Nigel Mansell egykori F1-es autójával tettek meg egy gyorskört Spa-Francorchamps-ban. A volán mögött az a pilóta ült, aki nem olyan régen kiütötte az élen autózó Jean Alesit egy történelmi autókkal futott versenyen Monacóban.
Hogyan ment volna egy F1-es autó a 80-as évek elején Spa-Francorchamps-ban? Nos, erre a kérdésre akkoriban nem kaptuk választ, ugyanis 1975 és 1982 között Zolderben rendezték a Belga Nagydíjat. Azonban nemrég egy 1981-es autó pályára gurulhatott a legendás aszfaltcsík mai változatán, és ha már ott volt, akkor fedélzeti kamerás felvétel is készült a gyorsköréről.
Az autó egészen pontosan a Cosworth V8-as motorjával hajtott Lotus 87-es volt, amely az 1981-es idény utolsó kétharmadában kapott szerepet. Elődjének, a 81-esnek a kasztnija nem bizonyult elég merevnek, ezért a Lotus szénszálas karosszériát épített, amelyet kevlárral erősített meg. A brit alakulat volt a második istálló a McLaren után, amely szénszálas kasztnival versenyzett, ám a történethez hozzátartozik, hogy az elsők lettek volna, ha a forradalmi Lotus 88-ast nem tiltják be, amely így csak szabadedzéseken gurulhatott pályára.
Az ennél konzervatívabb 87-es nem bizonyult ütőképes autónak: legjobb eredménye egy-egy negyedik hely Elio de Angelistől és Nigel Manselltől. Tíz futamhétvégén összesen 15 pontot szereztek vele, ami egy fordulóra vetítve nem sokkal jobb átlag, mint amit a 81-essel produkáltak az első öt viadalon. Az 1982-es dél-afrikai szezonnyitón még megpróbálkoztak egy B-változattal, ám pontot nem szereztek vele. Utána jött a 91-es, amely már sokkal ütőképesebbnek bizonyult.
A köridőt hivatalosan nem mérték, de körülbelül 2:15.5 másodperc lehetett. Mindezt több okból sem lehet összehasonlítani az akkori eredményekkel: egyrészt, ahogyan említettük, akkoriban nem Spában rendezték a Belga Nagydíjat, másrészt pedig ha ott is tartották volna, abban az időszakban még más volt a vonalvezetés. Mindenesetre a köridő közel 30 százalékkal volt lassabb, mint Max Verstappen tavalyi időmérős köre, míg például Monzában (ahol szintén változott a vonalvezetés, de nem jelentős mértékben) René Arnoux 1981-es köre 16,6 százalékkal volt lassabb Charles Leclerc 2022-es pole-körénél.
A volán mögött egyébként Marco Werner ült, aki elsősorban a hosszú távú versenyzésben bizonyult sikeresnek. 2005 és 2007 között zsinórban háromszor nyerte meg a Le Mans-i 24 órás versenyt. Első győzelme után a világon nyolcadikként mondhatta el magáról, hogy teljesítette a hosszútávú versenyzés nem hivatalos Triple Crownját, hiszen korábban a Sebringi 12 óráson és a Daytonai 24 óráson is diadalmaskodott.
Werner és Alesi balesete
Legutóbb azonban egy kínos bakival került be a hírekbe. 2021-ben részt vett a Monacóban rendezett, történelmi autókkal futott versenyen, méghozzá abban a kategóriában, amelyben az 1973 és 1976 között épített Forma-1-es kocsikkal versenyeztek. A Lotus 77-es volánja mögött meg is szerezte a pole-t, de a futamon visszaesett a Ferrari 312B3-ast hajtó Jean Alesi mögé, akit aztán a célegyenesben a falnak lökött. A francia pilóta kiesett, míg Werner elsőként ért célba, de 25 másodperces büntetése miatt csak harmadikként rangsorolták.