2023. január 31. 14:03
KezdőlapF1Ez áll a legújabb F1-es botrány hátterében

Ez áll a legújabb F1-es botrány hátterében

-

Továbbra sem tűnik elég jónak az Egyesült Államok legnagyobb autógyárával összeálló Andretti projektje ahhoz, hogy a Forma-1 áldását adja a beszállására, de vajon mi a gond? Elsősorban a pénz, de nem csak az.

A Forma-1-be a Cadillac-el karöltve beszállni szándékozó Andretti látszólag megugrotta azt a feladatot, ami ahhoz kellett, hogy az F1 hajlandó legyen áldását adni a sportághoz való csatlakozására, azaz maga mellé állított egy nagy autógyárat. Ám mint az a közös projekt bejelentése után kiderült, jelenleg csak az FIA támogatja őket (Michael Andretti nem is mondott köszönetet, de még csak meg sem említette az F1 elnök-vezérigazgatóját, Stefano Domenicalit, ellenben Mohammed bin Szulajm FIA-elnököt igen), az F1 és a csapatok pedig nem. Noha utóbbiak beleegyezésére papíron nincs szükség ahhoz, hogy új istálló érkezzen, világos, hogy Domenicali a jelenlegi résztvevő érdekeit tartja szem előtt, és aszerint cselekszik.

Na de miért nem akarja a tíz jelenlegi istállóból a The-Race.com információi szerint kilenc (az egyedüli kivétel az Alpine, ami nem mellesleg arra utal, hogy az Andretti valóban a franciáktól vásárolná az erőforrást, hogy aztán átcímkézze Cadillac-re), hogy az amerikaiak ne csatlakozhassanak a mezőnyhöz?

Mint mindig, a legfontosabb természetesen most is a pénz, de korántsem ez az egyedüli akadály. Érthető módon a jelenlegi tíz csapat azt szeretné, ha bármilyen új beszálló többet hoz nekik a konyhára, mint amennyit elvesz azzal, hogy az F1 többfelé kell ossza a kereskedelmi bevételeket. Ha 11 csapatosra bővülne a mezőny, a mostani istállók mindegyike elesne az F1-től származó bevételének egy tizedétől.

A felszín alatt máris kirobbant a Forma-1 első 2023-as botránya

A 2021-ben aláírt Concorde-egyezmény azonban erre is kínál megoldást, hiszen abban szerepel egy 200 millió dolláros összeg, amelyet minden újonnan érkező csapatnak kötelezően ki kell fizetnie, hogy ezzel kompenzálja a többieket. A 200 millió, azaz fejenként 20 millió megfelelő összegnek tűnt, hogy éveken át kompenzációt jelentsen a helyezéstől függően 5-10 millió dollár közötti bevételtől eleső istállóknak, ám azóta a kereskedelmi bevételek az F1 robbanásszerű növekedésének köszönhetően megnőttek, így egy ekkora összeg már nem kompenzálna ilyen hosszú időre.

Több csapat is az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) rendszerét hozta fel példának. Ott az új franchise-ok által fizetendő összeget „bővítési díjnak” hívják, és sokkal több, mint az F1-ben: a Las Vegas Golden Knights a 2017-es csatlakozásakor 500, a Seattle Kraken tavaly pedig 650 millió dollárt tett be a kasszába.

Az Autosport szerint, mivel az F1-es csapatok értéke az egy milliárd dollárhoz közelít, az istállók úgy vélik, hogy az újonnan érkezőknek 5-600 millió körüli összeget kellene fizetniük ahhoz, hogy megfelelően kompenzáljanak, és a hírek szerint a 2026-tól esedékes új Concorde-egyezményben már hasonló összeg lesz benne.

