szerda, június 29, 2022
KezdőlapNE VEDD ELA Turini előtt adta meg magát a Zsiguli – de így is...

A Turini előtt adta meg magát a Zsiguli – de így is nagy élmény volt

-

- Advertisement -

A második Turini gyorsasági szakasz előtt makacsolta meg magát Mésziati és Kalapács Zsolt Lada 2101-ese, ami miatt nem tudták teljesíteni a Historic Antibes Rallyt, azonban így is hatalmas élményekkel tértek haza, amit Mésziati megosztott a Rallycafe.hu olvasóival. 

Mésziati és Kalapács Zsolt a TER Historic bajnokság részeként jutottak el a legendás gyorsasági szakaszt is felvonultató versenyre. Az év elején indultak a bajnokság első futamán, a Valle del Tevere Rallyn, ahol megnyerték a TER Historic értékelést. 

- Hirdetés -

Erre az Antibes Rallyn nem sok esélyük volt, hiszen rajtuk kívül egy Mk I-es és egy Mk II-es Escort nevezett TER Historicba. Azonban ha a mezőny leggyengébb autójával célba értek volna, egy harmadik helyezéssel gazdagodhattak volna és akkor talán még egy futammal az év végén is felállhattak volna a dobogóra. 

Háromból harmadiknak lenni, nem túl nagy sportérték, gondolhatnánk, na de teljesíteni a világ leghíresebb gyorsaságiját, a Col de Turinit egy Zsigulival… Ha hiszitek, ha nem, libabőrös volt a karom, amikor Mésziatival beszélgettem, mert ez nagyon nagy élmény lehetett. 

- Advertisement -

„Az volt – erősítette meg Mésziati, kicsit fáradt, de annál lelkesebb hangon, hiszen az előző éjszaka érkeztek haza a szerelvénnyel, egy röpke 1400 kilométeres túrával. – Nagyon sokat nézegettem a Monte-Carlo Rallyt, szerintem nincs olyan szurkoló, aki ne ismerné a Turini gyorsaságit.

Nekünk most nappal volt, hó nélkül és a fagyhatár sem jött lejjebb, de képzeld el, amikor ott állsz a rajban, a jobb négyben, amiből a pálya indul, a hotel mellett… Hú, azt az érzést nem tudom elmondani neked. Vagy érted, hogy mit jelent ez, vagy ne is kezdd el magyarázni, mert úgy sem értik. 

Fotó: Mésziati

Rengeteg a kanyar felfelé, kizárt, hogy azt valaki fejből megtanulja. Egy csomó támpontot kellett felírni, hogy tudja Zsolti is, hol járunk. Aztán felérsz a csúcsra, onnan leborítasz és csak széles 33-asok vannak lefelé, ahol lehet úsztatni az autót mind a négy kerékkel. 

Jön 12 kanyarkombináció egymás után, ami tök ugyanolyan, próbáltuk úgy felírni, hogy rövid 33 vagy hosszú 33.

Van két–három rész, ami olyan tempós, hogy leforog a Zsiguli. Na onnan vegyél féktávot úgy, hogy a gumid és a féked is elfogyott. Itthon egy szezont megyünk egy garnitúra gumival, kint hat slicket koptattunk el teljesen. 

Amikor célba értünk a Turinin, komolyan mondom neked, megkönnyeztem.“

Az interjú ezen része egy kicsit érzelgőssé csapott át, hiszen mind a kettőnknek vannak sztorijai erről a gyorsaságiról, de aztán nagy nehez visszatértünk a versenyre és a többi pályára. 

„A többi pálya is rettenet. Mégy 26 kilométert sziklafal és korlát mellett. Néha annyira szűk az út, hogy megforogni sem tudsz, mert nem fér el az autó keresztben. Ha ott egyet hibázol, kész, vége. 

Több versenyen indultam már külföldön, de most tapasztaltam meg először, hogy Zsolti nem tudja elmondani, én pedig nem tudom felfogni az összes kanyart. Ha legközelebb megyünk, akkor egyszerűsíteni kell az itinert, nem felírni minden kanyart, hanem azt mondani, 600 méterig nincs erős kanyar, mehetsz az alapján, amit látsz.“

A historic mezőny nagyrészt a francia bajnokságra épült Ford Escortok, Porschék, BMW-k, de volt Talbot Samba és Renault 5-ös is. 

„A mi Zsigulink volt a leggyengébb, de nem ez számított, hanem, hogy ott lehettünk vele. Sokan nézegették. A mi korosztályunkból még azért emlékeznek a Zsigulira, de a mai huszon–harmincévesek nem. Nézték, milyen autó ez? Aztán amikor megtudták hogy Lada, akkor még jobban néztek. A gépátvételen a technikai ellenőr teljesen oda volt. Mindent megnézett a kocsin, de nem kötözködni akart, hanem hüledezett, hogy csak ekkora a motortér…“

Fotó: Mésziati

Mésziatiék két gyorsaságival a vége előtt a 16. helyen álltak, TER Historicban pedig a harmadikon, amikor a Zsiguli nem akart felmenni a Turini gyorsaságira.

„Nyolc kilométerrel a rajt előtt elkezdett puffogni és leállt. Először a trafóra gyanakodtam, aztán elosztót cseréltem, de nem javult meg. Akkor próbáltuk meg az áramtalanítót kapcsolgatni. Az volt a hibás. Ekkorra már kikéstük az időnket, de a pályazáró autó ott állt mellettünk és várta, hátha meg tudjuk csinálni.

Megfordultunk, legurultunk a szervizparkig, nem is kellett értünk jönni. 

Az utolsó Turinit nagyon sajnálom, de így is csodálatos élménnyel lettünk gazdagabbak. Kalapács Zsolti 110%-on navigált, nagyon jól csinálta. Gyorsan el is határoztuk, hogy jövőre visszajövünk, ő is hozza a kocsiját és ketten fogjuk megcsinálni a Turini gyorsaságit és mind a ketten célba fogunk érni“ – nevetett Mésziati. 

Bár az eredeti tervek között szerepelt még a szardíniai TER Historic futam is, de így a kiesés után ez okafogyottá vált. 

„A Mecsek Rallyn megyünk a másik autóval, és készülünk a jövő évi Antibes Rallyra. Ha csak nem esik be egy nagy szponzor, akkor az idén már nem megyünk külföldön. Az idei élmény így is megvolt az Antibes Rallyval és a Turini gyorsaságival. Te, hogy ott mennyire leizzadtunk, 16 fok volt fent a hegytetőn, de akkora a páratartalom, hogy a cél előtt már húzgálni kellett a nadrágszárat a lábamról, mert rám tapadt. De nagy élmény volt. Köszönjük mindenkinek, aki segített és aki szurkolt, remélem, hogy egy kicsit rászolgáltunk.“

- Advertisement -

Friss