2003. augusztus 24-e több dologról is emlékezetes maradt a Forma-1, a Magyar Nagydíj és a magyar autósport történetében, hiszen ezen a napon nyert először F1-es futamot Fernando Alonso, ekkor versenyzett először a száguldó cirkusz mezőnye a jelentősen átépített Hungaroringen, és természetesen aznap állt rajthoz először magyar pilóta az autósport királykategóriájában. Cikkünkben visszatekintünk arra, hogy pontosan mi történt 20 évvel ezelőtt Mogyoródon.
Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a Forma-1 a Magyar Nagydíjjal zárja le a szezon első felét és kezdi meg a nyári szünetet – ez hosszú idő után először az idén nem így volt, és jövőre sem így lesz, hiszen most a Belga Nagydíj a szünet előtti utolsó verseny –, de 20 évvel ezelőtt a Hungaroringen rendezett futam volt a pihenő utáni első verseny.
Ez azt jelentette, hogy a pilótapiac megszokott nyári mozgásainak eredményeként több bejelentés is történt: a McLaren közölte, hogy David Coulthard 2004-re is marad az istállónál – erősen pletykálták, hogy Ron Dennis Juan Pablo Montoya megszerzésén dolgozik, és mint utólag kiderült, ezek a pletykák nem voltak alaptalanok, de a kolumbiai csak 2005-től érkezett –; a Renault megerősítette, hogy 2004-ben is a Fernando Alonso-Jarno Trulli kettőssel folytatja; Giancarlo Fisichella pedig tudatta, hogy az év végével távozik a Jordantől, és jövőre már a Sauber színeiben versenyez, mert a topcsapatok után – amelyek közül senki nem ajánlott neki ülést – a svájci istállót tartja a legjobb választásnak.
Levegőben pörgő Red Bull; feltámadó Schumacher; szenvedő Alonso és győztes Räikkönen a Hungaroringen
Ami a pontverseny állását és az aktuális formát illeti, egyértelműen Juan Pablo Montoyára és a Williamsre volt érdemes odafigyelni, hiszen a kolumbiai nyerte a szünet előtti utolsó versenyt, a Német Nagydíjat, és a legutóbbi 6 futam mindegyikén dobogóra állt. Ennek köszönhetően a Kanadai Nagydíj utáni 23 pontos hátrányát 6 pontra faragta a továbbra is vezető Michael Schumacherrel szemben, miközben hockenheimi győzelmével feljött a tabella második helyére, hátrébb taszítva a Németországban rajtbalesetbe keveredő, Schumacherről 9 pontra leszakadó Kimi Räikkönent.
A McLaren finnje, valamint Rubens Barrichello és Ralf Schumacher között történt összeakadás utózöngéi egyébként elértek a Magyar Nagydíjig, hiszen eredetileg úgy volt, hogy a Williams németjének 10 helyes rajtbüntetéssel kell nekivágnia a magyarországi versenynek. Csakhogy a grove-i istálló fellebbezett, és végül sikerült elfogadtatnia azt az érvet, hogy a hockenheimi rajt után a Ferrari és a McLaren is Ralf Schumacher holtterében volt, így egyiküket sem láthatta, emellett nem tett olyan mozdulatot, amellyel veszélyeztette a riválisait. A hátrasorolásos büntetést végül pénzbírságra változtatták.
A hockenheimi rajtbaleset:
Flashback to a dramatic 2003 German Grand Prix 🍿
Three championship contenders out at Turn 1 💥
Michael Schumacher gets a late puncture 😬@jpmontoya powers to victory 🏁#F1 #GermanGP 🇩🇪 pic.twitter.com/AohrsAuEvX
— Formula 1 (@F1) July 23, 2019
Átépített pálya és magyar debütálás
A 2003-as versenyre a Hungaroring eddigi történetének legnagyobb átépítésén esett át, legalábbis, ami a pálya nyomvonalát illeti. A célegyenest nagyjából 200 méterrel meghosszabbították, az addigi első kanyart pedig egy sokkal szűkebb forduló váltotta fel, ami után valamivel hosszabb egyenes vezetett a kettes kanyarhoz. Emellett átépítették a 12-es kanyart is, amely egy sima, derékszögű fordulóvá változott, de cserébe itt is létrejött egy előzési pont.
A mezőny tagjai azonban nem lelkesedtek túlzottan a változtatásokért, Mark Webber például csak annyit mondott, hogy a pálya „rosszabb biztosan nem lett”, Ralf Schumacher szerint viszont a korábbi nyomvonal jobb volt, mert „érdekesebb volt rajta vezetni”. De olyan is akadt, aki kiemelte, hogy a legnagyobb problémát eddig sem a vonalvezetés, hanem a rengeteg por okozta, ami miatt képtelenség lemenni az ideális ívről úgy, hogy az ember ne kezdjen el azonnal csúszkálni.