Olasz Nagydíj, rajt
A jelenlegi csapatok többsége úgy van vele, hogy csak akkor lát szívesen újabb riválisokat, ha az nekik is megéri Fotó: DPPI/Alfa Romeo

Andretti túl agresszív volt

A pénz azonban csak az egyik indoka annak, hogy a csapatok miért nem látják szívesen az Andrettit. Az Autosport forrásai szerint sokuknak nem tetszett, hogy a Michael Andretti nyíltan kampányolt azért, hogy támogatásra leljen, és igencsak agresszív módon politizált mind a nyilvános porondon, mind a színfalak mögött. Ez a lobbitevékenység – miközben vannak más érdeklődők is, akik egyelőre nem léptek a nyilvánosság elé – túl sok volt a csapatoknak, akik azt sem nézik jó szemmel, hogy az F1 és az FIA viszonya szempontjából viharos időszakban Andretti utóbbinak az elnökét használja fel céljai eléréséhez.

Michael Andretti tehát a jelek szerint magára haragította a jelenlegi csapatokat, ami korántsem biztató előjel. Persze, ha a mostani fejleményekkel pozitív irányba változott volna az amerikaiak által az F1-be hozott értékek megítélése, nem jelentene áthidalhatatlan problémát az agresszív lobbizás.

De nem változott pozitív irányba, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a General Motors hiába az Egyesült Államok legnagyobb autógyártója, az F1-et globális szinten messze nem tudja úgy népszerűsíteni, mint az Audi, amely nem mellesleg felvásárol egy jelenlegi istállót, azaz nem csökken a többiek bevétele, és amelynek az F1 leterítette a vörös szőnyeget.

Másrészt pedig jelentős különbség a Cadillac és az Audi között, hogy utóbbi saját erőforrást épít, azaz komoly összegeket fektet a hibrid technológiába. Amennyiben az Andretti is egy ilyen gyártót állított volna maga mellé, a jelenlegi istállók is teljesen máshogy állnának a kérdéshez, a Cadillac azonban – legalábbis kezdetben – nem építene saját motort, hanem egyszerűen átnevezné vélhetően az Alpine (vagy adott esetben a Honda, de ez nem túl valószínű) erőforrásait. Ilyen szempontból az Andretti-Cadillac semmiben nem fog különbözni a jelenlegi Alfa Romeótól, amely szintén csak marketingcélokra használja az F1-et, és nem épít saját motort.

Audi, F1
Fotó: Audi Sport

Az Autosport úgy tudja, hogy több gyártó ezért már szabályváltoztatást sürget, hogy a jövőben ne lehessen ilyen módon részt venni az F1-ben, hiszen miközben ők milliárdokat fektetnek a saját erőforrásuk kifejlesztésébe, egy másik gyártó évi 20 millió dolláros szponzori szerződéssel ugyanazt a publicitást éri el.

Mi lesz?

Noha a csapatok hivatalosan nem szólhatnak bele abba, hogy ki szállhat be a Forma-1-be és ki nem, Stefano Domenicali sajtóhírek szerint továbbra is kitart a tavaly nyáron hangoztatott álláspontja mellett.

„[A jelenlegi csapatok] befektettek belénk, és ezért gondoljuk úgy, hogy ezt a közösséget tiszteletben kell tartani. Nem az a problémánk most, hogy miért nincs több csapat, mert van egy listánk. Egyesek többet hallatják a hangjukat, mint mások, de rengeteg befektető vagy személy van, aki a Forma-1-ben akar szerepelni. De közben meg kell védenünk [a jelenlegi] csapatokat. Ez egy nagyon egészséges rendszernek a jellemzője” – mondta akkor az F1 elnök-vezérigazgatója, aki Mohammed bin Szulajm FIA-elnökkel ellentétben nem problémaként tekint arra, hogy nem akarják minél hamarabb bővíteni a mezőnyt, hanem épp ellenkezőleg, úgy véli, hogy ez a Forma-1 erejét és elkötelezettségét mutatja a jelenlegi mezőny hosszú távú jóléte mellett.

Mohammed bin Szulajm
Szulajm egyértelműen az Andretti csatlakozását szeretné Fotó: Joerg Mitter / Red Bull Content Pool

Eközben persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az FIA és az F1 között is hatalmi harc folyik, aminek bizonyára szintén lesz szerepe a döntésben. Jelen állás szerint mindenesetre továbbra sem tűnik elég jónak az Andretti projektje ahhoz, hogy bebocsátást nyerjen az F1 kapuján. Vajon a kevésbé hangos, inkább a háttérben munkálkodó egyéb jelentkezőké az lesz?

Friss