24 évvel ezelőtt rendezték az 1999-es Francia Nagydíjat, amelyet Heinz-Harald Frentzen nyert meg. A német pilóta diadalához hatalmas akaraterő, egy félig-meddig kívülről érkező segítség, valamint egy remek taktikai húzás is kellett. Mint kiderült, ez utóbbi a Ferrari döntéséről nem volt elmondható.
1999. június 27-én, azaz éppen 24 éve rendezték a Francia Nagydíjat, Akkor még úgy tűnt, hogy az előző évhez hasonlóan ez a szezon is Mika Häkkinen és Michael Schumacher küzdelméről fog szólni: a finn pilóta 8 pontos előnnyel érkezett meg az idény hetedik futamának helyszínére, Magny-Cours-ba, ahol aztán óriási káoszt hozott a futam.
Az élről Rubens Barrichello indulhatott, aki aztán meg is tartotta a vezetést. A bajnoki éllovasok közül Schumacher a hatodik, míg Häkkinen csak a tizennegyedik pozícióból indulhatott, így már akkor lehetett rá számítani, hogy ezúttal az epizodisták is főszerepet játszhatnak. A győztes személyén azonban alighanem így is sokan meglepődtek.
A futam elején nem ment jól Frentzennek a vizes pályára beállított Jordannel
Heinz-Harald Frentzen a verseny első szakaszában szenvedett, ugyanis autója esős körülményekre volt beállítva. A 21. körben aztán megérkezett a csapadék, amiről csapata, a Jordan már jóval korábban értesült. Na nem a manapság használatos ultramodern időjárás-előrejelző készülékeknek, illetve radaroknak köszönhetően, hanem olyasvalakinek a segítségével, aki nem is a versenyrészlegükön dolgozott. A vendégellátásban tevékenykedő Dave nevű alkalmazottjuk ugyanis pár kilométerrel a pálya mellett állt, és amikor a tartózkodási helyén elkezdett esni, azonnal értesítette a csapatot, így ott már tudták, hogy mi várható.
Azonban nem ez volt az egyetlen remek húzás aznap a Jordantől. Amikor a pilóták esőgumikra váltottak, Frentzen feltűnően sokáig állt a bokszban, és ő maga sem értette, hogy miért, mert előzetesen nem ezt beszélték meg. Később kiderült, hogy a csapat teletankolta az autóját, majd arra kérte versenyzőjét, hogy a biztonsági autó mögött spóroljon üzemanyagot, hogy onnantól kezdve végig tudjon menni.
Frentzen ekkor a harmadik helyen haladt Barrichello és Häkkinen mögött, utóbbi azonban egy sikertelen támadási kísérlet következtében megpördült, és visszaesett a hetedik helyre. A német versenyző viszont nem sokáig örülhetett a második helynek, mert Schumacher kisvártatva elment mellette, és későbbi csapattársát is maga mögé utasította. Nem sokkal később azonban a Ferrariban elektromos hiba lépett fel, így lelassult, majd kiállt a bokszba új kormányért, de autója utána sem lett a régi.
A Jordan több remek húzással szerezte meg a győzelmet
Häkkinen aztán visszazárkózott, és az 57. körben megelőzte Frentzent, három körrel később pedig már a vezetést is átvette Barrichellótól. A 66. körben azonban mindketten kénytelenek voltak kiállni tankolni, ellentétben Frentzennel, aki így több mint 11 másodperccel nyert a címvédő előtt, míg a dobogó harmadik fokára Barrichello állhatott fel.
„Amikor végrehajtottam a bokszkiállást, és az esőgumikra váltottam, sokáig tartott, mire rájöttem, hogy a csapat valószínűleg az egykiállásos stratégia mellett döntött – fogalmazott a leintés után. – Be kell vallanom, hogy akkor elég dühös voltam, mert amikor visszamentem [a pályára], az eső egyre rosszabb lett, és nagyon nehéz volt vezetni az autót, sokszor felúszott. Volt egy időszak, amikor vissza kellett vennem, és spórolnom kellett az üzemanyaggal, de a futam végén aztán keményen tudtam nyomni, és elhúztam Häkkinen elől az élen. Azt kell mondanom, hogy a csapat mesés munkát végzett, és nyilvánvalóan ez volt a jó döntés, még ha akkor nem is tűnt annak.”
Frentzen ezzel mind saját magának, mind a Jordannek a második győzelmét szerezte meg, és ez volt az a pont, amikor igazán elkezdte gyűjtögetni a pontokat, hogy három fordulóval a vége előtt még reális esélye legyen a bajnoki címre. Emellett fontos kiemelni, hogy az utólagos vizsgálatok során kiderült, hogy a német pilóta törött lábbal versenyzett a két héttel korábbi Kanadai Nagydíjon elszenvedett balesetének következményeként. Mindez az alvásban is gátolta, de a vezetés során csak akkor érzett fájdalmat, amikor padlógázon volt, és az esőben erre nem sokszor volt szükség. Miután az orvosok alaposan megvizsgálták, nem akartak hinni a szemüknek, annyi törést láttak.
Irvine nem előzhette meg Schumachert, ami később sokba került neki és a Ferrarinak
Szintén a verseny után, bár ennél jóval később derült ki, hogy a Ferrari végzetes hibát követett el a futamon. Schumacher végül az ötödik helyen futott be a sérült autóval, miután csapattársára, Eddie Irvine-ra – akinek korábban elrontották a kerékcseréjét – rászóltak, hogy ne támadja meg. Az akkor még csak kétszeres világbajnok azonban a következő, silverstone-i futamon súlyos lábtörést szenvedett, így a brit versenyző harcolt a vb-címért. Végül 2 ponttal kapott ki Häkkinentől, és a szezonzáró Japán Nagydíjon Schumachernek nem kellett elengednie őt a második helyért, hiszen a pontegyenlőség is a McLaren versenyzőjének kedvezett volna. Ebből a szempontból lehetett volna nagyon más a helyzet, ha Franciaországban helyet cserél a két versenyző.