A szabadedzéseken szokás szerint jó néhány vezetői hibát és megpördülést láthattunk, de mindegyik eltörpült ahhoz képest, ami Ralph Firmannel történt szombaton délelőtt. A Jordan ír versenyzője a pálya leggyorsabb pontján, a Mansell-kanyar felé vezető egyenesben veszítette el a hátsó szárnyát, majd amikor a kanyar előtt a fékre lépett, az autójának hátulja azonnal kitört, ő pedig hatalmas erővel a gumifalba vágódott (szerencsére az amögött álló fotósoknak nem lett baja).
Nem kellett sokat várni, hogy nyilvánvalóvá váljon: Firman nem fog tudni részt venni a hétvége folytatásában (mint kiderült, eltört a sarokcsontja), így Eddie Jordannek beugróra volt szüksége. Mivel az akkor a Coloni színeiben a Forma-3000-ben (a mai F2 elődje) versenyző Baumgartner Zsolt a Német Nagydíjon és a Hungaroringen is tesztlehetőséget kapott a Jordantől és az istálló harmadik autóját vezethette a hivatalos pénteki szabadedzéseken, logikus volt, hogy ő ugorjon be, de ahhoz, hogy ez létrejöjjön, Frank Tamás és Bernie Ecclestone közbenjárása is kellett.
Baumgartner az időmérő előtt még részt vett a 2003-as szezonra vasárnapról szombatra áthelyezett, 2004-re végül törölt warm-upon, majd Nicolas Kiesát megelőzve a 19. helyre kvalifikálta magát az egykörös időmérőn, hogy aztán a futamon a 34. körben a 13. helyről essen ki motorhiba miatt. Tisztes helytállása mellett azt sem veheti már el senki tőle, hogy ő Magyarország első Forma-1-es pilótája, aki ezután még 19 versenyen indult. Firmant helyettesítve 11. helyen zárt a 2003-as Olasz Nagydíjon, majd 2004-re a Minardihoz szerződött, az indianapolisi USA Nagydíjon pedig pontot szerzett, amivel nemcsak a hazai autósport, de az olasz kiscsapat aranykönyvébe is örökre beírta magát.
Hungary’s Zsolt Baumgartner made his #F1 debut at the Hungaroring but what was the year? 🇭🇺 BIG QUIZ >> https://t.co/0selypzJNX #HungarianGP pic.twitter.com/b0BhSgvTEX
— Formula 1 (@F1) July 25, 2017
A Renault agresszív volt, de egy kis segítség is kellett Alonsónak
Miközben Magyarország Baumgartner Zsoltért izgult, Fernando Alonso pályafutása második F1-es pole pozícióját érte el abban a Renault-ban, amelytől előre lehetett várni, hogy az alacsony súlyponttal és kigyorsításokon rendkívüli jól tapadó autójával pariban lehet a McLarenekkel, Williamsekkel és Ferrarikkal a Hungaroringen. De az első rajtkockához az is kellett, hogy a topcsapatok autói közül Alonso R23-asában legyen a legkevesebb üzemanyag az időmérőn, aminek köszönhetően a 22 esztendős spanyol 0,256 másodperccel előzte meg a 2. rajtkockát megszerző Ralf Schumachert. A 3. helyet Mark Webber, a 4. pozíciót Juan Pablo Montoya bérelte ki, azaz a vb-címért reálisan nézve küzdő versenyzők közül ő indult a legjobb helyről – bevallottan óvatosabban állt az időmérőhöz a szokottnál, mert a bajnoki címre koncentrált –, miközben Kimi Räikkönen csak 7., Michael Schumacher pedig csak a 8. rajtkockából várhatta a futamot.
Alonso a Renault remek tulajdonságait kihasználva puskagolyóként lőtt ki a rajtnál, mögötte azonban jó nagy volt a kavarodás. Ralf Schumacher nagyon elrontotta a rajtot és már az első kanyar előtt több helyet veszített, majd a második kanyarban hatalmasat kellett fékeznie, hogy ne rohanjon bele az előtte egymással kakasodó bátyjába és csapattársába, aminek következtében kikerült a poros külső ívre, majd a bukótérbe pördült, és az utolsó előtti helyről (Cristiano da Matta a rajtrácson ragadt a Toyotával) kellett megindítania a felzárkózást.
Ralf Schumacher győzelmi reményei rögtön a rajt után elszálltak
Hogy Alonso autójában valóban kevés volt az üzemanyag, az a 13. körben bizonyosodott be, a spanyol ugyanis a rajtnál a 2. helyre előrelépő Mark Webberrel egyetemben elsőként érkezett az élmezőnyből tankolásra és kerékcserére. Csakhogy mire a bokszba kellett hajtania üzemanyagért, már több mint 20 másodperccel vezetett a Räikkönent feltartó Jaguar-pilóta előtt, míg Trullival és az olasz mögé beszorult Barrichello, Coulthard, Schumacher, Montoya négyessel szemben már 25 másodpercnél is nagyobb volt az előnye.
