Nem mindig kell eső ahhoz, hogy nullára csökkenjen a látótávolság egy versenypályán. Ilyenkor a legtöbben fékeznek, de Kimi Räikkönen.
Az utóbbi egy hónapban ismét előtérbe került a spái pálya és annak híres kanyarja, az Eau Rouge, miután a Formula Regional július 1-i versenynapján nem messze onnan életét vesztette a 18 esztendős Dilano van ’t Hoff, amikor a pályán keresztbe álló autóját a hatalmas vízfüggönyben telibe találta az egyik riválisa.
A tragédia ismét előtérbe helyezte azt a problémát, hogy a mai formaautókkal nagyon nehéz esőben versenyezni, hiszen a megnövekedett leszorítóerő miatt a vízfüggöny is nagyobb, ezért a hátul haladók szinte semmit sem látnak. Az FIA válaszul már tesztelte is a korábban megálmodott „sárvédőket”, amelyek a vízfüggöny nagyságát lesznek hivatottak csökkenteni, de egyelőre csak a kísérleti fázisban tartanak, a bevezetésükig várni kell.
Hamilton és Verstappen a 18 éves fiatal halála után sem akarja átszabni a legendás pályát
De nem mindig van szükség esőre ahhoz, hogy gyakorlatilag a nullára csökkenjen a látótávolság, elég hozzá egy látványosan elfüstölő motor. Napjaink Forma-1-ében ez persze már nagyon ritka, de 20 évvel ezelőtt még mindennaposnak számított, és előfordult, hogy balesetet eredményezett. A 2004-es Monacói Nagydíjon például Giancarlo Fisichella rohant bele David Coulthard McLarenjébe, majd parkolt rá fejjel lefelé a szalagkorlátra, amikor Szato Takuma BAR-Hondája kilehelte a lelkét az uszodai sikán előtt, a mögötte érkezők pedig kénytelenek voltak szinte állóra fékezni az autót.
De hasonló jelenetek játszódtak le az 1998-as Olasz Nagydíjon is, amikor pont Coulthard McLarenjének Mercedes-motorja adta meg magát a Curva Grandéban, a hatalmas füstfelhőbe 300-zal belerongyoló Mika Häkkinen pedig ijedtében majdnem megállt és autóját az aszfaltcsík melletti fűsávra kormányozta. Nagyot fékezett a mögötte érkező Michael Schumacher is, de nem lassított le annyira, mint a finn, akinek így ráesett a nyakára, majd a Roggia-sikán után meg is előzte.
Nem bíbelődött holmi lassítással azonban a mindössze 22 esztendős Kimi Räikkönen, amikor a 2002-es Belga Nagydíj időmérő edzésén padlógázzal száguldott át az Eau Rouge-on, majd észrevette, hogy a Kemmel-egyenest széltében hatalmas fehér füstfelhő borítja. Az első mclarenes, mindössze második F1-es szezonját taposó finn ehelyett gyorsan megkérdezte mérnökét, hogy melyik oldal a tiszta, majd gázelvétel nélkül rongyolt bele az Olivier Panis BAR-ja által eregetett füstbe:
Wait for it…..
A wild Kimi Raikkonen appears! 😂#BelgianGP #F1 pic.twitter.com/BzoC19ypip
— Formula 1 (@F1) July 27, 2023
Szerencséjére a mérnök gyorsan kapcsolt, Räikkönen pedig az ideális íven maradva elkerülte Panis jobb oldalra lehúzódó autóját, és végül 1:44.293-mal javítani tudott az idején, ami ekkor a második helyre volt elegendő, 0,299 másodperccel az élen álló Michael Schumacher mögé. A Jégember később aztán tovább javított, és végül 1:44.150-nel szerezte meg a második rajtkockát az ötszörös világbajnok mögött, korábbi mutatványa tehát feleslegesnek bizonyult, de persze ezt akkor még nem tudhatta.
Az viszont tény, hogy a finn az addigi leggyorsabb első szektorát hozta össze abban a körben, amikor beleszáguldott a füstfelhőbe, miközben lengették a sárga zászlókat. Noha ez már akkor is azt jelentette, hogy veszélyre kell számítania, és csökkenteni kell a tempót, akkoriban még sok esetben nem ért automatikus büntetést, ha valaki nem lassított, így Räikkönen is megtarthatta a második rajthelyet.
Vakmerő tettét többféleképpen is lehet értékelni, egyrészt elképesztő hidegvérről tett tanúbizonyságot azzal, hogy gyorsan kapcsolt, és megtudta, hogy melyik irányból kell kerülnie, másrészt viszont mondhatjuk, hogy nem volt túl okos ekkora kockázatot vállalnia, hiszen amennyiben ekkora tempóval, lassítás nélkül belerohan Panisba, az mindkettejükre nézve tragikus lehetett volna.