Határon rostokló kamionok, Ladával száguldozó versenyzők, vödröt és seprűt hozó csapatok, fóti rakétaállomást féltő orosz tábornok. A jubileumi 40. Magyar Nagydíj alkalmából részletet közlünk a Frankl Andrással a Rallycafé Magazinban megjelent interjúból.
Jeles nap a mai nemcsak a Hungaroring vagy a hazai autósport, hanem az egyetemes magyar sport történetében is, hiszen ma rendezik a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjat. A Hungaroringre 1986 óta minden évben ellátogat a száguldó cirkusz mezőnye, ilyen hosszú egybefüggő sorozatot pedig csak egyetlen másik helyszín, a legendás Monza tudhat magáénak, amely 1981 óta rendezi megszakítás nélkül az Olasz Nagydíjat.
Frankl András, avagy ahogyan sokan hívják, „Andrew” már akkor is a sportág sűrűjéből tudósította a nézőket, így értelemszerűen ott volt 1986. augusztus 10-én az első Magyar Nagydíjon is. De nemcsak ott volt, hanem tevékeny részt vállalt a futam megrendezéséből, amiről a nyomtatott Rallycafé Magazin idei második számában (megrendelhető ITT) olvasható exkluzív interjúban mesélt. Az alábbiakban ebből az interjúból közlünk egy részletet.
Frankl Andrást aligha kell bemutatni azoknak, akik évtizedek óta követik Magyarországon a Forma–1-et. Az első, 1986-os Magyar Nagydíj rendezésében is rengeteget segítő, majd a sportágat cikkeivel, könyveivel, illetve a rádiós és televíziós közvetítések helyszíni riportereként, kommentátoraként tudósításai és interjúi által nézők nemzedékeivel megszerettető újságíró tavaly átvehette a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) életműdíját, miközben 86 évesen is hihetetlenül aktív és egy pillanatig sem téveszti szem elől a száguldó cirkusz történéseit.
A San-Francisco melletti Belvedere-ben élő legenda például saját környezetében is tapasztalja, milyen elképesztő népszerűség-növekedésen ment keresztül a Forma–1 az elmúlt években a Liberty Mediának köszönhetően, de azért nincs mindenről jó véleménnyel, ami az amerikai jogtulajdonoshoz köthető. Ám mielőtt elmondta, mit gondol a Netflix F1-es sorozatáról és a nemrég csatlakozott egyesült államokbeli versenyekről, természetesen mi másról is kérdezhettük volna, mint az idén augusztusban következő 40. Magyar Nagydíjról. Arról a versenyről, amelynek elindulásában elévülhetetlen szerepe volt.
„Büszke vagyok arra, hogy segítettem megépíteni Bernie Ecclestone-nak és Rohonyi Tamásnak ezt a pályát, amiből azóta nemzeti kincs lett. És ne felejtsük el, amit a mai fiatalok talán már el sem hisznek, hogy ez az egész még a rendszerváltás előtt történt, hiszen 1985-ről beszélünk. Nem semmi volt Bernie-nek ezt végig járni, és ha nincsenek olyan emberek, mint például Urbán Lajos közlekedési miniszter vagy Nagy Ervin, a helyettese – de Horváth Árpádot, a közlekedési minisztérium harmadik számú emberét is említhetném –, s ha ők nem láttak volna benne fantáziát, akkor az egészből nem lett volna semmi. És azt se felejtsük el, hogy az első néhány versenyt még az átkosban rendezték. Nekem nagyon imponált, amikor 1986-ban Urbán Lajos megnyitotta a pályát, és nem volt semmiféle szlogen, hogy akkor ő most építi a szocializmust vagy bármi hasonló, egyszerűen csak annyit mondott, hogy »a pályát ezennel megnyitom és átadom«. És kész. Ez akkor és most is imponált.”
A Hungaroring rekordidő alatt felépült, 1986. augusztus 10-ére pedig kitűzték az első Magyar Nagydíj időpontját, csakhogy az F1-es csapatoknak valahogy el is kellett jutnia odáig, ez pedig akkoriban nem ment zökkenőmentesen.