Ezzel pedig gyakorlatilag meg is alapozta magának a győzelmet, mert a szerelőit 2 körrel később meglátogató Jégember hiába ugrotta át Webbert a bokszban, Alonsót ekkora hátrányból már nem tudta elkapni, és végül 16 másodperccel a spanyol mögött ért célba. A 3. helyen 34 másodperces lemaradással Montoyát intették le, akitől a Williams tempóját elnézve csalódás volt ez az eredmény. A kolumbiai a 4. helyről rajtolva csak a 8. helyen fejezte be az első kört, majd a verseny hajrájában egyszer meg is pördült, azaz rengeteg időt veszített a 70 kör során. Hogy az FW25-ös mennyire volt gyors a Hungaroringen, azt a 19.-ről a 4. helyre felzárkózó, menet közben bátyját a célegyenes végén kifékező Ralf Schumacher teljesítménye is mutatta.
Az aznap a történéseket szokás szerint a helyszínről követő Mark Hughes elismert F1-es szakíró a Bring Back V10s podcast 2003-as Magyar Nagydíjról szóló adásában úgy vélte, amennyiben nem tartja őt fel az időmérő edzéseken jó gumimelegítési képességei és Mark Webber miatt rendre jól teljesítő, a versenyen aztán a gumikat felzabáló Jaguar, Räikkönennek minden esélye meglett volna arra, hogy a kiállások alatt átugorja Alonsót. Az igazi fenyegetést azonban Montoya és a Williams jelenthette volna abban az esetben, ha a végül a 6. helyig visszacsúszó Webber nem zavar bele a képbe.
A rajt és a befutó:
HUNGARY 2003
His first ever F1 win 🏆
Becomes youngest ever winner of an F1 race 👦
First F1 win by a Spanish driver 🇪🇸
From boy wonder to superstar for @alo_oficial 👀#HungarianGP 🇭🇺 #F1 pic.twitter.com/EL90BdyJoM
— Formula 1 (@F1) July 26, 2018
Persze mindez semmit nem vesz el Alonso és a Renault érdemeiből, hiszen a francia istálló ezzel együtt is nagyon versenyképes volt a Hungaroringen, a fiatal spanyol pedig rendkívül éretten és hiba nélkül versenyezve, két kört leszámítva végig vezetve hozta le a futamot. Azt viszont ennyi év távlatából is felidézte az idei Magyar Nagydíjon, hogy előzetesen a dobogót tartották a reális célnak, és őket is meglepte, hogy sikerült nyerni. Nem utolsó sorban ez is azt sejteti, hogy Webber nélkül sokkal nehezebb dolguk lett volna a McLarenek és Williamsek ellen.
A Ferrari csak halvány árnyéka volt önmagának
Amellett, hogy ez a nap Alonsóról szólt, érdemes röviden kitérni a Ferrari teljesítményére is, már csak azért, mert ez a csúfos vereség idézhette elő a 2003-as szezon legnagyobb botrányát. Sokakban talán Alonso ünneplése mellett az a kép is élénken él erről a versenyről, ahogy a spanyol pilóta lekörözi a végül 8.-ként záró, mindössze egy pontot szerző Michael Schumachert, vagy akár az, ahogyan Rubens Barrichello elszáll a célegyenes végén és a gumifalba csapódik.
Barrichello ezen a ponton már kiesett, de a csattanás még hátra volt
Nem volt tehát okuk az örömre a Scuderiánál, és Schumacheren is érezhető volt a frusztráltság. Ross Brawn, a Ferrari akkori technikai igazgatója önéletrajzi könyvében felelevenítette, hogy a német pilóta tőle meglehetősen szokatlan rádióüzenettel reagált arra, amikor a fülére szólt, hogy álljon félre, mert Alonso le fogja körözni.
„Nem lehet, csak viccelsz. Ez nevetséges” – közölte az ötszörös világbajnok, mielőtt készségesen utat engedett a spanyolnak. Ez a frusztráltság pedig nemcsak a pontversenyben a vezetést a megalázó vereség ellenére megtartó német pilótára, hanem Luca di Montezemolóra, a Ferrari elnökére is jellemző volt, mivel másnap kijelentette: a csapatban mindenkinek magába kell néznie ezután a teljesítmény után.
A Ferrari vezetése azonban mást is tett ezen kívül, hiszen hamarosan a Bridgestone-nal közösen kirobbantották a gumibotrányt, amelynek az lett a vége, hogy a Michelin kénytelen volt szezon közben változtatni az abroncsain, a Ferrari és Schumacher az év végén pedig zsinórban ötödik konstruktőri és negyedik egyéni világbajnoki címének örülhetett. Hogy pontosan mi és miért történt az Olasz Nagydíj előtt kirobbant balhéban, arra szeptemberben külön cikkben tekintünk vissza.