15 éve ezen a napon rendezték a 2009-es Magyar Nagydíjat, amelyen Lewis Hamilton az első győzelmet aratta hibrid rendszerrel. Mindezt egy nappal azután, hogy Felipe Massa életveszélyes balesetet szenvedett az időmérőn.
Mikor aratták az F1 történetének első olyan győzelmét, melynek során a nyertes autóban hibrid rendszer működött? Ez akár egy kvízkérdésnek is elmenne, mert a válasz nem annyira egyszerű, mint azt alighanem jó néhányan gondolják. Sokan vélhetően a 2014-es Ausztrál Nagydíjat mondanák válaszként, mert az volt az első futamuk a V6-os turbó-hibrid motoroknak. Ám a helyes megoldás valójában a 2009-es Magyar Nagydíj, amelyet napra pontosan 15 évvel ezelőtt tartottak.
Persze a legtöbb szurkolónak egészen más maradt meg arról a hétvégéről. Teljes joggal, hiszen Felipe Massa egy nappal korábban, az időmérő második szakaszában súlyos balesetet szenvedett, mivel eltalálta egy rugó, amely pont honfitársa, Rubens Barrichello autójáról szakadt le. A Ferrari versenyzője magatehetetlenül csapódott a gumifalnak a 4-es kanyarban, miután elvesztette az eszméletét.
A brazil pilótát életveszélyes állapotban szállították el az Állami Egészségügyi Központba, vagy ismertebb nevén a Honvédkórházba. A magyar orvosok sikeres beavatkozást hajtottak végre, és nemcsak az életét, hanem a karrierjét is megmentették. Massa azóta rengetegszer hangoztatja, hogy mennyire sokat köszönhet honfitársainknak.
Ami a kvalifikáció végeredményét illeti, a pole pozíciót Fernando Alonso szerezte meg a két Red Bull előtt, míg Lewis Hamilton a negyedik lett. A McLaren akkori versenyzője akkor még futamgyőzelem nélkül állt, pedig már kilenc futamot rendeztek abban a szezonban. Egészen 2022-ig ebben az idényben kellett a legtöbbet várnia az első diadalára.
A wokingi istálló akkoriban egy, a Forma–1-ben vadonatújnak számító technológiával versenyzett. A hibrid rendszer ebben az évben debütált a sportágban a KERS, azaz a kinetikusenergia-visszanyerő rendszer révén. Ennek használata azonban nem volt kötelező, és a McLaren mellett csak a Ferrari, a Renault és a BMW vetette be, de utóbbi kettő év közben elvetette a megoldást.
A KERS kifejlesztése két évvel korábban, 2007-ben indult, de akkoriban mai szemmel elképesztő, 100 kilogrammos volt az akkumulátor tömege, és csupán 39 százalékos hatékonysággal működött. A tényleges bevetés idejére viszont a súly több mint 75 százalékkal csökkent, míg a hatékonyság immáron 70 százalékos volt.
A McLaren ugyan az idény elején kifejezetten szenvedett, de a szezon második felére összekapták magukat. A Magyar Nagydíjon pedig Hamilton nagyon is hasznát vette a KERS-nek: a rajt után egy pillanatig feljött a második helyre, és bár ekkor Mark Webber még visszaelőzte, az 5. körben végleg elment az ausztrál pilóta mellett.
„A célegyenesben, ahelyett hogy felhasználta volna, Lewis elraktározta az ott megszerzett energiát – idézte fel a manővert Andy Cowell, aki 2008-tól 2013-ig a Mercedes összes motorprogramját felügyelte, 2013 és 2020 között pedig kifejezetten az F1-es motorprojektet vezette. – A második kanyar utáni egyenesben pedig bevetette az addig összegyűjtött energiát, aminek révén összejött az előzés.”
Hamilton ezután üldözőbe vehette Alonsót, ellene azonban nem kellett megküzdenie. A Renault pilótája ugyanis a 12. körben kiállt, ám a jobb első kerekét rosszul rögzítették, így az a következő körben lerepült a kocsijáról. A kétszeres F1-es világbajnok még három keréken visszament a bokszba, de újabb egy körrel később az üzemanyag-szivattyú meghibásodása miatt feladta a futamot.
Hamilton így megörökölte a vezetést, és bár az első kerékcseréje neki sem a legjobban sikerült, mert Nico Rosberg Williamse késleltette az újraindulását, de a győzelmét ez és más sem veszélyeztette. Mivel az idényben addig csak a Brawn GP és a Red Bull versenyzői ünnepelhettek a dobogó legfelső fokán, a brit pilóta lett az első, aki hibrid rendszerrel győzött. Ezzel másodszor írt történelmet a Hungaroringen, hiszen 2007-ben ő lett a Magyar Nagydíjak történetének legfiatalabb pole pozíciósa. (Ezt a rekordját azóta Max Verstappen átadta a múltnak.)
2009-ben további két futamot nyertek KERS-szel felszerelt autóval: Kimi Räikkönen Spa-Francorchamps-ban diadalmaskodott, míg Hamilton Szingapúrban ismételt. 2010-re aztán a csapatok megegyeztek, hogy senki nem használja a rendszert, majd 2011-ben ismét opcionális volt. Abban az idényben három, míg a következőben két csapat nem vette igénybe, míg 2013-ban már minden istálló élt a lehetőséggel.
2014-ben aztán jöttek a már említett turbó-hibrid erőforrások, és a KERS is egy fejlettebb formát kapott, hiszen azóta az MGU-K tölti be a kinetikusenergia-visszanyerő rendszer szerepét. Ennek, ahogyan számos más F1-es technológiának a közúti autók is hasznát veszik. A különbség annyi, hogy ott regeneratív fékezésnek hívják, és nem a sebesség, hanem a megtett távolság növelése a cél.