Nem teljes az egyetértés abban, hogy a Katari Nagydíjon tapasztalt körülmények már túlságosan nagy próbatétel elé állították a Forma-1-es mezőny tagjait, és a jövőben el kell kerülni az ilyen helyzeteket, vagy ez az F1-gyel jár, és aki nem bírja, az nem elég felkészült. Utóbbi álláspontot képviselte a puhányság ellen felszólaló Lewis Hamilton is, de a puhánynak távolról sem nevezhető Fernando Alonso szerint például ez már nem fér bele.
Hányás, ájulás, kiszáradás miatt feladott verseny. A Katari Nagydíj maga volt a pokol az F1-es mezőnynek, mivel a körülmények összjátéka olyan nehézségek elé állította a versenyzőket, amire ők sem számítottak. Ezután jogosan merült fel a kérdés, hogy kell-e ilyesminek kitenni őket, hiszen egyértelmű volt, hogy ezek a körülmények már a veszélyesség határát súrolták, és nem pusztán kemény próbatételt jelentettek.
Sisakba hányó, elájuló, mentőautóra boruló pilóták – a Katari Nagydíj maga volt a pokol
Többen – köztük korábbi pilóták és Lewis Hamilton – ugyanakkor azt az álláspontot képviselik, hogy az F1-es versenyzőknek igenis meg kell tudniuk küzdeni az ilyen helyzetekkel.
„Az olyan versenyek, mint a katari, illetve a nagyon esős napok mutatják meg, hogy micsoda hősök és sportolók az F1-es pilóták. Egyáltalán ne üljünk fel annak a gyenge nézőpontnak, hogy nem kellene efféle kihívásnak kitenni őket. Nézzék meg [Ayrton] Sennát Brazíliában, [Jackie] Stewartot az esős Nürburgringen, [Niki] Laudát a balesete után és a többi, és a többi” – írta az 1984 és 1996 között 158 F1-es nagydíjon részt vevő Martin Brundle a Twitteren.
„Ezúttal a srácok a határig mentek, de ez szimplán állóképesség kérdése – csatlakozott Brundle véleményéhez kortársa, az F1-ben 1984 és 1997 között versenyző Gerhard Berger a Servus TV-ben. – Ha remek formában vagy, nem lesz bajod. Ez állóképességi és keringési kérdés. Ha megkérdeznek egy Verstappent vagy egy Hamiltont, ők még ilyen körülmények között sem lesznek rosszul, mert ezt a tényezőt figyelembe kell venni, ha nyerni akarsz” – mondta az osztrák expilóta, elismerve, hogy pályafutása során őt is számos alkalommal hátráltatta, hogy nem volt elég fitt.
„Nyilván én nem teljesítettem a versenyt, úgyhogy nem éreztem a fájdalmat, amit a többiek. Malajzia anno sokkal melegebb volt, mint ez a verseny, és tudom, milyen több mint 4 kilót veszíteni egy futam alatt, majd utána alig állni a lábadon. Nekem az az érzésem ezzel kapcsolatban, hogy ez egy extrém sport. Nincsenek maratoni futók, akik elájulnak egy maraton után azt mondva, hogy le kell rövidíteni a távot” – fejtette ki véleményét a Katarban az első kanyarban kieső Lewis Hamilton a Sky Sports-nak Austinban.
„Ez egy extrém sport, és nagyon sokat fizetnek nekünk azért, hogy ezt csináljuk. Az én nézőpontom az, hogy ha nem érzem jól magam egy verseny végén, akkor keményebben kell edzenem. Én mindig ezt tettem. A Senna-időkben, ha túlcsúsztál a kerékvetőn, fű volt ott, aminek megfizetted az árát. Ne legyünk túl puhányak” – jelentette ki a hétszeres világbajnok.
Ezért hánytak és ájultak el a pilóták – Katar megidézte a 2000-es évek eleji Forma-1-et
Russell és Alonso is mást mond
Természetesen semmi gond nincs azzal, ha vitát kezdeményez valaki arról, hogy túl sok volt-e az, amivel Katarban meg kellett küzdeni a versenyzőknek, hiszen a Forma-1-nek valóban a pilóták teljesítményét illetően is a motorsport csúcsát kell képviselnie, ami megmutatja, hogy kik az igazán felkészültek. De az látszik, hogy azok, akik átélték a versenyt, más állásponton vannak, mint a régi nagy öregek és Hamilton. Szerintük ugyanis itt már nem arról volt szó, hogy ki, mennyire edzett, mert egyszerűen az emberi test bizonyos határokon túl már nem hajszolható tökéletes felkészüléssel sem.
„Nos, amit mondhatok, hogy én alaposan felkészülök a hőségre, három réteg ruhában edzek az ilyen forró versenyek előtt és rengeteget szaunázom, hogy alkalmazkodjak – idézi George Russellt a The-Race. – Azoknál a fickóknál, akik ezzel kapcsolatban véleményt fogalmaznak meg, mi körönként 20 másodperccel gyorsabb autókat vezetünk, miközben minden módon 5 g-s erőhatások hatnak ránk. Természetesen gladiátoroknak kell lennünk, de amikor a forróságról van szó, a test nem tud egy bizonyos szintnél többet elviselni.”
Russell hozzátette, hogy nemcsak a terhelés sokkal nagyobb manapság is, hanem a pilótafülkében tapasztalható hőmérsékletek is, ráadásul a ruházatuk is melegebb.
