Martins Sesks Svédországban kezdi meg az idei szereplését a WRC-ben, a célja pedig az, hogy ebben a fél szezonban bebizonyítsa, érdemes a főállású versenyzésre.
Martins Sesks az év elején hat versenyre szóló szerződést írt alá az M-Sporttal, így az előző szezon egyik üde színfoltját az idén is láthatjuk a WRC-ben versenyezni. Sokan úgy gondolták, hogy a lett pilóta veheti át a Hyundaihoz távozó Adrien Fourmaux helyét, de a költségvetése nem állt össze, így a jelentősebb anyagi támogatást élvező Josh McErlean lett Grégoire Munster csapattársa.
Az M-Sportban az előző idényben három versenyen lehetőséget kapó Sesksnek így maradt a hat futamos program a SafetyCulture támogatásával. Elsőként a héten Svédországban, majd Portugáliában, Olaszországban, Görögországban, Észtországban és Finnországban indul majd az M-Sporttal, de nem kizárt, hogy a szezonzárón is rajthoz áll.
Az év, ami mindent megváltoztatott
„Az őrület a tavalyi évben az volt, hogy ez volt az első lehetőségünk az auó vezetésére, és ha azt akartuk, hogy legyen jövőnk benne, azonnal jól kellett teljesítenünk. Jobban, mint ahogy azt mi vagy bárki más gondolta – mondta Sesks a DirtFishnek. – Őszintén szólva sok időbe telt, mire ebből helyrejöttem, mert rengeteg fizikai és mentális erő kellett hozzá, elég kimerült voltam a tavalyi nyár után. De nagyon különleges volt, mi voltunk a első lett páros Rally1-es autóval a WRC-ben, Lettországban tavaly először volt WRC-futam, olyan volt az egész, mint egy mese.”
Sesks arra is nagyon büszke, hogy inspirációt adott a fiatal lett raliversenyzőknek, sokan miatta kezdtek el komolyabban versenyezni.
„Úgy gondolom, fellendítettük a ralit Lettországban, a szezonnyitón látni lehetett néhány új srácot, akik nagyon fiatalok. Így még különlegesebb érzés, hogy elvégzett munkából nem csak saját magunk, hanem a rali is profitált. Jó látni a fiatalok, akikből a kövekező Martins és Renars lehet, akik a WRC-ben versenyezhetnek a jövőben – folytatta Sesks, aki rengeteg rajogót szerzett világszerte – Őszintén beszéltünk a történtekről, azt hiszem, az embereknek ez tetszett és mi is jól szórakoztunk közben. És még mindig ez a cél, mert van hat vagy hét versenyünk, és aztán nem tudjuk, hogyan tovább. Szóval még mindig bizonyítanunk kell, de élveznünk is kell a versenyzést, mert nem tudjuk, mit hoz a jövő. Azért versenyzünk, hogy jól érezzük magunkat, és a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból, a hozzáállásunk nem változott.”
Idén másféle nyomással kell szembesülni
Sesks maga is elismeri, hogy ebben a szezonban új helyzetben van. Nincs olyan biztonságos helyzetben, mint a főállásban vezető riválisai, de legalább nem úgy vág neki egyik versenynek sem, hogy az az egyetlen esélye. Ha Svédországban nem menne neki, még lesz legalább öt alkalma a csapatok lenyűgözésére.
„A tavalyi évhez képest kicsit kényelmesebben érzem magam – ismerte el Sesks. – Tavaly két lehetőségünk volt, amiből három lett, most pedig hat, amiből még hét is lehet, ami azt jelenti, hogy több időnk van bizonyítani. Ez pedig nem olyan »most vagy soha« érzés, remélhetőleg nem fogjuk kihasználni, de némi hibalehetőségünk. Kényelmesebben közelíthetjük meg a helyzetet, nyugodtabban elidőzhetünk azokon a versenyeken, amelyeket nem ismerünk olyan jól. Még ha a Junior WRC-ből vannak is emlékeink, azért Rally1-es autóval nem mentünk rajtuk. Tavaly azon a két versenyen is fel kellett fedeznünk, milyen sebességet tudunk elérni, amelyeket ismertünk, aztán elmentünk Chilébe, ahol a többiek már évek óta vezetnek.”
Viszonylagos kényelem ide vagy oda, egyvalami biztosan megváltozott a tavalyi évhez képest: a világ már sokkal többet vár Sesktől, mint eddig.
Mire számíthatunk az idén Seskstől?
Svédországban még nehéz pontos célkitűzést várni Seskstől. A csütörtök esti és a pénteki szakaszokra a nagyon kedvező, tizedik rajtpozíciót foglalja el, viszont gyakorlatilag egyszer vezethette a Rally1-es autót havon.
„Igen, egy napunk volt – erősítette meg Sesks. – Kellett néhány óra, amíg az új gumival és az autóval ismerkedtem, előtte még egyiket sem vezettem havon. Egy tökéletes világban nyilván szeretnék még néhány órát az autóban tölteni a verseny előtt, de hát mindig lehetne többet tanulni és többet csinálni, ez egy soha véget nem érő folyamat. De egy tesztnap jutott, és mentünk egy téli versenyen Lettországban, amin alig volt hó. Kétszer már versenyeztem a svédországi WRC-futamon, de azok még Torsyban voltak, remélem, Umea is ugyanolyan szórakoztató lesz. Átnéztem néhány tavaly onboard-videót, ezek alapján gyorsnak és szórakoztatónak tűnik a verseny. Szeretem a havat, volt már néhány jól sikerült versenyem, nagyon remélem, hogy jó tempóban megyünk.”
Persze Sesksnek még mindig újdonságot jelent, hogy a világ legjobbjaival kell felvenni a versenyt, úgyhogy még nehéz megmondania, hogy mire jó a saját tempója.
„Ez nagyon vicces dolog – mondta ezzel kapcsolatban Sesks. – Ha még sosem próbáltad ki a tempódat a Rally1-ben, nem tudhatod. Néha azt gondolod, nahát, milyen jól megy, aztán megnézed az időket, és megérted, hogy még hosszú út áll előtted. És aztán néha csak úgy vezetsz, és egyszer csak azt látod, hogy nem is olyan rossz ez.”
Sesks abban bízik, hogy jó teljesítményt nyújt az idén, és bebizonyítja, hogy megérdemel egy teljes munkaidős állást a WRC-ben. De mi ennek a módja? Gyorsaságot mutatni vagy jó eredményeket elérni?
„Ezek elég hasonló dolgok, mert nagyon vékony a határvonal aközött, hogy valaki nagyon gyors legyen, vagy stabilan és következetesen tartsa a tempóját – válaszolta Sesks. – Nem tudom, melyiket a könnyebb megtanulni, és azt hiszem, ezt kell kiderítenem az idén. De talán jobb stabilan kezdeni azzal a tudattal, hogy még kicsit jobban tudod nyomni. Mivel fél szezont megyünk, az összesített eredmények nem számítanak, minden versenyt egyedileg kell megközelítenünk. Sokat kell még tanulnunk, és örülünk, hogy már ennyi versenyen vagyunk túl. Az idén kétszer annyit futamon indulunk, és a legjobb, amit tehetünk, hogy a következő évre is megpróbáljuk megduplázni…”