A minap a Gazzetta dello Sport arról számolt be, hogy Charles Leclerc minden bizonnyal 2029 végéig szerződést hosszabbított a Ferrarival. Ez a maranellóiaknak remek hír, de vajon a monacói pilóta később nem fogja megbánni ezt az óriási elköteleződést?
Charles Leclerc a Ferrarival akar nyerni. Ezt nem mi állítjuk, hanem a 26 esztendős monacói versenyző hangoztatja előszeretettel, különösképp akkor, amikor az esetleges csapatváltásról faggatják. Hogy nem csak mondja, hanem komolyan is gondolja, arra pedig a 2029-ig történő – egyelőre nem megerősített – hosszabbítása a bizonyíték, hiszen így még legalább hat szezonra tervez a Scuderiával, azaz úgy véli, 32 éves koráig a csapat tagja marad.
Leclerc több szempontból is brutális szerződést kaphat, Sainzcal még nem jutott dűlőre a Ferrari
Leclerc 2019-ben, üstökösként robbant be a Ferrarihoz és rögtön az első idénye elején megmutatta, hogy nem másodhegedűsnek, hanem a csapat vezérének érkezett. Sebastian Vettel elküldésével pedig elő is lépett azzá, de immár ötödik éve próbálkozott sikertelenül a világbajnoki cím megszerzésével. És nemcsak nem lett világbajnok eddig a maranellóiakkal, hanem még csak esélye sem volt megküzdeni a címért (2022-ben úgy tűnt, hogy lesz, de aztán a Red Bull mindenkit állva hagyott), ami már inkább aggodalomra adhat okot az ő szemszögéből.
Hiszen elődei közül Vettel összesen 6 idényt töltött el a Scuderiánál, ezek közül pedig a 3. és a 4. szezonjában lett volna esélye világbajnokká válni. Fernando Alonso összesen 5 idényéből már rögtön az elsőben elhódíthatta volna a vb-címet, majd a 3.-ban is az utolsó futamon kapott ki, jóllehet, utóbbi idényben már inkább az ő zsenijének, és nem az autónak volt köszönhető, hogy egyáltalán oda tudott kerülni. Még visszább menve Kimi Räikkönen rögtön ütőképes autót kapott, míg a Ferrarit 21 év után ismét csúcsra juttató Michael Schumachernek is csak egy olyan idényt kellett végigkínlódnia, amelyben abszolút semmi esélye nem volt, hiszen 1997-től 2005-ig már minden olyan évben részt vett a vb-csatában, amelyben nem törte el a lábát.
Leclerc ezzel szemben jövőre a 6. szezonját kezdi majd az olaszoknál úgy, hogy még csak vár arra, hogy világbajnoki címre alkalmas kocsit kapjon. Az esélyei pedig – miként a Red Bull összes riválisának – nem túl kecsegtetőek arra, hogy ez a 2026-os szabályváltozások előtt megtörténik, de persze a regulák állandósága nemcsak a Red Bull előnyének fenntartását, hanem az autók közötti különbségek csökkenését is eredményezheti.
Mindenesetre az egyértelmű, hogy a Ferrarinak sokkal nagyobb szüksége van Leclerc-re, mint Leclerc-nek a Ferrarira, ebből a szempontból pedig kicsit furcsa, hogy az ötszörös futamgyőztes ilyen hosszú távra elkötelezi magát. Hiszen sokkal logikusabbnak tűnhetett egy 2-3, legfeljebb 4 éves hosszabbítás. A 3 vagy 4 évbe már az új, 2026-os szabályrendszer első egy vagy két éve is beleesett volna, azaz Leclerc-nek arra is lett volna módja, hogy megnézze, sikerül-e a Ferrarinak világbajnoki erővé válnia az új szabályok kihasználásával, és amennyiben nem, más csapat után nézhet.
A monacói pilóta többször is hangoztatta, hogy hálás a Ferrarinak, hiszen ők csináltak belőle F1-es versenyzőt majd futamgyőztest, ám az idei év korábbi részében azt is elmondta: tisztában van vele, hogy eljöhet az idő, amikor önzőnek kell lennie, és a saját érdekeit nézve más csapat után kell néznie. Ez az idő azonban még egyértelműen nem jött el, és egyelőre nincs is miért kételkednie a monacóinak, hiszen Frédéric Vasseur személyében a jelek szerint Mattia Binottónál alkalmasabb vezérre lelt a Scuderia, a francia szakember alatt ráadásul Leclerc szájízének tetsző irányba haladt az idei autó fejlesztése, ami az idény utolsó harmadában a 26 esztendős versenyző eredményein is meglátszott.
Leclerc alighanem sokkal jobban hisz most a Ferrariban, mint hitt egy éve, miután Binottóval megromlott a kapcsolata (többek között Leclerc hosszú távon történő megtartása miatt is el kellett küldeni a svájci-olaszt), ám a Ferrari iránti szeretetét, az új vezér által hozott lendületet és minden egyéb pozitívumot összegyúrva is azt mondhatjuk: az 5 éves hosszabbítás bőven rejt magában rizikót a számára.
Persze 32 évesen még egyáltalán nem lesz öreg a Forma-1-hez, sőt, Lewis Hamilton és Fernando Alonso példája is bizonyítja, hogy ha valaki eléggé elszánt és elkötelezett, 40-hez közel, illetve 40-en túl is nyújthat világklasszis teljesítményt. Ám amennyiben a Ferrari 2029-ig sem nyer semmit – elvégre Leclerc éppen, hogy kezdett belerázódni a gokartozásba, és még több mint 5 évre volt attól, hogy versenyautót vezessen, amikor legutóbb nyert –, Leclerc kétségtelenül elveszteget a legjobb éveiből jó néhányat. Már amennyiben végig marad, persze, a Gazzetta dello Sport ugyanis arról írt, hogy a 2027-es szezontól teljesítményzáradékok lépnek életbe a szerződésében, így legkorábban ekkor dobbanthat, ha a csapat nem ér el egy bizonyos szintet.
Ekkorra viszont már alighanem lecsúszott arról, hogy Lewis Hamilton utódja legyen a Mercedesnél, ami nyilván megint csak nem jelenti azt, hogy ne találhatna magának versenyképes ülést, ha 2029 végén úgy kell távoznia Maranellóból, hogy a Ferrari továbbra sem adott neki ilyet. De elsősorban most nem ebben, hanem abban kell bíznia, hogy ezek a fejtegetések mihamarabb okafogyottá válnak, és Kimi Räikkönen után ő lesz a Ferrari következő világbajnoka, aki Michael Schumacher óta a maranellóiak legnagyobb böjtjének vet véget. Bár ki tudja, hiszen amennyiben 2029-ben érne fel a csúcsra, már 22 évvel a 2007-es idény után nyerne, új csúcsot állítva fel ezzel a Scuderia történetében…