„A korai időkben volt egy szervezőcsapat, amiben én is benne voltam, és amelyik óriási lelkesedéssel dolgozott az első verseny megrendezésén. Emlékszem, már Pesten tartózkodtam, hogy segítsek az előkészületekben, amikor a verseny előtti kedden kaptam egy telefonhívást, hogy ott vannak a csapatok kamionjai a határon – emlékezett Frankl András. – Erre a mai fiatalok megint csak nem emlékezhetnek, de akkor még állt a vasfüggöny, érvényben volt a Varsói Szerződés, szóval nem lehetett csak úgy behajtani Ausztriából Magyarországra, mint most. Ott fegyveres katonák álltak a határon, akik annyit mondtak, hogy »Nyet« (oroszul nemet jelent – a szerk.). Ez volt kedden, vasárnap pedig már verseny.”
„Megkaptuk a telefonhívást, majd Horváth Árpáddal csináltattunk néhány matricát, és mint az őrültek, rendőri kísérettel kirohantunk Hegyeshalomra, ott átadtuk a matricákat a csapatoknak, azok rátették a kamionokra, amelyek így be tudtak jönni. Ez volt a legnagyobb hozzájárulásom az első Magyar Nagydíjhoz. A másik pedig az volt, hogy amikor megmutatták nekem, hogy milyen lesz a pálya orvosi központja, akkor azt mondtam, hogy ez túl kicsi, és rámutattam, hogy nincs helikopterleszálló. Nagy Ervin miniszterhelyettes belátta, hogy igazam van, majd megnagyobbították az orvosit és lett helikopterleszálló is.”
Rakétaállomás és Ladák
Vélhetően sokak által ismert történet, hogy Ayrton Senna egy autószerelő ezerkettes Ladáját vette kölcsön, hogy a szimulátorok elterjedése előtt jó 25-30 évvel azzal ismerkedjen meg a Hungaroringgel. Nem a Lotus brazilja volt azonban az egyetlen, aki kipróbált egy Zsigulit az első vasfüggöny mögötti F1-es hétvégén.
„Az akkor a Ferrarinál versenyző jó barátom, Stefan Johansson bérelt egy Ladát, és csináltak egy kis versenyt visszafelé a szállodába, Alain Prostnak meg a haverjainak pedig nem tetszett, hogy Stefan megelőzte őket, és ráugrottak a Lada tetejére. Teljesen összepréselték az autót, szegény Stefan pedig alig látott ki a roncsból” – elevenítette fel az egyik humoros történetét a sok közül Frankl András, majd rátért arra, hogy mennyire az ismeretlenbe érkezett a mezőny.
„A vicces az volt, hogy ezek a pilóták és csapatok nem tudták, hogy mi van a vasfüggöny mögött. Hoztak például seprűt és vödröt; ennivalót; tejet, mert fogalmuk sem volt róla, hogy mi vár rájuk. Aztán rájöttek, hogy az égvilágon mindent lehet kapni, vagy ha mindent azért nem is, de élelmiszerből nem volt hiány. Az évek során pedig szépen lassan belátták, hogy nem kell Ausztriából hozni az ételt, mert Magyarországon is nagyon jól be lehet vásárolni.”
Eközben persze azért a nehézkes határátlépés mellett is történtek olyan események, amelyek jelezték, hogy szocialista országban vannak. „Az egyik kedvenc történetem az, hogy a BBC fel akart küldeni egy helikoptert, de ott volt egy orosz generális, aki szintén csak annyit mondott, hogy »Nyet«, ugyanis Fóton volt egy orosz rakétaállomás, a helikopterből pedig pontosan látni lehetett volna, hogy 10 km-el arrébb hol vannak ezek a rakéták. Most már ott egy híres áruházlánc üzlete található.”
Hogy Frankl András miként mentette meg a börtöntől Alain Prostot, miért tartja „kamunak” az F1-gyel egyébként jót tevő „Hajsza a túlélésért” című Netflix-sorozatot, miért „fellengzős, megjátszós, flancolós hülyeség a vegasi futam”, és miért nem félti a Magyar Nagydíj hosszú távú jövőjét, az a Rallycafé Magazin idei második számából derül ki, míg a Magyar Nagydíjról külön melléklettel jelentkező, gazdag történelmi visszatekintést nyújtó idei harmadik szám szintén megrendelhető online, amellett pedig jelenleg is kapható az Auchan, Spar, Interspar és Tesco áruházaiban, a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint az OMV, a Shell, a MOL és Orlen töltőállomásain.
Jön a 40., ilyen volt az első! – képeken az 1986-os Magyar Nagydíj