A patinás Williams-istálló és a Forma-1-es Magyar Nagydíjak történetében is jelentős szerepet játszó versenyautót bocsát árverésre a Collecting Cars. Az 1990-es szezonban 14 versenyen használt FW13B 33 évvel ezelőtt idénybeli második, egyben utolsó győzelmét hozta a csapatnak, mindezt ráadásul pont a Magyar Nagydíjon, de főként nem emiatt foglal el kiemelkedő pozíciót az istálló történetében.
A Williams történelmi autókat karbantartó és értékesítő divíziója által felújított, teljesen működőképes versenyautót árverez el a Collecting Cars. Egészen pontosan az 1990-es Forma-1-es szezonban Thierry Boutsen által 14 nagydíjon vezetett FE13B 8-as számú kasztniját, amelyben a Renault 3,5 literes V10-es erőforrása dolgozik. A csapatban második szezonját töltő belga pilóta ezzel az autóval szerzett pole pozíciót az augusztusi Magyar Nagydíjon, majd rajt-cél győzelmet aratva megnyerte az ötödik hungaroringi F1-es versenyt. Ezzel a mai napig Boutsen a legutóbbi pilóta, aki belga színekben nyert a Forma-1-ben.
A Collecting Cars több mint negyed órás YouTube-videóban mutatta be a kocsit Jonathan Williams, a csapat alapítója, a néhai Frank Williams fiának segítségével.
„Ott voltam Budapesten, amikor [Boutsen] azt a nagyszerű győzelmet szerezte pole-ból. Úgy tűnt, a pálya fekszik az autónak, de volt valami a levegőben azon a hétvégén. Talán nem voltunk olyan versenyképesek az 1990-es szezon egészét tekintve, mint ahogyan azt vártuk, de Budapesten Thierry-vel és Riccardo Patresével kibéreltük az első rajtsort. Riccardót az egyik McLaren megelőzte a rajtnál, de ez megkönnyítette Thierry dolgát, hogy átvegye az első helyet, majd a végéig vezetett” – emlékezett vissza Jonathan Williams.
Akkoriban még nem volt kötelező a kerékcsere, a Williams pedig úgy döntött, hogy a főbb riválisaikkal ellentétben kiállás nélkül megy végig. Ez azt eredményezte, hogy a nagydíj záró szakaszában Boutsen kopott gumikon kellett feltartsa a mögötte feltorlódott gyorsabb autókat, amihez hiba nélkül kellett vezetnie.
„Az utolsó 20 körben feltorlódtak mögöttünk az autók. Alessandro Nannini állt a második helyen, majd jött Ayrton Senna a McLarenben, Nigel Mansell a Ferrariban, aztán Gerhard Berger a másik McLarenben – sorolta Jonathan Williams. – Ezeket a fickókat alig választotta el valami egymástól, Thierry pedig minden kanyarban, minden kanyarcsúcsponton, minden váltásnál precíz és tökéletes volt, nem ingott meg. A McLaren-pilóták egy ponton kétségbeesve próbálkoztak, hiszen előbb Ayrton Senna ütötte ki Nanninit a sikánban, majd nem okulva Ayrton hibájából, néhány körrel később Gerhard ütötte ki Mansellt és saját magát ugyanott.”
„A McLaren jóvoltából így a követőboly egy fősre zsugorodott, de az Ayrton Senna volt, ami azt jelentette, hogy addig semmit nem vehettünk biztosra, amíg be nem értünk a célba. Ayrton a végéig üldözte Thierry-t, de nem tudott elmenni mellette. Nagyjából fél másodperc választotta el őket egymástól a célba érkezéskor” – ecsetelte Frank Williams fia, aki szerint Boutsen sehol máshol nem bírta volna ki ezt a nyomást, csak a kanyargós és szűk, azaz az előzést nagyon megnehezítő Hungaroringen.
Boutsen Senna előtt:
12 AUG, 1990: Thierry Boutsen leads all the way to win the 1990 Hungarian GP by 0.3s from Ayrton Senna #OnThisDay pic.twitter.com/NfaXtjxAnd
— Formula 1 (@F1) August 12, 2015
Jonathan Williams egy vicces sztorit is felidézett a verseny utáni pillanatokból.