„Mindenki elmondhatja a véleményét, de a 80-as, 90-es években az autókban nem volt annyi elektronikai berendezés a pilótafülke körül, ami felmelegíti azt. Nem volt szervorendszer, ami 50-60 fokon üzemelt, sugározva a hőt. Nekünk 120 fokos hidraulikai vezetékek futnak mindenhol a pilótafülke mellett, amelyben Katarban közel 60 fok volt, és nekünk minden korábbinál vastagabb tűzálló ruházatot is viselni kell. A Grosjean-baleset óta a tűzállók lényegesen vastagabbak, olyan, mintha gyapjúpulóvert viselnénk. Az emberek mondhatják, amit szeretnének, de a dolgok megváltoztak és ugyanúgy másak, mint ahogy 40 éve is azok voltak az azt megelőző korszakhoz képest.”
„Ezen a ponton ennek már nem az edzettséghez van köze, ez puszta hő általi kimerültség – szögezte le Alex Albon, akit csapattársához hasonlóan az orvosi központban láttak el, annyira kimerült. – Mindenki ájuldozott a földön, miközben próbálta lehámozni magáról a ruhát a verseny után, úgyhogy ennek nem igazán az állóképességhez van köze. Az etnikumom miatt nekem ezt jobban kellene viselnem, mert jobban hozzászoktam a magas páratartalomhoz, de fájdalmas volt. Katarban óriási tempóval körözünk, de ezt nem tudjuk kommunikálni, mert csak mi vezetjük az autót, úgyhogy amikor mi azt mondjuk, hogy ez rossz, remélem, hogy az emberek elhiszik, és tudják, hogy nem kényeskedünk.”
„A körülmények kissé túl extrémek voltak a versenyzéshez, de nyilván erre valószínűleg senki sem számított” – idézi a Racefans Fernando Alonsót, aki egy online sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy még a verseny utáni kedden és szerdán sem volt 100%-os, és még az olyan feladatok során sem volt teljesen rendben a látása és nem kontrollálta teljes mértékben a mozgását, mint egy egyszerű bevásárlás.
„A szombat nem volt rossz, de vasárnap sokkal magasabb volt a páratartalom és a hőmérséklet is, úgyhogy ez kicsit meglepett. Tanulunk kell ebből, mert mint mondtam, túlságosan a határon voltunk fizikálisan” – nyilatkozta már Austinban a spanyol.
„A WEC-ben (hosszú távú világbajnokság – a szerk.) például van egy szenzor a pilótafülkében, a hőmérséklet pedig nem lehet két foknál magasabb a kinti hőmérsékletnél. Ha fölé megy, meg kell állni, az FIA szól, hogy állj meg. Talán valamilyen módon a Forma-1-ben is alkalmazni kellene ezt, és meg kell vitatni, hogy legyen egy limit. Katar valószínűleg a határ fölött volt. A WEC-ben van valamiféle légkondi, és azt hiszem, dolgoztak a szabályokkal kapcsolatban azon, hogy ne lehessenek elektronikai dobozok a pilótafülkében és ilyesmi, hogy a határon belül maradjanak a hőmérsékletek. A Forma-1-ben ez kevésbé tartozik a prioritások közé, úgyhogy Katarban talán találtunk valamit, amin javítani akarunk.”
Alonsónak ráadásul különösen megnehezítette a dolgát, hogy az Aston Martin pilótafülkéje nagyon felforrósodott, ami miatt égési sérüléseket szenvedett. „A prioritás a Forma-1-ben az, hogy ezeket a dobozokat a pilótafülke köré helyezzék el, mert így szűkebbre lehet szabni az autót, ami aerodinamikai szempontból előnyösebb, ami nyilván jó. De egyes esetekben és futamokon, mint Szingapúr, Miami vagy Katar, ez talán olyasmi, amiben jobbnak kell lennünk.”
„Próbáljuk a lehető legjobban izolálni ezeket a dobozokat és minden mást, hogy valamennyire lejjebb vigyük a hőmérsékletet. Emellett a felkészülést is igyekszünk a legjobban végrehajtani, próbálva a lehető legjobban lehűlve kezdeni a versenyt. Meg fogunk vitatni az FIA-val néhány forgatókönyvet és folyamatot.”
Alonso Russellhez hasonlóan szintén kitért az overálokra, illetve felvetette, hogy a minden versenyen a rajt előtt ugyanannyival lejátszott himnuszokat – amelyeknél a versenyzőknek össze kell gyűlniük a rajtrács elején – előrébb lehetne hozni.
„A versenyzői overálok, az alattuk levő tűzálló öltözék és a többi manapság nagyon vastag, hogy megfeleljen a Grosjean-baleset után szigorított szabályoknak. Nehéz kérdés ez, mert nagyon biztonságos felszerelés kell tűz esetére, de ez a felszerelés némely körülmények között nem vezeti el a hőt, és az ott marad az egész versenyre, így pedig a test nem tud a normális szinten teljesíteni” – mondta Alonso, aki szerint a helyes egyensúly megtalálása a fontos.
„Nem vagyok nagy rajongója például annak, hogy 14 perccel azelőtt van a himnusz, hogy be kell ülnünk az autóba. Szerintem ez bármilyen más sportágban elképzelhetetlen, ahol a testeddel a határokat feszegeted. Úgyhogy, ha ezt egy kicsit korábbra tudjuk hozni, hogy aztán le tudjuk hűteni magunkat, mielőtt beülünk az autóba, az kitolná a hőmérsékleti határérték elérését, és a 15. kör helyett mondjuk csak a 40. körben érnénk el azt, és már csak 15 kört kellene szenvedni.”