesznek, úgyhogy majd videohívást kell csinálnunk, vagy ilyesmi. De amikor két fél meg akar egyezni valamiben, az 10 percbe telik, amikor pedig nem, vagy küzdenek azért, hogy megegyezzenek valamiben, akkor talán az egyik fél nem boldog. De az, amit mondani tudok, nem fog 10 percnél tovább tartani” – nyilatkozta a végül soha el nem kezdődő tárgyalásokról.
„Szeretnék itt maradni, de ehhez két fél kell, és senkinek a fejéhez sem fogok pisztolyt szegezni – folytatta a spanyol. – Rendben, el fogjuk kezdeni a tárgyalásokat, és mint mondtam, ha egyetértünk valamiben, tíz perces beszélgetés lesz. Ha túl sokat kell küzdenünk egymással, akkor hosszabb.”
„Az én prioritásom, hogy az Alpine-nál maradjak, mert már két éve dolgozunk rajta és fejlesztjük ezt a projektet, és egyre versenyképesebbek vagyunk. Valószínűleg az a vágyam, hogy maradjak, de még nem ültünk le rendesen és mozdítottuk előre a dolgokat, úgyhogy még minden folyamatban van.”
Az Aston gyorsan meggyőzte Alonsót
A “valószínűleg” szó utólag nézve már igen sokatmondó Alonso néhány nappal ezelőtti nyilatkozatában, és aligha volt véletlen. A The-Race.com ugyanis úgy értesült, hogy volt némi egyet nem értés volt spanyol pilóta és Laurent Rossi, az Alpine vezérigazgatója között, utóbbi ugyanis csak egy évvel akarta meghosszabbítani veterán versenyzője szerződését – és 2024-től az Alpine Le Mans-i programjában számított volna a kétszeres világbajnokra –, miközben Alonso két éves hosszabbítást akart. És még ha Rossi végül bele is ment volna a két éves hosszabbításba – ami egyben azt is jelentette volna, hogy 2025 előtt nem tud ülést adni Oscar Piastrinak, az Alpine nagyra tartott juniorjának –, Alonso egójának minden bizonnyal nem tett jót, hogy kiemelkedőnek jó teljesítménye ellenére nem magától értetődő, hogy még legalább két évet maradhat.
Rossi feltételezett makacssága – vélhetően úgy volt vele, hogy Alonso opciók híján előbb-utóbb kénytelen lesz elfogadni az ő feltételeit, vagy, ha nem, akkor legalább megnyílik az út Piastri előtt – nélkül Alonso minden bizonnyal gondolkodás nélkül hosszabbított volna az Alpine-nal, amely jelenleg egyértelműen az Aston Martin előtt áll az erősorrendben.
Az Alpine hezitálásával ugyanakkor hatalmas kontrasztban állt az Aston Martin viszonyulása Alonsóhoz, akit – miután Vettel bejelentését követően jelezte érdeklődését – Lawrence Stroll biztosított arról, hogy ő az első számú választásuk a német pilóta helyére, és készek hosszú távon elkötelezni magukat vele.
Miként a kanadai milliárdos a csapat közleményében is mondta, nagyon gyorsan közös nevezőre jutottak a spanyollal, akinek persze nem kellett a nulláról bemutatni azt a fokú elköteleződést és ráfordítást, amivel az Aston Martin az F1-es projektjét kezeli (új gyár, új szélcsatorna, neves szakemberek elcsábítása), miközben az is valószínűsíthető, hogy tapogatózó beszélgetések már korábban is zajlottak a felek között.
Hogy jó döntés volt-e az Aston Martin részéről Alonso szerződtetése, az a veterán pilóta teljesítményét elnézve (miközben előbb-utóbb őt is elkerülhetetlenül utoléri majd a korral járó visszaesés) nem kérdés. Hogy Alonso jól döntött-e, az ugyanakkor csak ezután fog kiderülni, hiszen számtalanszor láthattunk már példát arra az F1-ben és egyéb sportágakban is, hogy bár alapvető fontosságú, de nem minden az anyagi ráfordítás, és egy projekt sikere nincs eleve elrendelve attól, hogy vödörrel öntik bele a pénzt.
Ami pedig az Alpine-t illeti, a csapatnál sokan most biztosan a fejüket verik a falba, hogy elveszítették a jelenlegi mezőny egyik legjobbját, Oscar Piastri érkezése és kétségtelenül óriási tehetsége azonban hamar gyógyír lehet a sebeikre.