„A dobogóra menet Patrick Head [a Williams főtervezője] megállt a McLaren bokszfalánál és megköszönte nekik. Kezdetben nem esett le nekik, mert azt gondolták, azt köszönte meg, hogy Ayrton nem előzte meg [Boutsent]. Patrick azonban tisztázta, hogy »Nem, nem, azt köszönjük, hogy kiütöttétek Alessandro Nanninit, mert az összes pilóta közül ő tűnt a leginkább képesnek arra, hogy elkapjon minket. Az a Benetton elképesztően fürge volt és jól fordult. Ha nem ütitek ki, valószínűleg elkapott volna minket, úgyhogy köszönjük!«” – idézte fel Williams a történteket.
Mansell-lel többre mentek volna?
Jonathan Williams azt is felelevenítette, hogy az 1990-es szezon után Boutsent váltó Nigel Mansell is tesztelte az FW13B-t, és miután nagyon gyors volt vele, a csapatban többekben felmerült, hogy talán vele 1990-ben is többet érhettek volna el, mint a két győzelem – Patrese a szezon elején megnyerte a San Marinó-i Nagydíjat – és a konstruktőri negyedik hely.
„Nigel tesztelte az FW13B-t 1990/91 telén. Először Estorilban, majd a Paul Ricardon. 1990-ben az övé volt a pole a Francia Nagydíjon a Ferrarival, és nemcsak annál volt sokkal gyorsabb, hanem annál is, amit az FW13B valaha elért azon a pályán. Lehet, hogy mivel tél volt, a körülmények kedvezőbbek voltak a motornak és a pálya is jobb állapotban volt, de valahol megvan felvételen, ahogy Patrick Head a repülőn hazafelé azt mondja, hogy »elvesztegettük 1990-et.« Egyértelműen többet is el lehetett volna érni a 2 győzelemnél és 2 pole pozíciónál.”
„Valószínűleg más lett volna [Mansellel] – válaszolta kérdésre Jonathan Williams. – Bármelyik pilótával összehasonlítva, ha Nigel Mansell ült az autódban, az mindig más volt. Két remek pilóta sem ugyanolyan, Nigel Mansell pedig a kortársaival összevetve más volt, mint Ayrton Senna, Alain Prost vagy Nelson Piquet. Nigelt az autóban tudni meglepően ritka luxus a versenyzésben. Biztos vagyok benne, hogy a Red Bull manapság tisztában van vele, hogy nekik is megadatott ez, de ez nagyon ritka. Amikor Nigel ült az autóban, soha de soha nem kételkedtél, pontosan tudtad, hogy mire képes a kocsi.”
Newey érkezése mindent megváltoztatott
Az eredeti Renault V10-es motorral kínált 8-as kasztni a magyarországi győzelem és pole mellett még begyűjtött Boutsen révén egy silverstone-i 2., valamint egy monacói és barcelonai 4. helyet is, majd nyugdíjazása után 25 éven át volt a Williams magánygyűjteményében – 2015-ben bemutatózott Goodwoodban Felipe Massával a volánnál –, mielőtt a most azt eladásra kínáló magángyűjtőhöz került.
Fedélzeti kamerás felvétel a 2015-ös goodwoodi sebességfesztiválról az FW13B-vel:
Noha eredményei alapján nem tartozik a legsikeresebb F1-es Williamsek közé, így is nagy a jelentősége az istálló történetében. Egyrészt ez volt az utolsó F1-es Williams, amely manuális váltóval versenyzett, hiszen 1991-től második csapatként (az első a Ferrari volt 989-ben) átálltak a félautomata váltóra, másrészt ez volt az utolsó olyan Williams, amelyet Patrick Head tervezett. 1990 nyarán az istálló ugyanis leigazolta a Leyton House-tól elküldött Adrian Newey-t, Jonathan Williams elmondása alapján pedig Patrick Head néhány hét után felismerte, hogy, Newey alkalmasabb főtervezőnek, ezért önként lemondott erről a pozícióról.
A többi pedig már történelem, hiszen a Newey-Head páros által megalkotott Williamsek 1992 és 1997 között 5 konstruktőri és 4 egyéni világbajnoki címet nyertek.
Az autóról lélegzetelállító képeket, köztük számos részletfotót, valamint a hozzá mellékelt könyvről képeket IDE KATTINTVA talál.