35 évvel ezelőtt vesztette életét Kesjár Csaba, miután a nyugatnémet Forma-3-as bajnokság norisringi edzésén nagyon szerencsétlen módon csapódott a falba. A néhai magyar versenyző lehetett volna az első honfitársunk, aki F1-es szerződést kap, ami nem jött össze, de így is történelmet írt.
1988. június 24-én, azaz éppen 35 éve hunyt el Kesjár Csaba, a magyar autósport történetének egyik legnagyobb be nem váltott ígérete. Sokan úgy vélik, hogy a Forma-1-es ülésre is meglett volna az esélye, és ez nem is tűnik irreális elképzelésnek, azonban egy szörnyű baleset következtében csak 26év jutott neki, de ezalatt is jelentős sikereket ért el.
1962. február 9-én született, Kesjár János motorversenyző fiaként. Sőt, nagyapja is a motorsportban futott be karriert, ám ez eleinte nem könnyítette meg a helyzetét: épp ellenkezőleg, családja ugyanis eltiltotta őt ettől a tevékenységtől. Mindez azonban csak 13 éves koráig tartott, amikor gokartozni kezdett, és hét éven át versenyzett különböző sorozatokban. 1980-ban és 1981-ben magyar bajnok lett, majd formaautókra váltott.
1982-ben bemutatkozott az elsősorban a szocialista blokk számára létrehozott Formula Easterben, ahol 1350 köbcentiméteres Lada-motorokat használtak. Ebben a sorozatban zsinórban négy éven keresztül magyar bajnok lett, a sorozat utolsó évében pedig az összetett magyar bajnokságban is diadalmaskodott. 1986-ban hegyi bajnok lett, de ekkor már nem a hazai színtér volt számára a legfontosabb.
1986-ban ugyanis már az osztrák Forma-Fordban szerepelt, ahol szintén nem sikerült őt legyőzni. Ekkorra már kifejezetten népszerűnek számított Magyarországon, olyannyira, hogy arca ifjúsági magazinok címlapján köszönt vissza. Erre az állami cégek is felfigyeltek, így édesapja segítségével sikerült akkora támogatást összeszednie, hogy elindulhasson a nyugatnémet Forma-3-ban. Mindez a 80-as évek szocialista Magyarországán igencsak nagy szó volt.
1987-ben az abban a szériában jó nevű csapatnak számító Schübel istálló színeiben mutatkozott be, ám itt nem tudta fenntartani korábbi eredményeit. A kilenc fordulóból nyolc versenyen indult el, és ebből csak háromszor sikerült pontszerző helyen célba érnie, így az összetett tizennegyedik helyén végzett. Csapattársa, a későbbi ötszörös német túraautó-bajnok Bernd Schneider ellenben nyolcból hét versenyt megnyerve letarolta a mezőnyt, ami szintén nem mutatott jól Kesjár szempontjából.
Az viszont annál inkább jól jött neki, hogy 1986-ban a Forma-1 a történelem során először Magyarországra látogatott, hiszen a mezőny akkor szerepelt először a Hungaroringen. A sportág kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone-nak nem titkolt célja volt, hogy egy kelet-európai versenyző is ülést kapjon. Ez 1987-ben még nem jött össze, azt viszont el tudta intézni, hogy Kesjár a futam leintése után három bemutatókört teljesíthessen a Zakspeed volánja mögött. Ezzel ő lett az első magyar, aki F1-es autót vezethetett, a közönség pedig természetesen tombolt.
Erich Zakowski, az NSZK-beli istálló csapatfőnöke elismerően beszélt az akkor 25 esztendős pilóta teljesítményéről, és mindez elég volt ahhoz, hogy beinduljanak a pletykák. A nyugati sajtóban elterjedt, hogy Kesjár tesztpilótai szerződést kapott a Zakspeedtől, ám ez végül nem bizonyult helytállónak. Ehelyett ismét a nyugatnémet Forma-3-ban próbálkozhatott.
Ebben az idényben már jobban teljesített, és az első hat fordulóban egy kizárás és egy kiesés mellett négyszer a pontszerzők között zárt. A Norisringen rendezett utolsó edzésen azonban a Dallara 388-asa 200 km/h-val a falnak csapódott. Ez önmagában még nem lett volna végzetes, az viszont már igen, hogy míg a korlát alul szétnyílt, addig a felső elemek kibírták az ütközést. Kesjár feje ennek következtében hatalmas ütést kapott, és azonnal meghalt. Ami a baleset okát illeti, a hivatalos indoklás szerint technikai hiba történt, és minden bizonnyal a fékmunkahenger ment tönkre, ugyanakkor szárnyra kaptak más elméletek is, amelyeknek azonban kicsi a valószínűsége.
Az örökre megválaszolatlan kérdés, hogy Kesjár bemutatkozhatott volna-e a Forma-1-ben. Tekintve, hogy 1989-es idényre rengeteg istálló nevezett, jó esély volt rá, hogy valamelyik csapat lecsap rá, ha másért nem, a benne rejlő marketingérték miatt. Ez azonban nem valósulhatott meg, és csak 14 évvel később debütálhatott az első magyar F1-es pilóta Baumgartner Zsolt személyében.