 csodás karriert befutó versenyzőt, aki ezt nem hagyta annyiban.){kind=link}
A brit túraautós legenda esete is bizonyítja, hogy olykor az életben nem szabad beletörődni a visszautasításba, mert így akár még egy Forma–1-es csapatfőnököt is meg lehet győzni arról, hogy változtassa meg a döntését.
Jason Plato nevének hallatára alighanem egyből felcsillan a túraautózás szerelmeseinek szeme. A 2022-es szezon után visszavonult brit versenyző 659 futamon vett részt a rangos brit túraautó-bajnokságban (BTCC), amelytől kétszeres bajnokként (2001, 2010) és a győzelmi ranglista rekordereként köszönt el. A szigetország legjobb túraautós sorozatában – amely egyben a világ egyik legjobb ilyen bajnoksága is – 97 győzelmet, 233 dobogós helyezést, 51 pole pozíciót és 86 leggyorsabb kört ért el, aminek tükrében még elképesztőbb az a történet, ahogyan bekerült oda. Egy ideig ugyanis úgy tűnt, Plato karrierje már azelőtt megfeneklik, hogy igazán beindulhatott volna.
Plato kétszeres bajnokként akasztotta szögre a sisakját
Hogy mi történt, arról a most 56 esztendős ex-pilóta a Motor Sport Magazine márciusi számában mesélt. 1997-et írunk, Plato pedig a Renault Spider-bajnokság friss bajnokaként szeretett volna szerződést kapni a Renault BTCC-csapatában, amelyet akkor a francia gyártóval az F1-ben rendkívül szoros kapcsolatot kiépítő, 1992-ben, 93-ban és 96-ban világbajnoki címet nyerő Williams-istálló működtetett.
Noha Plato 1989-ben brit gokartbajnok volt a Junior TKM-kategóriában, majd a Forma–3-ban és Forma Renault-ban is versenyzett, és ami ennél is fontosabb, jól sikerült a tesztje a BTCC-s Renault Lagunával, Frank Williams nem tartotta elég nagy névnek, így nem szerződtette.
„Megnyertem a Renault Spider-sorozatot, majd teszteltem a Renault Laguna túraautót, ami jól ment. Tim Jackson [a Renault UK PR-főnöke], aki mentorommá vált, és aki nélkül ma nem ülnénk itt, azt mondta, hogy »Beszéltem Frank [Williamsszel], minden rendben, majd én intézem.« Aztán kaptam egy levelet Franktől egy visszautasítással, de szerette volna, ha meglátogatom, és személyesen elmagyarázhatja, hogy miért mondott nemet. Ezt megtettem, ő pedig elmagyarázta, hogy soha nem is volt esélyem az ülésre, mert olyasvalakire volt szükségük, akinek van múltja. Eljöttem, felhívtam Timet, aki azt mondta, megnézi, be tud-e juttatni egy privát csapatba” – idézi Platót a Motor Sport Magazine.
Elsőre nem jött össze
Frank Williams inkább az F1-et is megjárt pilótákkal képzelte el a túraautó-csapatot, Platót azonban nem olyan fából faragták, hogy beletörődjön a visszautasításba.
„Nagyjából két héttel később dühöngve ébredtem, és eldöntöttem, hogy elmegyek és meglátogatom az átkozott Franket és kieresztem a gőzt – idézte fel. – A biztonságiak beengedtek, mert felismertek korábbról. »Frankhez jöttem«, mondtam a recepción, ők pedig mondták, hogy rendben, foglaljak helyet. Aztán az ijesztő Nicola, Frank személyi asszisztense és kapuőre lejött a lépcsőn és kérdőre vont. »Mit gondolsz, mit művelsz? Nem jöhetsz csak úgy ide.«”
„Aztán mondott valami értékeset – és szerintem direkt tette – azzal, hogy közölte, Frank amúgy sem jön be ebédidőig. Úgyhogy elmentem és három órán át ültem a parkolóban, a szememet a bejáratra ragasztva, folyamatosan dohányozva. Végül Frank autója megérkezett, én pedig kiugrottam az én autómból és átsprinteltem a parkolón az öltönyömben, az üres aktatáskámmal. Tulajdonképpen belerohantam az autója oldalába. Frank elöl ült, és csak bámult rám, miközben arra gondoltam, hogy mi a fenét műveltem. Kérleltem, hogy adjon 5 percet, de azt mondta, hogy túl elfoglalt, úgyhogy könyörögtem még egy kicsit, és végül beleegyezett. Szerintem valójában ijesztő Nicola szólt neki, hogy a parkolóban fogom várni, és valószínűleg ez fog történni.”
Frank Williams 1997-ben
„Miután 45 percen át ültem az irodája előtt, behívtak. Frank azt mondta, »Rendben, mit tehetek érted?«, én pedig csak kiöntöttem a szívem. Azt mondtam neki, hogy nem akarhat valami bukott F1-es pilótát a csapatába csak azért, mert a fickónak van múltja, és kérem, kérem, adjon egy tesztet, adjon egy esélyt, mert meg tudom csinálni. Még az asztalára is csaptam. »Ok, köszönöm« – mondta Frank, »Köszönöm, hogy eljöttél, de most haladnom kell a teendőimmel.«”
Először úgy tűnt, ennyi volt, ám Plato hamarosan megkapta az értesítést, hogy két hét múlva hivatalos egy snettertoni tesztre. Ott az addigra 63, illetve 11 F1-es futamnyi tapasztalattal rendelkező Gianni Morbidellivel és Jean-Christophe Boullion-nal mérték össze, Plato pedig mindkét vetélytársát felülmúlta, és megkapta a Williams Renault Dealer Racing másik ülését a csapat rutinos pilótája, az előző három idényben egyaránt az összetett második helyén végző Alain Menu mellett.
Plato a sárga Renault Lagunával Brands Hatch-ben
Plato azonban ahelyett, hogy kezet csókolt volna Frank Williamsnek, még bepróbálkozott azzal, hogy győzelmi bónuszt csikarjon ki magának az idényre. „Frank előre hajolt és azt suttogta, »Ezért fizetünk neked, ba**d meg«.”
Az akkor már 30 éves versenyző első BTCC-idényében két győzelemmel az összetett 3. helyén végzett, amit zsinórban három 5. helyezés követett, mielőtt 2001-ben – immár a Vauxhall Motorsport színeiben – először bajnoki címet ünnepelhetett.
Hogy Platónak milyen elképesztő sztorija van Michael Schumacherről, alábbi cikkünkből derül ki:
Michael Schumacher őrült módjára tudott bulizni – ruhákat szaggatott le másokról