Első ránézésre vélhetően nem sokak fantáziáját mozgatja meg az, a Bonhams aukciósház által eladásra kínált, 70 ezer és 100 ezer font közötti értékűre becsült Forma-1-es autó, amivel az eredeti Lotus-istálló végnapjaiban versenyzett a száguldó cirkuszban. Ám, ha megismerik a kocsi, pontosabban a kalapács alá kerülő, 107C-01-es kasztni történetét, talán mindjárt más lesz a helyzet.
Elöljáróban le kell szögezni, hogy a Bonhams nem egy működő Forma-1-es autót kínál, hanem egy bemutatóautónak felújított Lotust, amelyből hiányoznak a működéshez elengedhetetlen rendszerek, külsőleg viszont teljes mértékig eredeti. A 107C-01-es kasztni a 107-es modell egyik továbbfejlesztett változata. Ezt a szériát 1992-ben vetette be az 1990-ben tulajdonosváltáson átesett istálló, amelyet a Chapman-családtól Peter Collins és Peter Wright vásárolt meg.
A gyengécske 1991-es szezon után 1992-ben a 107-essel és a Ford 3,5 literes V8-asával már remek idényt teljesítettek, és az ötödik helyen zártak a Williams, McLaren, Benetton, Ferrari négyes mögött. Az autót a Leyton House-tól igazolt Chris Murphy tervezte, fő célkitűzése pedig az egyszerűség és az alacsony tömeg elérése volt. Az 1993-as szezonban debütált a továbbfejlesztett 107B, amivel a csapat szintén nem szerepelt rosszul és hatodik lett a konstruktőri értékelésben.
1994-nek pedig ennél is nagyobb reményekkel vágtak neki, hiszen a 107C-hez már érkezett a Mugen-Honda V10-es erőforrása. A szezont a Johnny Herbert-Pedro Lamy kettőssel kezdték – utóbbi az 1993-as Olasz Nagydíjon mutatkozott be az F1-ben és az istállóban, a Spában súlyos balesetet szenvedett Alessandro Zanardi helyén – de az idény nem úgy indult, ahogy tervezték, mivel nem akart összejönni a pontszerzés. A Monacói Nagydíj után pedig kis híján tragédiába torkollt a csapat esztendeje.
A Roland Ratzenberger és Ayrton Senna imolai halála miatt az FIA biztonsági változtatásokat eszközölt az autókon, Lamy pedig a módosított 107C-t tesztelve az akkoriban a mainál is gyorsabb silverstone-i pályán hatalmasat bukott, és a pálya melletti gyalogosalagútba repült. Csodával határos módon a portugál pilóta kettős térdkalács és combcsont töréssel megúszta az esetet, de abban a szezonban már nem versenyezhetett, így az addigra felépülő Zanardi ült vissza a helyére. Lamy végül az 1995-ös Magyar Nagydíjon, a Minardival tért vissza, és még másfél szezonon át volt a mezőny tagja.
Johnny Herbert döbbenetes visszaemlékezését és egyéb részleteket a balesetről alábbi cikkünkben olvashat:
Gyalogosalagútba csapódott, de túlélte az F1 egyik legfurcsább balesetét
Ami az árverésre bocsátott autót illeti, a Bonhams leírása alapján a bemutató autó alapját képező 107C-01-es sorszámú kasztni az, amellyel Lamy elszállt Silverstone-ban (és amely miatt 1994-re átépítették a legendás aszfaltcsíkot). De persze nem csak ekkor használták. Pályafutását az egykori csapat által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján az 1994-es előszezoni teszteken kezdte, majd Johnny Herbert hetedik lett vele a Brazil Nagydíjon. Itt mondjuk van egy kis ellentmondás, mert a korabeli feljegyzések szerint Herbert a 3-as kasztnit használta Interlagosban, és a 10. helyen befutó Lamy-é volt az 1-es.
Az 1-es kasztni a Csendes-óceáni Nagydíjon viszont már biztosan Lamy-t szolgálta, aki 8. lett vele. Ezután teszteken futott Imolában, Snettertonban és a franciaországi Croix-en-Ternois-ban, és többek között Zanardi is vezette. A tragikus imolai versenyen Herbert ment vele és lett tizedik, majd utolsó éles bevetésén, Monacóban Lamy jött be vele a 11. helyen.
Amit a Lotus 1995-ös csődje utáni időszakból tudni lehet az 1-es kasztniról, az az, hogy igen ramaty állapotban a gyárban porosodott, amíg jelenlegi tulajdonosa 1997-ben a hozzá tartozó kerekekkel, gumikkal, felfüggesztés elemekkel, hűtőkkel, oldalszekrényekkel és padlólemezzel, első és hátsó szárnnyal, orrkúppal és versenyen is futott motorborítással együtt meg nem vásárolta.
Lamy az 1994-es Monacói Nagydíjon
Mivel Mugen-Honda motor nem volt elérhető hozzá, egy belső alkatrészek nélküli Judd V10-es egység került bele Lotus váltóházzal. Beindítani tehát nem lehet, viszont a felsorolt alkatrészeken kívül a kormánya, műszerfala, rugói, lengéscsillapítói és egyéb részegységei is eredetiek. Először 2012-ben, Brands Hatch-ben állították ki egy Lotus-fesztiválon.
A tulajdonos átfogó dokumentációt is ad mellé, amelyből nyomon követhető, hogy pontosan hol és mennyit futott, illetve milyen beállításokkal tette ezt. Mellé eredeti, 35 mm-es filmre készült fotós dokumentáció is jár hozzá a Team Lotus eredeti, külső beszállítóktól kapott számláival.